Az egyik legismertebb és legsikeresebb olasz író, Dacia Maraini Végállomás Budapest című, több mint négyszáz oldalas regénye egy kötetben két olyan történetet kínál, amelynek kibontakozó szálai jócskán a kétszázadik lap után fonódnak össze. A történet vonulata a zsidóüldözés kapcsán alakul ki: megismerjük a főszereplő fiatal újságírónőt, Amara Sironit, akit olasz lapja kiküldetésbe helyez, egyenesen a kelet-európai vasfüggöny mögé. Örül a feladatnak, ugyanis házassága tönkrement, és így megkeresheti fiatalkori szerelmét, Emanuelét. A fiúról csupán annyit tud, hogy Firenzében töltött évei után a szüleivel Bécsbe költözött, ám nem időzhetett sokat Ausztriában, mert a łódźi gettóba, később pedig Auschwitzba deportálták.
Nagyapám zseni volt, akit a hite miatt elnyomott a kommunista rendszer
Nyári Bernadett a hatvanéves magnókazettáról, a Grammy-díj hiányáról és Amerika kedvenc üzenetéről.