Plüssvers

Kedves emlék a céllövölde, amellyel a mai fiatalok már csak elvétve találkozhatnak, és szó mi szó, elavulttá is vált már, túlzottan retró.

Gyermekkorom kedves emléke a céllövölde, a mai fiatalok már csak elvétve találkozhatnak vele, és szó mi szó, elavulttá is vált már, túlzottan retró. Mindenesetre ez a szórakoztatóipari egység onnan volt felismerhető és hallható is a távolból, hogy a nagy tölcséres alumínium hangszórójából szólt a zene, például az Apostol együttestől a Nekem a tenger a Balaton. Tulajdonképpen összehasonlításon alapuló azonosítás történik: a Balaton a tenger. Az egyik, jelen esetben a köznév a nagyobb, a Balaton, a tulajdonnév a kisebb. A szövegíró nyilvánvalóan azt akarta kifejezni, hogy neki a Balaton felér a tengerrel.

A Magyar Nemzet 2019. november 30-ai számában Metszéspontok címmel jelent meg egy könyvajánló, amely Pálfy Margit színművész életútját mutatja be. Az írás így kezdődik: „Pálfy Margit színművészt, előadóművészt a versmondás Antigonéjának, Piafjának, nő-Latinovitsának is nevezték, ő azonban a pódium munkásának tartja magát.” Itt hasonlóképpen azonosítás történt. Az alapja némileg metaforikus már, hiszen áttételes azonosítás történik meg a különböző személyekkel. Ugyanebben az írásban volt olvasható az is, hogy az előadóművész-nő nem plüssverseket mond. Ez Kányádi Sándor kifejezése, a szóösszetétel teljességgel metaforán alapul. „Ahogyan a gyerekek plüssállatokkal játszanak, plüssfilmeket, plüsshősöket néznek a televízióban meg mindenféle vizuális eszközökön, ugyanúgy eljött a plüssversek igényének, gyártásának, forgalmazásának korszaka is. […] Ezek a plüssversek puhák, simák, ártalmatlanok, szőrből készültek! Nem okoznak fájdalmat, nem okoznak problémát, nem karcolnak, nincs titkuk, egyáltalán nincs is belsejük.”

Az efféle alkalmi új kifejezések a publicisztikai nyelvhasználatban is megjelennek. A nejlonceleb akár az elmúlt évtized szava is lehetne. Természetesen a pillanatnyi, kérészéletű televíziós, internetes sztárt jelenti. Az adrenalinlovag szívesen kockára teszi az életét, a fotelforradalmár az a személy, aki semmivel sem ért egyet, mindenben ő az okosabb. Elmondja, hogyan kell tüntetést vagy forradalmat szervezni, gazdaságot építeni, politikai struktúrát tervezni. Csak épp semmiben nem vesz részt. Kívülálló marad. Némileg közel áll hozzá a zsúrpubi, az elkapatott, elkényeztetett úri fiú, aki (jómódú) szüleitől mindent megkap, nem kell megküzdenie semmiért. Kíméletlenek néha az efféle kifejezések, a buliliba az agyonfestett, elsősorban buliba járó, buta lány. Az utóbbi két összetétel hangzásával is megmosolyogtató és ironikus. Nem egy személyt, hanem egy csoportot jelöl a papagájkommandó. Bizonyos szavakat, gondolatokat sulykoló, szajkózó, az ellenfelek nevét negatív kontextusban ismételgető, politikai kommunikációs kortescsapat. A szivárványkoalíció pedig az eltérő beállítottságú, irányvonalú (és színű) pártok koalíciója.

Metaforikus összetételek természetesen a szépirodalom nyelvében is megjelentek már korábban is. Nem is ironikus, hanem gúnyos, expresszív összetételeket alkalmaz Szabó Dezső Az elsodort falu című regényében. Az író szókimondásánál csak a nyelvi fantáziája nagyobb. Mivel teljesen alkalmi, stilisztikai neologizmusokat gyártott, csak mondatban értelmezhetők: „…a felhízott börzepecér vastag ajkán kihízott a megindult föld biztonsága.” „Nem lehetett úgy hozzáérni, hogy elv, igazság és teória ne freccsenjen ki belőle, valóságos elvgörény volt.”

„A lobogó elvkancák irigy nőcskékbe hullottak.” „…s csak hitvány elvkukacok mozogtak bennük.” „Miklós megvetette ezt az érdekbogarat…” „…magában kérdezte, szerette-e egyáltalán ezt az egyszerű kanbogárkát.”

„A három jelölt közül hol az egyik, hol a másik rándult le, s nyomukban új tajtékzással viharzott fel a néppocsolya.” Izmos szavak, kemények.