Stációk QR-kódokkal

Barnagon – a Veszprémtől alig húsz kilométerre eső, százharminc lelkes helységben – különleges keresztút várja a látogatókat: a bevett gyakorlattól eltérően nem tizennégy, csupán hét stációból áll, de nem Jézus, hanem Szűz Mária szenvedéstörténetét mutatja be. E német vallási hagyományokhoz kapcsolódó kuriózum úgyszólván ismeretlen a nagyközönség előtt.

2021. 04. 11. 10:40
null
20210326 Barnag Mária-keresztút, amelynek stációi Szűz Mária, Jézus anyja 7 fájdalmát mutatják be. Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hajdan ideérkező telepesek rozsot és kukoricát vetettek a település szegény, terméketlen földjébe, és sikerrel próbálkoztak káposzta, hajdina és len termesztésével. A határt borító erdőkben a sertéseiket makkoltatták, a legelőkön pedig rideg tartású marháik találtak maguknak élelmet tavasztól őszig. Barnag 130 lakója ma főleg Veszprémbe és Nemesvámosra jár dolgozni; a helyben termelők között borászok és kézműves termékek – szörp, méz, zöldségkrém – előállítói egyaránt megtalálhatóak. Az alig tíz kilométerre található Balaton pedig többeknek ad szezonális elfoglaltságot. A közfoglalkoztatottak száma mindössze kettő. Míg az előző generációk tagjai a közeli nagyobb falvakba és városokba költöztek, mára a település vonzóvá vált az urbánus környezetből kiszakadni vágyók körében. Az újonnan érkezettek között ráadásul nyolc nagycsalád is található, így Barnag jövőjét jelenleg csaknem harminc kisgyermek jelenti – igaz, ők jellemzően az öt kilométerre fekvő Nagyvázsonyba járnak bölcsődébe és óvodába.

A települést Tótvázsony felől elérve kisvártatva feltűnik a katolikus templom. Előtte jobb kéz felé leágazás. Ráfordulunk, és messze fehérlő, apró épületek tűnnek fel a gondosan művelt szántóföldet szegélyező út mentén: a kálvária állomásait befogadó kápolnák sora. Az első kőfülkében a Mater Dolorosa – vagyis a fiával, Jézussal történtek miatt fájdalmakat szenvedő Szűz Mária – szobra, amely jelzi az érkezőnek, hogy a továbbiakban ki lesz a főszereplő. A sátortetővel fedett, ívelt apszissal záródó építmények sora aztán a bal oldalon folytatódik.

Három állomás után az út elfordul, nekivág a dombtetőnek, ám a kálvária kitartóan követi. Innentől a lankán helyet kapott, érezhető odafigyeléssel karbantartott temető határolja. A legrégebbi sírkövek 1870–80 környékéről valók, és olyan családnevek sorakoznak rajtuk, mint Ernhöffer, Hauck, Reichardt, Weinhardt. Az egyik újabb kövön jámbor versezet: „Pályánkat csendben lezártuk / Lelkünket Jézusnak ajánljuk”. A másikon valami egyébről – németes precizitásról? – árulkodó, aranyozott véset: „Emeltette az amerikai nagynéni”.

A kálvária a domb tetején magasodó, késő barokk stílusú nagykápolnával zárul. Onnan visszanézve elénk tárul az eddig bejárt táj: a frissen felszántott földek barnáját, a bevetettek zöldjét csak a stációk napfényben ragyogó fehér foltjai törik meg. A valószínűtlenül békés, nyugodt látványt szemlélve az ember megérti, miért épp ezt a helyet választották a régiek: a természetes környezet még ma, 225 év múltán is segít az ünnepélyes hangulat megteremtésében, az áhítat elmélyítésében.

Mária-keresztút, amelynek stációi Szűz Mária, Jézus anyja 7 fájdalmát mutatják be. A második stáció képe: Menekülés Egyiptomba
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Márkusné Vörös Hajnalka 2005-ös tanulmánya szerint a török hódoltság idején Barnag csaknem teljesen elnéptelenedett, így 1714-ben katolikus hiten lévő, német nyelvű telepesek érkeztek a faluba. Mivel a Balaton-felvidék egykor virágzó anyagi és szellemi kultúrájának ekkor már csupán a maradványai voltak meg, a betelepülők új lakhelyeiken is szülőföldjük hitélethez kapcsolódó hagyományait követték – ezek közé tartozott például a keresztút építése.

Egy Henn János nevű lakos 1795-ben arra kérte a veszprémi egyházmegyét: engedélyezze, hogy hét stációt és egy kápolnát emeljenek Barnag határában. A létesítmény kialakítása eltért volna az akkoriban bevett hazai gyakorlattól, koncepcióját az ötletgazda feltehetően hazájából hozta magával. Nem Jézus életének egy-egy mozzanatát mutatta volna be, hanem Szűz Máriáét, és tizennégy állomás helyett csupán hetet tartalmazott volna. Talán ennek tudható be, hogy a püspök nem adta meg a kért hozzájárulást, ám – a barnagi hívek felajánlásából – 1798-ra így is elkészült a Mária hét fájdalmát bemutató keresztút, és az egyházmegye első embere helyett végül a veszprémi plébános adta rá áldását.

A kőfülkékben kezdetben fából faragott, életnagyságú, festett szobrok várták a híveket, ám idővel annyira megrongálták őket, hogy valamennyit el kellett távolítani. Az 1824-ből származó iratok már arról tanúskodnak, hogy a kis kápolnák falait a szobrok által bemutatott jelenetek festett másai díszítik. 1960-ra a kálvária hosszú ideje elhanyagolt stációi olyan rossz állapotba kerültek, hogy a barnagi egyházközség – a Veszprémi Járási Tanács Ipari és Műszaki Csoportjánál fennmaradt, jelenleg a megyei levéltárban őrzött iratok tanúsága szerint – kérelmezte az illetékes hatóságtól: engedélyezze a létesítmény lebontását. A még használható köveket a templomkerítés alapjába szándékoztak beépíteni, a törmelékkel pedig a temetőbe vezető sáros utat töltötték volna fel. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség azonban nem adta meg a kért engedélyt, így e különleges műemlékegyüttes a XXI. századig fennmaradhatott.

A barnagi szántóföldet szegélyező út mentén messze fehérlenek a kálvária állomásait befogadó kápolnák
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

A helyi Német Kisebbségi Önkormányzat javaslatára, az általa előteremtett forrásokból 2002-ben aztán nekiláttak a teljes körű felújításának.

– A XX. század közepén már valamennyi kőfülkében kettő-kettő, Jézus életét bemutató képet lehetett látni. Így jött ki a hagyományos keresztutak tizennégy stációja, és érvényesült az általánosnak mondható, a Megváltó halálának történetét elmesélő tematika. Levéltári kutatásaink alapján azonban pontosan tudtuk, hogy a XVIII. század végén egészen más megközelítéssel épült, és elhatároztuk, hogy eredeti formájában állítjuk helyre a kálváriát – mondja a kezdeményezés kulcsembere, Szilágyi-Kósa Anikó.

A munkák 2003-ban kezdődtek, és szűk egy évtized múltán, 2012-ben zárultak le. A feladat végrehajtásában a helyiek által csak Johnnyként emlegetett Kovács Jánosnak jutott az egyik legfontosabb szerep:

– E zseniális kőművesmester ismeri a Balaton-felvidéki építészet minden csínját-bínját, így neki köszönhető, hogy a kápolnasor jelenleg úgy néz ki, ahogy építtetői annak idején megálmodták – jellemzi röviden Szilágyi-Kósa Anikó.

A stációk képeit Somogyi Győző készítette el 2009-ben. A kisebbségi önkormányzat helyét időközben átvevő Barnag Jövőjéért Alapítvány a paloznaki kálvária építőinek javaslatára kereste meg a Balaton-felvidéken élő Kossuth-díjas grafikust és festőt – mint teológiai kérdésekben járatos, a hagyományos tartalmat kortárs köntösben megjeleníteni képes művészt.

– Az egyes stációképek tematikája kötött volt, ám annak ismeretében már magam alkottam meg a kompozíciókat. Ahol lehetett, tartottam magam a hagyományhoz, így például az újjáalkotott keresztút is tartalmaz egy Pietà-jelenetet. Olajfestékkel festettem a merev acéllemezből kivágott kontúrokra, erős szaga miatt nem a műtermemben, hanem a pajtában dolgoztam, Salföldön – idézte fel a barnagi munkával kapcsolatos emlékeit Somogyi Győző, hozzátéve: körülbelül fél év alatt végzett a hét kép megalkotásával.

Beszélgetőtársaink egybehangzóan állítják: kevéssé ismert műemlékről van szó. Nemigen látogatják turisták – holott ideális végcélja lehetne például a közeli Zádor-várhoz induló s erre kanyarodó kirándulásnak –, s liturgikus eseményeknek sem sűrűn ad otthont. Leginkább a környező települések iskolásai keresik fel helytörténeti órák keretében.

Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa 2023-ban, és az esemény kapcsán a megyei németség is bemutatkozási lehetőséghez jut. Szilágyi-Kósa Anikó reméli, hogy ennek következtében megélénkül a kálváriára irányuló figyelem. Addig QR-kódokkal egészítik ki az egyes stációk leírását, így a látogatók – miután megfelelő alkalmazással ellátott okostelefonjaikkal leolvasták e kódot – számos, a papírlapon nem szereplő, ám telefonjaik kijelzőjén megjelenő többletinformációval lehetnek gazdagabbak. Az élmények gyarapodása remélhetőleg elősegíti, hogy szélesebb körben is terjedni kezd e kitűnő állapotban lévő műemlék és páratlan kultúrtörténeti érdekesség híre.

 

Mária fájdalmai

Szűz Mária életének hét leggyötrelmesebbnek tartott – és a barnagi keresztúton is megjelenített – eseménye a Mária-tiszteletben a következő: az agg Simeon megjövendöli a Máriára váró megpróbáltatásokat; a Szent Család Egyiptomba menekül Heródes király dühe elől; Mária és József elveszítik és csak háromnapos keresés után találják meg a tizenkét éves Jézust; Mária találkozik a Golgotára vezetett, halálra ítélt fiával; Mária végignézi Jézus megfeszítését és kereszthalálát; fia holttestét anyja ölébe helyezik (ez a klasszikus Pietà-jelenet); Mária segít sírba helyezni Jézust.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.