Szupercella

A Jancseng városában található börtön évek óta Kína kirakatbörtönének számít. Itt tölti büntetését számos, a sajtóban nevet szerzett rab.

Női elítélt büntetőrúgása a limai Chorrillos maximális biztonságú börtönben Fotó: REUTERS/Mariana Bazo

A Jancseng városában található börtön évek óta Kína kirakatbörtönének számít. Itt tölti büntetését számos, a sajtóban nevet szerzett rab, például korrupcióért elítélt vasútmérnök és futball-liga-vezető, televíziós személyiség, illetve jó néhány külföldi is, akikről nem tudni, miért kerültek rács mögé. A sajtó szerint az intézményben kínai viszonyok között „luxus” uralkodik, és valóban ez az a büntetés-végrehajtási központ, amelyet a kínai vezetők büszkén mutatnak a külföldi politikusoknak is.

A börtön lassan befejezi legújabb fejlesztését, amely elvileg a szökést tudja megakadályozni. Szenzorok és kamerák sorát telepítik a börtön minden helyiségébe, így a cellákba is, az adatokat pedig az intézmény központi mesterséges intelligenciája elemzi, és minden szokásostól eltérő eseményt jelez az őröknek. Meng Csing-piao, a projekt egyik fejlesztője szerint például, ha egy rab folyamatosan fel-alá sétál a cellájában, akkor erről az őrök nyomban értesülnek.

A lényeg ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia személyre szabottan képes a rab viselkedési szokásait raktározni, és ahhoz képest értékelni a változásokat. Minden kamera kétszáz arcot képes egy időben érzékelni és azonosítani, így a rabok nem számíthatnak arra, hogy szökésükhöz esetleg időt nyerjenek azáltal, hogy nem veszik észre hiányukat a tömegben. Be sem tudnak olvadni a tömegbe, mert a zsúfolt helyeken is érzékelik a kamerák legalább arcuk egy részét. Ahogy Ding Csen-jang, a Tiencsini Egyetem professzora és a projekt fejlesztője fogalmaz: „Be lehet csapni a kamerát. Be lehet csapni a szenzorokat. De egyszerre a kettőt nem.”

Női elítélt büntetőrúgása a limai Chorrillos maximális biztonságú börtönben
Fotó: REUTERS/Mariana Bazo

A fejlesztés azonban komoly emberi jogi kérdéseket vet fel. Nem a jancsengi börtön az első, amely okosbörtön szeretne lenni. Liverpool mellett az Altcourse börtön kezdett 2016-ban mesterséges intelligenciával dolgozni, hogy megelőzze a kívülről jövő és a börtön falai között folyó csempészetet. Szingapúrban számos kísérlet folyt, hogyan lehetne őrök nélküli börtönt építeni, amely csak technikai alapon működik. Hongkongban pedig februárban jelentették be, hogy a rabok biztonságának növelése érdekében okostechnológiai újításokat vezetnek be.

Azonban egyik intézményben sem jutottak el odáig a tervezők, hogy minden cellába kamerát tegyenek, és a nap minden percében folyamatos megfigyelés alatt tartsák a benn lakókat. Pszichiáterek szerint ez ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat a büntetést töltők pszichéjére és viselkedési szokásaira. Kutatások bizonyítják, hogy a napi 24 órában való megfigyelés növeli az ember stressz-szintjét, és aggódást idéz elő, miközben csökkenti a másik iránti bizalmat.

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy szökésmentes börtön aligha létezhet. Mindig lesz ugyanis olyan rab, aki különleges képességekkel rendelkezik. Az egyik legkülönlegesebb szökés egy koreai jógamesterhez kötődik, aki hihetetlen hajlékonyságának köszönhetően átfért az ételkiadó nyíláson. Így a szkeptikusok úgy vélik, csak egy jó programozóra van szükség, hogy a mesterséges intelligencia is kijátszhatóvá váljon.

A következő húsz évben még biztosan nem jutunk el a szingularitásig, amikor a mesterséges intelligencia okosabb lesz az emberinél. Különösen akkor nem, ha a kínaiak átveszik esetleg a finnek módszerét, ahol egy helyi startup, a Vainu börtönlakókkal taníttatja saját mesterséges intelligenciáját. A startup pár dollárt fizet óránként, hogy az elítéltek újságot olvassanak, és megállapítsák, az üzleti témájú-e. Az algoritmus ezen megállapítások alapján tanul. Informatikai szakemberek azonban figyelmeztetnek, hogy minden algoritmus felülírható, és ahogy egyre több digitális bennszülött kerül bűnözői korba, úgy lesz egyre több olyan elítélt, aki könnyebben tud megoldást találni a szökésre is.