Telefonozik vagy vezet?

A telefonozás kábítószer-hatású is lehet, és sokszor a felnőttek sincsenek azzal tisztában, hogy mikor illik, és mikor nem.

A bankoláshoz csak körültekintően használható a mobil Fotó: Éberling András

Egy kollégám a Nyíregyházi Egyetemen ezzel a kérdéssel állított meg: a telefonozik ige csak az okostelefonnal való bíbelődést jelenti? Például: „Ne telefonozz már annyit, mert kifolyik a szemed!” Vagy a telefonbeszélgetésre is használatos ez az ige? Például: „Telefonozz oda, hogy késni fogsz!” Először csak általánosságban tudtam válaszolni, azonban némi haladékot kérve már pontos eligazítást adtam, ugyanis foglalkozik a kérdéssel a Grétsy László és Kovalovszky Miklós szerkesztette Nyelvművelő kézikönyv. Szerepel benne a telefonozik alak a következő magyarázattal: „Az általánosan elterjedt, de régebben vitatott képzésű telefonál ige mellett a telefonoz némelyek véleménye szerint magyarosabb, azonban ma már ritka, a választékos stílusnak a szava, élőbeszédben finomkodónak hat.”

Tehát régebben valóban használták a telefonoz igealakot a telefonál helyett, viszont kissé modorosnak bizonyult. Manapság – főként az okostelefonok elterjedésével – jelentéskülönbség alakult ki a két szó között. A telefonál igét akkor mondjuk, ha valakit felhívunk, függetlenül attól, hogy vonalas vagy mobilkészüléken. Például: „Telefonál, és közben rád sem néz, épphogy visszaköszön.” A telefonozik igét viszont akkor használjuk, amikor elsősorban az érintőképernyős telefonokon végezhető, nem konkrétan a telefonálással összefüggő tevékenységekre gondolunk, például csetelésre, különféle játékok, applikációk használatára, közösségi oldalak böngészésére.

„A mobiltelefon hasznos dolog: sok minden elintézhető a segítségével, megnézhető rajta, megtanulható vele, tehát az nem feltétlenül katasztrófa, ha valaki telefonozik a buszon.” „Romániában 30 napra elveszik a jogosítványát annak, aki telefonozik vezetés közben.” És hihetetlen, de van, aki a színházi előadás alatt is telefonozik. Nyilván függő vagy udvariatlan, ahogy megtudhattuk a híradásból, hogy Szabó Kimmel Tamás haragosan kiszólt a színpadról produkció közben, amikor a nézőtéren megszólalt egy telefon. Összességében a régen és ritkán használt telefonozik szó tehát újjászületett, de némileg más jelentésben.

Napjainkban a legtermékenyebb képző a -z és az -l, ezekkel a következő új szavak jöttek létre: hamburgerezik, klónoz, dartsozik, szörfözik, e-mailezik, internetezik, facebookozik, dzsoggin­gol, rappel, lízingel. Ugyanakkor nagyon sok esetben ugyanahhoz a szótőhöz járul a két képző, más-más jelentéstartalmat létrehozva. A Magyar nyelvhasználati szótár párhuzamos igeképzésnek nevezi, és a következő példákat hozza: ural, uraz, kezel, kezez, besorol, besoroz. Folytatva a sort: nyilvánvalóan mást jelent a számoz és a számol, és mint Nádasdy Ádám egyik előadásából megtudhattuk, a repülőn beszékezés történik, azaz az utasok beültetése, de jelentheti egy stadion székekkel történő beépítését is. Azonban a székelés egészen mást jelent. A -z és -l képző gyakran ugyanazt a jelentést hordozza, semmilyen jelentéskülönbség nincs például a síel és a sízik között.

Az angol comment igéből kétféle változat is létrejött: kommentel és kommentezik. Egyik szó sincs még szótározva, az internetes keresés szerint a kommentel sokkal gyakoribb, mint a kommentez(ik). Ezek is ugyanazt jelentik.

A telefonoz-telefonál igepárhoz hasonlóképpen eltérés tapasztalható a gépel és a gépez szavak között. A gépel – mint közismert – elsődlegesen azt jelenti, hogy írógépen ír, manapság már inkább a számítógép, laptop klaviatúráján. A gépez ige viszont a számítógépez összetétel rövidülése, és általánosabb jelentésű: a számítógéppel, laptoppal tölti az idejét, játszik, szörfözik a neten. Ugyanúgy, mint aki telefonozik. A telefonozás bizony kábítószer-hatású is lehet, és sokszor a felnőttek sincsenek azzal tisztában, hogy mikor illik, és mikor nem. Az egyik középiskolában érettségi elnök voltam. Az osztályfőnök csak akkor nem telefonozott, amikor ő kérdezte a diákot…