Terjedelmes életművek

A Kossuth rádió Felfedező című sorozata nyelvről, irodalomról, zenéről.

Karnaki csonka Szfinx-szobor kosfejjel az Honoré de Balzac rajza után készült metszeten. Írni mindhalálig Fotó: Getty Images Fotó: DEA / ICAS94

Sokak kedvence a Kossuth rádió Felfedező című sorozata. Mindegyik magazinműsor más és más témával foglalkozik, az egyik a gazdasággal, a másik a környezettel, a harmadik a tudomány világával, a negyedik az egészséggel. Az ötödik, amelynek címe Felfedező nyelvről, irodalomról, zenéről, nagypénteken irodalomtörténészek és költők közreműködésével a húsvét ünnepét elevenítette fel. A színvonalas műsorban középkori írásos forrásokból, illetve az irodalomban és a gyülekezeti énekekben felbukkanó lírai művekből idéztek. Az Ómagyar Mária-siralom is elhangzott – archai­kus kiejtéssel. A régi magyar irodalomban számos költemény meséli el Jézus történetét. A XX. században több költőnket megihlette ez az ünnepkör. Az adásban többek között Pilinszky János Harmadnapon című versét hallhattuk.

Szerencsés az, aki időben eszmél, és szüleit, rokonait szóra bírja, amíg lehet.

Illés Klára interjút készített a szüleivel, és beleásta magát a múltjukba. Az összegyűjtött anyagból Megtartó erő címmel jelent meg kötete a Magvető Kiadónál. A Traumák feldolgozása irodalommal című adásban szó esett még Kós Károly Évszámnovellák és Ligeti Ernő Föl a bakra című könyvéről is. Pusztay János nyelvész, nyugalmazott professzor a Még mindig ugor–török háború című kötete kapcsán szólalt meg a műsorban. Az ugor–török háború olyan nyelvtudományi vita volt a XIX. század második felében, amely erősen foglalkoztatta a nagyközönséget. A nyelvész nemcsak sok régi tévhitet cáfolt meg, hanem az újabb elméletekre is reflektált.

Karnaki csonka Szfinx-szobor kosfejjel az Honoré de Balzac rajza után készült metszeten. Írni mindhalálig. Fotó: Getty Images

Érdekes olvasmányok az eposzok, akár a régmúltban keletkeztek, akár a XIX. században.

A Nemzeti eposzok című adásban a lett Andrejs Pumpurs fő művéről, a Medveölőről, valamint A cooley-i marharablás című ír eposzról beszélgettek. Mivel az ördöggel megalkuvó tudósember alakja gyakran felbukkant magyar és külföldi szerzők műveiben, közelebbről is megismerhettük a Faustot, Goethe nagy hatású alkotását. Megemlékeztek Madách Imre fő művéről, Az ember tragédiájáról, irodalmunk örök érvényű teljesítményéről is. A darabot és íróját különböző nézőpontokból vizsgálták.

A magyar költészet és a magyar dráma napja, valamint a könyvhét és a könyvfesztivál után a Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta a magyar széppróza napját is ünnepeljük.

A megemlékezés időpontja Jókai Mór születésnapjához, február 18-hoz kapcsolódik. Tavaly még a szokások szerint ünnepeltek – író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, előadásokkal –, idén viszont a járvány miatt mindez már fejtörést okozott. Végül a világhálót hívták segítségül. Az irodalommal foglalkozó magazinműsorban Jókai neve a Monumentális életművek a XIX. századból című adásban is felmerült. A nagy mesemondó 74 regényt, számos kisregényt, három tucat novelláskötetet és számtalan – szépirodalmi igényű – cikket írt.

Honoré de Balzac szintén rengeteget írt, miközben különféle vállalkozásokba is belefogott, amelyek sorra csődbe mentek. Regényeit ciklussá fűzte, de hiába dolgozott napi 16 órát, csak az adósságait tudta törleszteni. Az erőltetett életmód és munkatempó következtében rohamosan leépült. Ötvenegy évesen halt meg. Lev Tolsztoj gazdag családból származott, az írás során őt nem a pénz motiválta. Fiatalon ivott, duhajkodott, majd miután megházasodott, komolyabb dolgokkal is elkezdett foglalkozni. Például írással. Kilencven kötet maradt utána. Akiket érdekel a világ- és a magyar irodalom, írók és költők élete, munkássága, azok ebben a műsorban csemegékre lelhetnek.

(Felfedező – nyelvről, irodalomról, zenéről. Kossuth rádió, szerdánként 14.34–15.00)