Új élet reménye

A világ népessége továbbra is nő, de a növekedés üteme lassul. Az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban a legmagasabb a termékenység, míg a magas jövedelmű országokban a társadalmi reprodukcióhoz szükséges szint alatt marad a születések száma. Magyarországon a gyermekre vágyó párok 10-15 százaléka, azaz 100-150 ezer pár sikertelenül próbálkozik, ami az átlagos családmérettel számolva 300 ezer hiányzó gyermeket jelent. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium az utóbbia­kon próbál segíteni.

Élethű újszülött baba akkumulátorának töltése a spanyolországi Bilbaóban. Iránban már külön iparáguk van a gyermektelen nőknek szánt csecsemőfiguráknak Fotó: Vincent West Forrás: Reuters

Mindannyian ismerünk olyan házaspárt, amelynek tagjai akár évtizedeken át próbálkoztak, hogy gyermekük szülessen. Különféle programokon vesznek részt, elfogadnak bármit, csak végre utóduk legyen. Ismerőseim, András és Judit 2000-ben házasodtak össze. Három éven át próbálkoztak, sikertelenül. Végül szakemberhez fordultak, aki megállapította, hogy a feleségnél minden rendben, de András vaktölténnyel lövöldözik. Az orvos persze nem így fogalmazott, a férfi beszélt így magáról. Amikor feldolgozta az őt letaglózó eredményt, és belátták, hogy természetes úton nem jön össze a baba, az egyik meddőségi intézethez fordultak. Ott azt javasolták, kezdjenek el egy lombikbébiprogramot. A kezelés több hónapig tartott, és több százezer forintjukba került, de eredményre vezetett, mert megszületett a most 11 éves lányuk. Számos hasonló esetet ismerünk, és számos olyat is, amikor a lehető legkorszerűbb eljárások sem vezetnek eredményre. Hazánkban a meddőségi beavatkozások segítségével évente három-négyezer gyermek jön a világra, ez a teljes születésszám 4-5 százaléka.

Gond a férfiakkal

Meddőségen orvosi értelemben azt értjük, amikor legalább egy éven át tartó, védekezés nélküli, rendszeres szexuális élet ellenére sem jön létre a kívánt terhesség. Egy nőnek harmincéves koráig tízből hét-nyolc egészséges petesejtje van, ami nagyban megkönnyíti a fogantatást. Harmincöt évesen a petesejtjeinek genetikailag csak a fele egészséges, negyvenévesen tízből csupán három, 45 év felett pedig már csak elvétve találni egészséges petesejtet. Kovács L. Gábor,­ a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora szerint ennek fő oka az úgynevezett aneuploidia (a kromoszómák egyenetlen osztódása), amely a korral exponenciálisan növekszik, és osztódásra képtelen petesejteket hoz létre. Az életkor mellett számos tényező befolyásolhatja a nők fogantatását.

A Bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói kimutatták – erről a Magyar Nemzet 2017-ben írt –, hogy azok a nők, akik 160 méteren belül laknak főúttól, tehát nagyobb a kipufogógázból származó légszennyezés, 11 százalékkal nagyobb valószínűséggel küszködnek termékenységi gondokkal, mint azok, akik távolabb laknak. Egy másik tanulmány a közlekedési eredetű légszennyezés és a vetélések gyakorisága között talált összefüggést. Emellett a régebbi festékekben gyakori, úgynevezett poliklórozott bifenilek (PCB) is negatívan hatnak a termékenységre. A vizsgálatok szerint azoknál a pároknál, amelyek nagy mennyiségű PCB-nek vannak kitéve, átlagosan akár húsz százalékkal hosszabb időt is igénybe vehet a sikeres fogantatás.

Élethű újszülött baba akkumulátorának töltése a spanyolországi Bilbaóban. Iránban már külön iparáguk van a gyermektelen nőknek szánt csecsemőfiguráknak
Fotó: Reuters

Ahogy a bevezető példa mutatta, sok esetben a férfiakkal van gond. Az iparilag fejlett társadalmakban a mai fiatalemberek ondómennyi­sége csak a fele a fél évszázaddal ezelőtt élt fiatal férfiakénak.

Míg a második világháború előtt egy milliliter ondófolyadék átlagosan 113 millió spermiumot tartalmazott, ez 1990-re 66 millióra csökkent, és a folyamat azóta sem állt meg. Ezzel együtt csökkent a teljes ondó térfogata, romlott a spermiumok mozgékonysága, és közöttük kevesebb az egészséges alakú ivarsejt.

A férfiak akár életük végéig termelhetnek spermiumokat, de az életkorral arányosan felgyülemlenek azok a környezeti és genetikai hatások, amelyek megnehezítik, illetve bizonyos esetekben ellehetetlenítik a nemzést. A fertőzések, a dohányzás, alkoholfogyasztás mind negatívan hatnak a spermiumok életképességére. A spermiumok csökkenésének okai nem teljesen ismertek, de az egyik fontos környezeti hatásnak a farmernadrágok divatját tartják. A farmernadrág ugyanis állandóan melegben tartja a heréket, ami a spermiumfejlődés legnagyobb ellensége. Emellett valószínűleg egyéb életmódbeli hatások, civilizációs ártalmak is szerepet játszanak ebben az aggasztó folyamatban. Ha már egy 20-25 éves férfinél is jelentősen csökkent a spermiumszám, akkor mennyi lesz a hímivarsejtek mennyisége, amikor évtizedekkel később a 35 éves feleség és a negyvenéves férj próbálkozik először a gyermekvállalással? – teszi fel a kérdést Kovács L. Gábor.

A sikertelen teherbe esés miatt a meddőségi centrumhoz forduló hölgyek fele már negyven év felett jár, egy évtizeddel ezelőtt csak 15 százalékuk volt ebben a korban. Ugyanakkor a pécsi akadémikus szerint érdemes tudatosítani, hogy gyermekvállalás szempontjából a nőknél 22–26 év között van az ideális kor. Aki elmulasztja, annak egyre nehezebben megy a teherbe esés.

A 43 éves kor feletti sikeres beavatkozások aránya három százalék körül alakul. Van olyan európai ország (például Németország), ahol nem is engedélyezik negyven év feletti anyáknál a lombikbébiprogramot.

2013-ban az európai országok között Magyarországon és Görögországban végezték a legtöbb lombikprogramot a negyvenévesnél idősebb páciensek között.

Idén júliusban indult el 2,5 milliárd forintos állami támogatással a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium. A 2023 végéig tartó programban a Pécsi Tudományegyetem fogja majd össze a következő években a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások jelentős részét.

– Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről – állítja Kovács L. Gábor akadémikus, projektvezető. Magyarországon a gyermekre vágyó párok 10-15 százaléka, azaz 100-150 ezer pár sikertelenül próbálkozik, ami az átlagos családmérettel számolva 300 ezer hiányzó gyermeket jelent.

A Pécsi Tudományegyetemen több évtizede folyik reprodukciós kutatás, amely egyaránt kiterjedt a meddőség elméleti és klinikai kutatására. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium magjául szolgáló kutatói közösség legalább nyolc éve együtt dolgozik Pécsett. A kutatásokat tematikailag három nagy csoportba osztották: vizsgálják a reprodukciós problémák fogamzás előtti, fogamzás körüli és a megtermékenyítés utáni okait.

Kulcskérdés az idő

A fogamzás előtti jelenségek vizsgálata érinti a petesejt vizsgálatát és a sorozatos abortusz hátterében húzódó genetikai és immunológiai okokat is. Sokszor olyan szervek hibás működése okoz terméketlenséget, amelyekről nem is gondolnánk, hogy szerepet játszhatnak a szaporodásban. Ilyen a pajzsmirigy, amelynek betegségei gyakran okoznak meddőséget. Ugyancsak közismert az inzulinrezisztencia (kezdődő vagy kialakult cukorbetegség) és a meddőség kapcsolata.

A program eleme a méh- és petefészek-átültetés lehetőségének megteremtése. Ilyen még nem volt Magyarországon. E beavatkozások jelentőségét nem kell magyarázni. Képzeljünk el egy fia­tal nőt, akinél például a méhét érintő daganat miatt el kellett távolítani a szervet, és így egészen eddig semmi esélye nem volt arra, hogy gyermeket hordjon ki. Ha lehetőség nyílik a transzplantációra, akkor esetleg a beavatkozás után mégis születhet saját biológiai gyermeke.

– A transzplantációs program megvalósítása hatalmas szakmai felkészültséget és szervezettséget igényel. Gondoskodni kell a szervdonorokról, magáról a szervbeültetésről és a transzplantált beteg immunológiai védelméről, valamint a szervkilökődés megelőzéséről. Mindezen feladatokra egész orvosi és nővéri csapatot kell kiképezni, akik elegendően vannak ahhoz, hogy éjjel-nappal a transzplantált beteg mellett tudjanak lenni – tájékoztatott az akadémikus.

Meglepő, de még ma sem tudjuk, hogy pontosan mikor a legfogamzóképesebb a nő. Hiába gyűjti az emberiség a női menstruációs cik­lussal kapcsolatos tapasztalatokat évezredek óta, órára pontosan még ma sem ismerjük a termékenyíthetőség változásait – olvasható az mta.hu-n.­ Pedig ez kulcskérdés a mesterséges megtermékenyítés sikeréhez.

A fagyasztott embrióval végzett megtermékenyítést ugyanis abban a néhány órában kell végrehajtani, amikor az anya szervezete erre a legfogékonyabb.

A kutatók ezért olyan genetikai tesztrendszeren dolgoznak, amellyel meghatározható az anyaméh optimális befogadóperiódusa.

Vörös fény

A mesterséges megtermékenyítés sikere sokszor a legvalószínűtlenebb körülményektől is függ. A pécsi kutatók megfigyelése szerint például befolyásolja ezt az a fény is, amellyel a mikroszkóp alatt megvilágítják a megtermékenyített embriót (rutinszerűen a beültethetőséget az embrió mikroszkópban látható „külalakja” alapján ítélik meg). Úgy találták, hogy a rövidebb hullámhosszú fény zavarhatja az embrió fejlődését, így kidolgozták a vizsgálatok vörös (hosszú hullámhosszú) fénnyel is megvalósítható változatát. Úgy tűnik, hogy a vörös fény, illetve a fényvédett edények használata is apró innovatív lépés az eljárás hatékonyságának növelése irányába.

Feleződés

A világ országai nem készültek fel a születendő gyermekek számának csökkenésére, amely megjósolhatatlan hatással lesz a társadalmakra – idézte az euronews.hu idén júliusban a University of Washington’s Institute for Health Metrics and Evaluation kutatását, amely a Lancet folyóiratban jelent meg. Az elemzés szerint a termékenységi ráta a népesség fenntartásához szükséges 2,1-ről 1,7-re csökken globálisan 2100-ra. Ez a szám 1950-ben még 4,7 volt, de 2017-re már csaknem felére, 2,4-re esett. A kutatásban részt vevő Christopher Murray a BBC-nek elmondta, hogy számításaik alapján a Föld népessége 2064-re érheti el a csúcsot 9,7 milliárd emberrel, utána csökkenés következik, és a század végére 8,8 milliárdra esik a szám. A csökkenés mértéke nem egyforma. A világ legnépesebb országa India lesz a század végén, bár lakossága csökken. A második legnépesebb állam Nigéria lesz, a jelenlegi 200 millióról csaknem 800 millióra növekszik a lakossága. De nem ez lesz a jellemző: a világ 195 országából 183-ban csökken a termékenységi arány. Japán népessége például a jelenlegi 128 millióról 53 millióra apadhat, de a most csaknem másfél milliárd lakosú Kína népessége is 732 millióra esik 2100-ra. Magyarország lakosságszámát a jelenlegi 9,7 millióról 4,5 és 5,2 millió közé teszik a század végére. Miközben egyre kevesebb gyermek születik, egyre több idős ember él majd a Földön. Az öt év alattiak száma a 2017-es 681 millióról 401 millióra csökken a század végére, miközben a nyolcvan év felettiek száma a 2017-es 141 millióról 866 millióra nő. Christopher Murray professzor szerint ennek beláthatatlan társadalmi következményei lesznek. Olyan súlyos kérdésekre kell majd választ találni, hogy nyugdíjba vonulhatnak-e az akkori idősek, illetve ki gondozza őket, ki fizeti az ellátásukat.

– Keveset tudunk arról, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek (akikből immár hét-nyolcmillió él a világon) fogékonyabbak lesznek-e bizonyos betegségekre fia­tal felnőttkorban és középkorú életszakaszukban – mondja Kovács L. Gábor. – Ma már Magyarországon is élnek olyan emberek, akik mesterséges megtermékenyítéssel fogantak évtizedekkel ezelőtt. Több tanulmány felveti, hogy a lombikbébiprogramban született babák testsúlya kisebb, egyes genetikai eltérések, például a csípőízület fejlődési zavarai nagyobb arányban fordulhatnak elő.

A nők oktatási lehetőségeinek bővülése, a női jogok erősödése és a fogamzásgátló szerek elérhetősége is mind hozzájárul ahhoz, hogy csökken a születendő gyermekek száma. A megoldás azonban semmiképpen nem mehet szembe az eddigi fejlődéssel, vagyis a nők számára világszinten egyre jobban hozzáférhető oktatással és a fogamzásgátlással. A probléma kezeléséhez össztársadalmi, globális fellépés kell. Egyes országok különböző politikai intézkedéseket hoznak a gyermekvállalási kedv növelésére, mint az anyai vagy apai szabadság a születés után, az ingyenes gyermekgondozás és egyéb pénzügyi ösztönzők. Ám ezek az intézkedések eléggé bizonytalanok, a legtöbb ország még így sem tudja növelni a gyermekvállalási kedvet, szinte egyedüliként Svédország volt képes ilyenre, és 1,7-ről 1,9-re növelték néhány év alatt a termékenységi arányszámot.

A szakemberek szerint az lenne jó, ha minél fiatalabb korban vállalnának gyereket az emberek, de ennek ellentmond a karrierépítés vágya, a fészekteremtés nehézsége. A kormányzat próbál változtatni különböző kedvezményekkel, de mit mutatnak a statisztikák?

– A kormányzati támogató beavatkozásoknak hosszabb távon látható a hatásuk. Egyértelműen ezeknek tudható be, hogy a néhány évvel ezelőtt 1,2-re (katasztrofális mértékűre) csökkent termékenységi ráta ma újra 1,5. Persze nem mindenütt, a fővárosban például most is csak 1,1 körül van! A baj az, hogy az 1,6-es ráta is csak arra lenne elegendő, hogy ne csökkenjen tovább a népesség. A növekedéshez ennél nagyobb reprodukciós rátára lenne szükség – üzeni Kovács L. Gábor. Talán a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium egy apró építőkockát hozzá tud tenni a javuláshoz.

A korfa teteje és alja

Ha kontinensekre bontva vizsgáljuk a termékenységet – erről a KSH Korfa néven ismert népesedési hírlevele írt 2018-ban –, elmondható, hogy az ma is kiugróan magas Afrikában. Óceánia, Ázsia, valamint Közép- és Dél-Amerika termékenysége még a reprodukcióhoz szükséges szint felett van, Észak-Amerikában és Európában már nem éri el azt, tehát itt a népességszám csökken vagy rövidesen csökkenésnek indul.

Az emberek nyolc százaléka olyan országban él, ahol a nők több mint öt gyermeknek adnak életet. A 21 legmagasabb termékenységű ország közül 19 Afrikában található, jellemzően fekete-afrikai országok. A 2017-es adatok alapján Nigerben volt a legmagasabb a teljes termékenységi arányszám az egész világon. (A teljes termékenységi arányszám azt mutatja, hogy egy adott országban átlagosan hány gyermeket hoznak világra a nők.) Nigerben a nők átlagosan közel hét gyermeknek adnak életet. A világ jelenleg hetedik legnépesebb országa is Afrikában található: Nigéria az 5,5-es termékenységi arányszámával a világ egyik leggyorsabban növekvő országa.

Az emberek 46 százaléka él olyan térségben, ahol a teljes termékenységi arányszám közepes mértékű (2,1 és 5,0 közötti). A fennmaradó 46 százalék esetében a termékenység nem éri el a reprodukcióhoz szükséges szintet. Idesorolható Európa és Észak-Amerika mellett néhány dél-amerikai és ázsiai ország is. Dél-Koreában és Tajvanon például a nők átlagos gyermekszáma 1,2, de Japánban is csak 1,5. Európában egyetlen ország termékenysége sem haladja meg a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es szintet, leginkább Franciaország, Írország és Svédország közelíti meg azt (1,9). A nyugat- és észak-európai országokban a termékenység valamivel magasabb, mint a keleti vagy déli országokban. Európában Bosznia-Hercegovina és Románia (1,2) a legalacsonyabb termékenységű ország, de Spanyolország, Olaszország és Görögország értéke is alacsony (1,3).