Ukrajna marslakói

Az elnökválasztás első fordulója megmutatta, hogy az ország kiábrándult, és a lakosság első helyen hozott be a politikában ismeretlen színészt.

2019. 04. 16. 9:45
Municipal workers remove an election poster of Ukrainian President and presidential candidate Petro Poroshenko in Slaviansk
Petro Porosenko aligha lesz képes csökkenteni a hátrányát Fotó: Gleb Garanich Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrajna Európa egyik legnagyobb területű állama. Lakóinak száma harminc év alatt mintegy tízmillió fővel csökkent: jelenleg 42 millió fő. A nemzeti valuta, a hrivnya az állandó infláció, a háborúk, a rossz gazdasági vezetés és a korrupció hatására – a dollárhoz viszonyítva – elveszítette értékének kétharmadát.

A 2019-es esztendő Ukrajnában a választási harc jegyében és komoly oroszellenes felhangokkal zajlik. Az ország életét meghatározza, hogy az 1991-es függetlenné válás óta óriási a korrupció, és ez igaz a jobb- és a baloldali kormányokra egyaránt. Az országnak 2019-ben négymilliárd dollárt kell(ene) fizetnie hiteltörlesztésre, miközben a kincstár üres. A teljes államadósság megközelíti a 80 milliárd dollárt.

Az Oroszországgal való kapcsolatokra hat a Krím félsziget elveszítése és a háború a Donbasz térségében. Ez Ukrajna két leggazdagabb területe: Luganszk és Donyeck vidéke. Ezekben a konfliktusokban mindkét fél folyamatosan dezinformál, de az összecsapások száma az utóbbi esetében átlagosan napi tíznél többre tehető. Öt év alatt a halottak száma elérte a 12 ezer főt, ami évi 2400, havi kétszáz főt jelent. A halottak között több kárpátaljai magyar fiatal is volt az ukrán hadsereg katonájaként.

Az ország négy NATO-tagállammal: Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával határos. A mai ukrán vezetés számára a cél a teljes jogú NATO- és európai uniós tagság elérése néhány éven belül. Az orosz álláspont szerint Ukrajna nyugodtan beléphet az EU-ba, mert jelenlegi struktúrája miatt belülről szétverné azt, de a NATO Oroszország számára kihívást jelent, és Ukrajna csatlakozása jelentősen módosítaná a fennálló erőviszonyokat.

Porosenko államfő bejelentette, hogy az országban csak egy hadsereg lehet, és felszámolja a magánhadseregeket. Arról nem beszélt, hogy ezt eddig miért nem tette meg. Választási ígérete az is, hogy győzelme esetén visszaszerzi a Krím félszigetet és a Donbaszt. Megerősíti a hadsereget, és felszámolja a szegénységet. Harcot hirdet az oligarchák ellen, miközben ő maga is az. Az elmúlt hónapok korrupciós botrányai – különös tekintettel a hadiipari beszerzésekre és az ottani óriási haszonkulcsokra – megtépázták a tekintélyét. Ugyanakkor az államfő véleménye szerint a két fő ellenség Oroszország és a szegénység, és ő hideg békére fog törekedni Moszkvával. Ennek részeként javasolta, hogy a második világháború vége óta fennálló nemzetközi rendszert módosítsák, és Oroszországot zárják ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező állandó tagjai közül. Figyelembe véve a politikai realitásokat és azt, hogy a Mueller-jelentés nem ítélte el sem Trumpot, sem az oroszokat, ez az ukrán vélemény nekem a valóságtól túlságosan elrugaszkodottnak tűnik.

Nyugati becslések alapján az államfő vagyona ötéves elnöksége alatt tizenhétszeresére növekedett, és szemben korábbi ígéretével: államfővé választása után nem adta el üzleteit. Porosenko népszerűsége tavaly év végére két százalékra zuhant, de azóta folyamatosan növekedett.

A 39 államfőjelölt közül háromnak volt valós esélye. Porosenkónak, a volt miniszterelnök Timosenkónak, és a népszerűségi listát vezeti a politikai életben ismeretlen színész, Zselinszkij.

Ő biztosan bekerült az elnökválasztás második fordulójába. Azt, hogy ki lesz az ellenfele, Timosenko vagy pedig Porosenko, az első forduló döntötte el. Timosenko pozícióját többek között azzal is gyengítették, hogy a választási listákon egy ugyanilyen nevű, a politikában ismeretlen férfit indítottak. Bármennyi szavazatot vett is el a volt miniszterelnök asszonytól, az a jelenlegi államfőt segítette. Az első forduló után kiderült, Timosenkónak harmadszorra sem sikerült az áhított államfői pozíció elérése.

A választási harc érdekessége, hogy közvetlenül részt vesz benne az ukrán titkosszolgálat, az SZBU. A szavazási helyiségekben tilos felvételeket készíteni, és az SZBU munkatársai segítik a választások lebonyolítását. A szervezet közvetlenül az államfő alárendeltségéhez tartozik. Az ukrán kormány orosz megfigyelőket nem enged be a választások ellenőrzésére, míg az oroszok a krími választásokra beengedték az ukránokat. Klimkin ukrán külügyminiszter szerint a marslakóknak több esélyük van arra, hogy megfigyelők legyenek, mint az oroszoknak.

A Donbasz területén élők nem szavazhatnak – az ukrán kormány nem engedélyezte, hogy az orosz területeken élő három-négy milliónyi ukrán szavazzon.

Március 4-én tiltakozott a G7 és a Világbank is, hogy az ukrán alkotmánybíróság február 26-i döntése alapján nem lehet a törvénytelen vagyongyarapodást büntetni. Az ukrán televízió felmérése szerint a lakosság 72 százaléka kész eladni pénzért a szavazatát, és hetven százalék szerint a választások nem lesznek tisztességesek.

Kárpátalján rendszeresek az atrocitások az ott élő magyar kisebbséggel szemben. A nyelvtörvény kérdésében nincs előrelépés. Az utak álla­pota ­katasztrofális. Az ukrán kormány infra­struk­tú­ráért felelős államtitkára, Dovhan úr látogatást tett a térségben, egy kátyúnál kiszakadt a kocsijának a kereke, és az autó az árokba hajtott. Ezután megígérte, hogy adnak pénzt az utak megjavítására.

Melnicsuk, aki korábban a 128. hegyi rohamdandár tisztje volt, most pedig Kijevben politizál, kijelentette, hogy az ukrán hadsereg két óra alatt elérné a Balaton térségét. Csak érdekességként teszem hozzá, hogy ez a NATO elleni támadásnak minősülne, és óránként háromszáz kilométeres előrehaladást tételezne fel.

Ősszel Ukrajnában parlamenti választások lesznek, és újra fel fog lángolni a választási harc. Porosenko győzelme esetén mélyponton maradnak a kapcsolatok Moszkvával. A kijevi orosz nagykövetség – hasonlóan Afganisztánhoz és Szíriához – úgy működik, hogy a diplomaták családtagjai már elhagyták állomáshelyüket. Oroszország bejelentette, hogy 2019 után nem lesznek tranzitszállítások Ukrajnán keresztül, mivel ezek révén Kijev évi három-négy milliárd dollár bevételhez jut. Ugyanakkor Ukrajna ellátását Oroszország továbbra is garantálja. Az ár nyilvánvalóan függeni fog a kétoldalú kapcsolatoktól, magyarul az ukrán elnök személyétől.

Az elnökválasztás első fordulója megmutatta, hogy az ország kiábrándult, és a lakosság első helyen hozott be a politikában ismeretlen színészt. Ugyanakkor Porosenko nem feledheti el, hogy a színész azt üzente neki: vagy államfő lesz, vagy börtönbe kerül. A jelenlegi államfőt nem szabad lebecsülni, mindent meg fog tenni a második fordulóban, hogy vert helyzetből győzzön.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.