Űrkikötő Berettyóújfaluban

Rezeda Kázméron kívül szinte kizárólag kamionosok jártak a Stopba. A kamionosok különös kasztjának legnagyobb létszámú alcsoportja, a román kamionos használta leginkább ezt a réges-régi űrkikötőt.

Szerényi Gábor rajza

Talán említettem már, hogy Rezeda Kázmér szenvedélyes kóborló volt. Erdélyi kóborlásai során mindig útba ejtette Berettyóújfalut. Illetve Berettyóújfalu ejtette útba saját magát. Ezen alkalmakkor Rezeda Kázmér mindig átlátott a szitán, és pontosan tudta, hogy valójában a Tatuin bolygón van, Mos Eisley városában. A Tatuin az Arkanis szektor bolygója a külső peremen, távolsága a galaxis középpontjától, vagyis Budapesttől éppen 43 ezer fényév.

Na, tessék, ez is pontosan stimmel, és ezen az sem segített sokat, hogy Debrecen felől megépült már az autópálya majdnem végig. A Tatuin sivatagos, de légköre oxigén, belélegezhető. Buckamacskák, buckapatkányok, krayt sárkánygyíkok lakják. A Tatuint egészen a rakata invázióig a kumumgah nevű humanoid faj lakta, ám a rakaták leigázták, a folyamatos bombázás miatt elpárolgott a bolygó vízkészlete, és elsivatagosodott. Ez is stimmel.

Rezeda Kázmér tisztában volt a bolygó históriájának további fontos epizódjaival is, nevezetesen, hogy „idehozták Anakin Skywalkert fiatal korában, és itt élt rabszolgaként édesanyjával, Shmi Skywalkerrel Mos Espában Watto, az ócskás rabszolgájaként. Itt fedezte fel Qui-Gon Jinn jedimester. Egy fogathajtóversenyt sikerül megnyernie, így szabaddá válik a rabszolgaság alól. Egy generációval később idehozta Obi-Wan Kenobi a csecsemő Luke Skywalkert, Anakin fiát, akit Owen és Beru Lars a párafarmjukon neveltek fel. Obi-Wan is ezen a bolygón telepedett le remeteként a köztársaság bukása után.”

Pontosan ez az a hely, ahová rendszeresen elkóborolt Rezeda Kázmér Erdélybe menet.

A Tatuinon hajdan a bányászat volt a meghatározó foglalatosság, ez régen megszűnt, ma már az átmenő forgalomból él, amit az úgynevezett kamionok és kamionosok jelentenek. Legjelentősebb városa hajdan Mos Eisley volt, ebből lett máig ismeretlen módon és okból Berettyóújfalu. Mos Eisleyben volt hajdan a galaxis egyik legnagyobb űrkikötője, „ahol az utazók és tisztes kereskedők mellett szép számmal találhatók kalózok, csempészek, szerencselovagok és mindenféle bűnözők, akik a legkülönbözőbb fajokból kerülnek ki. Obi-Wan Kenobi úgy jellemezte a helyet, mint a söpredék és a gazság alávaló nyüzsgése.”

Az a régi világ megszűnt. Mos Eisley Berettyóújfaluvá változott, az űrkikötőből a Stop nevű étterem maradt meg. Oda tértek be az Obi-Wan Kenobihoz és Rezeda Kázmérhoz hasonló kóborlók, valamint a kamionosok, akik átvették a bányászok helyét. Ezek között feltűnően nagy létszámban találhatók a hajdani hódítók, a rakaták, akik sivataggá tették a régi világot. Egészen pontosan a rakaták leszármazottai, az úgynevezett „román kamionsofőrök”. Ők szállták meg a régi űrkikötő maradékát, a Stop éttermet. És a Stop tökéletesen alkalmazkodott a helyzethez.

Ahhoz, hogy megértsük ennek az alkalmazkodásnak a lényegét és a Stop sikerének titkát, muszáj kissé részletesebben megismerkednünk a hajdani Tatuin faunájával. Az elsivatagosodás után csak néhány faj tudott alkalmazkodni a körülményekhez. Közülük a legjelentősebb, legnagyobb létszámú, legszívósabb és legkülönlegesebb faj, a megtörhetetlen humanoid, az úgynevezett „székely”. Ők azonban elköltöztek Mos Eisley-Berettyóújfalutól jó négy-ötszáz kilométerre keletre, az úgynevezett „Székelyföldre”, továbbá az idők során kicsit messzebb is, úgymint Moldvába, Bukovinába, az Al-Dunához, valamint Kanadába. Nehezen viselték a rakatákat és azok különböző alfajait, úgymint „Habsburgok”, „oláhok”, „szovjetek” – miegyéb.

A székelyeken kívül buckalakók maradtak még, továbbá a sárkánygyíkok és a rettenetes sarlakkok. Ez utóbbiakról így emlékezik meg egy régi, megsárgult elektronikus kódex:

„A bolygón élt egy sarlakk is, egyike a Galaxis legkülönösebb lényeinek, akinek üregébe Jabba a különösen gyűlölt ellenségeit dobta.

A sarlakk áldozatává válni évekig tartó, borzalmas kínhalált jelentett, mert a szörnyeteg lassan emésztette meg eledelének nemcsak testét, de elméjét is.”

Mindjárt látni fogjuk, miképpen él tovább a sarlakkok rettenete a Stopban. És tudásunk akkor lesz teljes, ha ezzel is tisztában vagyunk: „A bolygón nagy tömegben megtalálható, elsősorban teherhordó és húsállatként tartott lószerű patás, a négylábú, rövid ormányos eopie, valamint a nála jóval robusztusabb felépítésű négylábú, a hatalmas és hosszú nyakú, sötét bőrű ronto is, mely utóbbit főleg a dzsavák használták hátasként.” Ezt azért kell tudni, mert ezekből az eopiekből és rontokból lettek aztán a kamionok.

Szerényi Gábor rajza

És akkor lássuk, miképpen él tovább a régi, tatuinos–Mos Eisley-s világ a mai berettyóújfalus–stopos világban!

Mint említettem, Rezeda Kázméron kívül szinte kizárólag kamionosok jártak a Stopba. A kamionosok különös kasztjának legnagyobb létszámú alcsoportja, a román kamionos használta leginkább ezt a réges-régi űrkikötőt.

A Stop tulajdonosai és személyzete pedig kiválóan alkalmazkodott: a pincérek megtanulták a román nyelvet, annál is inkább, mert a pincérek nagy része nagy valószínűséggel a már emlegetett székelység köréből került ki, nekik pedig muszáj tudniuk a hajdani rakaták máig fennmaradt nyelvjárását, az úgynevezett románt, amelynek egyik legfőbb jellegzetessége, hogy még a székelyek nyelvénél, az úgynevezett magyarnál is sokkal cifrábban lehet rajta káromkodni.

A Stop azonban főként a felszolgált ételeivel alkalmazkodott a különleges helyzethez, leginkább ahhoz, hogy az egykor volt sarlakkok évekig emésztették táplálékukat. A Stop e hajdani szörnyűség emlékéhez és a román kamionsofőrök sarlakkokéhoz hasonló étvágyához szabja mai adagjait. Rezeda Kázmér éveken át figyelte a jelenséget, és e hosszú munka felhatalmazta arra, hogy pontos megállapításokat tegyen. Az első és legfontosabb, hogy a kamionsofőrök étvágya megegyezik a sarlakkokéval, ám azokkal ellentétben ugyanazt az adagot nem évek alatt, hanem legfeljebb fél óra alatt tüntetik el.

Lássunk is egy átlagos ebédet a Stopban!

A táplálék bevitele levessel veszi kezdetét. Sokféle és kivétel nélkül remekül elkészített levesek várják a vendégeket, de a két sztár a babgulyás, illetve a bográcsgulyás. Előbbi így áll össze: marhahús, füstölt csülök, zöldség, csipetke – no és bab, anélkül nehéz lenne. Az utóbbi szerényen csak így soroltatik elő: marhahús, burgonya, zöldség.

S ez igaz is, csakhogy e szerénység mögött egy világ nyílik meg, a tökéletes, nagyszerűen elkészített, sűrű bab- és bográcsgulyások világa! Az ilyesmi pedig nagy kincs ám, s ez látszik is az űrkikötő forgalmán. Ami pedig mindenképpen megjegyzendő: nevezett gulyásokat afféle vödörben hozzák, csöbörben, csobolyóban, vájúban, a kamionsofőrök pedig bekanalazzák, és belemélyednek az étlapba, hogy folytassák. Innentől aztán szerteágaznak az utak.

Van, aki a töltött tócsnit választja. A Stop töltött tócsnija Móricz Kis Jánosának lenne a kedvence, ugyanis egy adag töltött tócsnival mindenki beleenné magát a halálba. Mindenki – kivéve a kamionosokat. Ők a felfoghatatlan adag bab- vagy bográcsgulyás után megesznek egyet ebből is, és életben maradnak. Amúgy a töltött tócsni két irgalmatlan méretű tócsni között elhelyezett hús- és salátahegy egy kupa tejföllel meglocsolva, a tetejére pedig úgy hetven deka sajtot reszelnek.

Aki mégsem ezt választja, az füstölt, főtt csülköt szokott enni csilis babbal, ezzel egy kisebb farkashorda félig kitelelne. Aztán ott van még a Toldi pecsenye vegyes körettel, ami erdei gomba, kacsamáj, füstölt sajt és vörös hagymás ragu, valami rettenetes méretű hússal – ha Toldinak lett volna ideje, ezt adta volna a két toportyánféregnek, és akkor nem kellett volna őket agyonverni. És ez még csak a konyhafőnök ajánlata volt, ott vannak még a disznóságok, a marhaságok, a szárnyasok, no és a pörköltek, köztük a pacal, amelyhez a Stopban valószínűleg négy ökröt használnak fel.

Ezeket kebelezik be a derék kamionosok fél órácska alatt, majd desszert után néznek. Ez sincs túlcifrázva, hatalmas palacsintákat (túróval, kakaóval, ízzel, vaníliával, valamint meggyel-mákkal töltve) lehet választani, továbbá somlóit és gesztenyepürét. A rakaták kései utódai ezt is megeszik még, aztán kávéznak és továbbállnak.

Csak Rezeda Kázmér marad, hogy dokumentálja mindezt, s talán Obi-Wan Kenobi jöttében reménykedik még. Mindenesetre szinte rimánkodva kér egy fél adag töltött tócsnit, szegény. Mindig is szerette kihívni maga ellen a sorsot.