Vészkiáltás

Nyugállományú francia tábornokok nyílt levele után most névtelenségbe burkolózó aktív katonák küldtek figyelmeztető jelzést a francia elnöknek és kormányának. Ők is megerősítik, hogy az ország a polgárháborús helyzet szélén ­táncol. Értelmes párbeszéd helyett a hatalom minden lehetséges eszközzel a katonák ­elnémítására törekszik.

Pósa Tibor
2021. 05. 22. 15:43
France On High Terror Alert
Francia katonák járőröznek a Sentinelle művelet keretében Párizsban. Megtapasztalták a változásokat Fotó: Stephane Cardinale - Corbis Forrás: Getty Images
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első nyílt levelet még április végén húsz nyugállományú tábornok jegyezte, csak néhány aktív katona csatlakozott a petícióhoz. Ennek lényege az volt, hogy a radikális iszlamizmus és a felelőtlen bevándorláspolitika következtében veszélyben a haza. Azonnal cselekedni kell, mert ennek a következményei nagyon is beláthatók. A párizsi hatalom nem vette komolyan a figyelmeztetést, lekicsinyelte annak jelentőségét, de azért az mindenkinek szemet szúrt, hogy a hadsereg volt vezető tagjai vannak az aláírók közt. „Ezek csak B kategóriás tábornokok” – hozták elő magyarázatként a hatalmon lévő politikusok, mintha lenne olyan felosztás, hogy ez amolyan hátsó sorban álló tábornok, de van itt A kategóriás is, az ő véleményét hallgassák meg.

Puccs vagy aggodalom?

A demokráciákban a fegyveres erők tagjai politikai kérdésekben nem nyilváníthatnak véleményt. Erre az esküjük is kötelezi őket. Felmerül a kérdés, hogy ez vonatkozik-e a szolgálati jogviszonyon túli időkre is. A szélsőbalról olyan álláspontok is lábra kaptak, hogy a leszerelt katonák puccsot készítenek elő. Erre válaszul ők azt felelték: a haza sorsáért érzett aggodalom vezette tollukat. A nyílt levél körüli botrány kezdett csillapodni, amikor a Valeurs Actuelles politikai hetilap május 10-én egy újabb petíciót jelentetett meg több mint kétezer aktív tiszt és tiszthelyettes nevében. Igaz, név nélkül, ugyanis tartottak a hatalom retorziójától. Az aláírók listája egy közjegyző páncélszekrényében pihen – állítja a jobboldallal rokonszenvező lap. Az aktívak teljes mértékben kiálltak az előző levél szerzői mellett, osztották annak következtetéseit. Közülük jó páran Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban azért szolgáltak, hogy a világban feltartóztassák az iszlamizmus terjedését. Hazatérve azt tapasztalták, hogy a kormány a külvárosokban már elvesztette uralmát. Nyíltan franciaellenes nézeteket hangoztató és a francia történelmet gyalázó illegális bevándorlók, bűnözők, kétes vallási figurák képviselik és alakítják az új rendet. Ennek köze sincs a köztársasági Franciaországhoz. Az állam meg velük egyezkedik. Az elnöknek, a kormány tagjainak, a parlamenti képviselőknek címzett levél csak osztozik abban az aggodalomban, amelyet korábbi elöljáróik már kifejtettek.

Bombaként hatott a közvéleményre a második nyílt levél. Egy hét alatt hárommillióan nyitották ki elolvasásra számítógépükön, háromszázezren aláírásukkal támogatták a katonák petícióját.

A párizsi kormány látta, hogy ennek fele sem tréfa. Sorban dobta be nagyágyúit. „Ez a bátorság, névtelen levelet írni!?” – kezdte a támadást ­Gérald Darmanin belügyminiszter, aki évekkel ezelőtt a jobboldal reménysége volt, aztán az első hívásra csatlakozott Emmanuel Macronhoz. A volt szocialista Florence Parly, a Macron-kormány hadügyminisztere azt állította a második nyílt levélről, „politikai manipuláció terméke”, „A szófordulatok, a stílus, a szóhasználat mind a szélsőjobbé”.

Kimondatlanul is Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője a célpont, de ő már az előző választáson is vitte a pálmát a hadsereg tagjai közt. Ehhez elég volt rendet, biztonságot, kiszámítható állapotokat ígérnie.

A levél tartalmáról Parly kijelentette, hogy „nyitott ajtón dörömbölnek”, ugyanis készül a köztársaság elveinek megerősítése nevű törvény, amely épp a radikális iszlám ellen hivatott fellépni. De azért a hadsereg ügyeinek irányítója csak odaszúrt az aláíróknak, bírósági eljárással és börtönbüntetéssel fenyegette meg azokat, akik az aktív katonák soraiból támogatják a petíciót.

Francia katonák járőröznek a Sentinelle művelet keretében Párizsban. Megtapasztalták a változásokat
Fotó: Getty Images

Most kell jönnie a miniszterelnöknek, Jean Castexnek: „Miről beszélünk? Ez a szélsőjobb nyílt levele, és ezentúl nevezzük macskának a macskát. De miért beszélnek a hadsereg nevében? Egy katona szerintem nem bújik névtelenül ilyen nyílt levél mögé. Egyáltalán katonák írták ezeket a sorokat? Azt állítják, hogy hazánk sorsa van veszélyben. Szerintem meg ez az egész egy politikai manőver. Bízom az ország hadseregében, ők Franciaország büszkeségei.” Ez nem is kérdés, hiszen ők azok, akik életük feláldozásával is védik Franciaország minden lakosát, távol a hazától kiállnak az állam érdekeiért is, megpróbálják megőrizni befolyását, ám most fülüket-farkukat behúzva kellene közlekedniük Franciaországban. Van olyan szélsőbalos pártvezető, Jean-Luc Mélenchon, aki azzal fenyegette meg a hadsereget, ha a jövő évi elnökválasztáson hatalomra kerül (nem fog), tisztogatást fog végrehajtani soraikban. Eltávolítja onnan az idegengyűlölőket, a rasszistákat és a fasisztákat.

Nekiesni a hírvivőnek

Az aláírók közül majd mindegyik szolgált a Sentinelle (Őrszem) műveletben, amely immár sok éve a terroristaveszély elhárítását célozza, és biztonságérzetet ad a franciáknak. Fegyveresen járőröznek szerte Franciaországban a rendőrség és a csendőrség tagjaival. Megtapasztalhatták azokat a változásokat, amelyek bekövetkeztek a francia városokban. Azért, mert számos helyen egybecseng a megállapításuk a jobboldaléval, nem kellene szélsőséges jelzővel illetni a figyelmeztetőket, és összemosni a fanatikus elemekkel. „Aki nem tudja kikezdeni érvelésedet, az az érvelőt támadja meg” – mondta Paul Valéry neves francia költő. „Fel vagyok háborodva, hogy egyesek a hírvivőnek esnek neki, csak hogy ne kelljen meghallgatni az üzenetet, amelyet hozott” – vélte egy jobboldali Európa parlamenti képviselő, Bruno Retailleau.

„Nehéz elképzelni, amit most mondani fogok: úgy öt év múlva a helyzet visszafordíthatatlan lesz. A különböző közösségek egymással összetűzésbe keverednek, és ez nagyon erőszakos lesz. Öt-hat évünk lesz arra, hogy elkerüljük a legrosszabbat”

– ez volt Gérard Collombnak, Macron első belügyminiszterének és szürke eminenciásnak a véleménye még 2018 elején. Három éve mondta ezt a Valeurs Actuelles-nek. Aztán megvált „tanítványától”, és inkább visszament Lyonba. Az elnök, a kormány tisztában volt és van azokkal az értesülésekkel, amelyekre Collomb hivatkozott. Patrick Calvar, aki a belső elhárítás vezetője volt még Hollande elnök alatt, 2016-ban kijelentette: az ország a polgárháborúhoz közelít. Tehát korántsem új ez a meglátás, talán csak az a nóvum benne, hogy erre most a hadsereg több tagja figyelmeztet.

A kormány háborúja

Macron is érzi a fellépés szükségességét a radikális iszlamizmus ellen, de sokan vitatják azt, hogy új törvénye látványos áttörést hozna. Részsikereket elérhet, de nem tudja az egész folyamatot feltartóztatni – ez a bírálók véleménye. A kormány háborúja, amelyet a petíció aláírói ellen kezdett, kezd hasonlítani a boszorkányüldözés módszereire. Már rég felderítették, hogy kik voltak a kezdeményezők. A vezérkari főnök, François Lecointre eléggé visszafogott volt a leveleket taglaló beszédében. Nem fenyegetett meg senkit, de azt megállapította: az lenne a legjobb, ha az aláírók elhagynák a hadsereget, ezt követően szabadon kifejthetik gondolataikat, meglátásaikat és meggyőződésüket. A kormány, amely tisztában van a valós helyzettel, de még a feltáró vitától is elzárkózik, homokba dugja a fejét. Az idő múlik, nap mint nap egyre közelebb kerülünk a Gérard Collomb által megjelölt időponthoz.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.