Ami nagyot szól

A csodás állami tűzijátékok hatására egyre többen esküvőn, lánybúcsún, születésnapon, magán- és céges partin is élvezni szeretnék e látványosságot. Ezekben a hetekben az árusok újabb dömpingre számítanak. A külföldi turisták pedig döbbenten tapasztalják, hogy nálunk milyen olcsó a tűzijáték, és milyen megengedő a használatának szabályozása.

A farsang hagyományosan a partik időszaka. Ezeknek az összejöveteleknek más a hangulatuk, mint a szilveszteri „ereszd el a hajam!” buliknak, de még elég friss az emlék, hogy az emberek bizonyos formában meg akarják ismételni. Ennek egyik kelléke a tűzijáték, amely persze nem olyan hatalmas, és nem szól olyan nagyot, mint az év végi, de hasonló élményt ad, ráadásul tökéletes kiegészítője a jelmezeknek és álarcoknak – mondta el Nagy Edit rendezvényszervező. – Lehet találkozni olyan jelmezekkel és álarcokkal, amelyek másképp csillognak a tűzijáték fényében, fokozva az egyre divatosabb tematikus partik hangulatát.

Éva kedvence a sikoly és az ufó, minden szilveszterkor vesz belőlük. Ám a buliban gyakran nem használják fel az összeset, ezért a maradékot elteszi a kamrába, mert „úgyse keresi senki”. Általában az éves farsangi álarcosbálja kapcsán színesíti a megmaradt csomagokkal a vendégeknek tartott tűzijátékshow-t.

Velez Csaba pszichológus szerint a tűzijáték az ember gyermeki énjére hat. A petárdázós hanghatásokkal a fiatalok a környezetükre gyakorolt hatásukat mutatják meg. Megjelenik a büszkeség, hogy nekem van egy veszélyes eszközöm, amelyet meg kell mutatni, és amellyel ijesztegetni lehet, másrészt a szülőkkel és a törvénnyel való szembeszegülést jeleníti meg. Daniel Glaser, a londoni King’s College neurológusa úgy véli, hogy a tűzijátékot az emberek azért szeretik, mert megijeszti őket. A felfokozott várakozás, majd az eldurranó töltet felett érzett elégedettség dopaminlöketet generál, amely boldogsághormonként jó érzést kelt a nézőben.

– Nagyon szeretem a tűzijátékot, augusztus 20-án mindig kint ülök az erkélyen – meséli a Széchenyi rakpartra néző lakásában Anna –, de a kutyám rosszul viseli a durrogtatást. Szilveszterkor és augusztus 20-án fel tudok készülni, sosem marad egyedül, és az állatorvos által ajánlott nyugtató is kéznél van, de amikor a közelben valamilyen parti miatt lövöldöznek, alig bírok vele – mondja. Márpedig Anna rendszeres élvezője a rózsadombi vagy a testvérhegyi ingyenműsoroknak.

Hivatalosan több mint ötszáz kisállat futott világgá az elmúlt szilveszterkor, a tapasztalatok alapján ezeknek fele sosem kerül haza. Léteznek persze kutyabarát pirotechnikai eszközök, amelyek úgy robbannak, hogy hangjuk mindössze tíz százaléka a szokásos hanghatásnak, ez azonban ritkán elégíti ki a közönséget. Az ellenzők legfontosabb érve azonban nem az állatok, hanem az emberek egészsége. A tűzijáték ugyanis növeli a szálló por koncentrációját.

A farsangi tűzijátékok azért is okozhatnak problémát, mivel ebben az időszakban gyakori a szmog, amit a tűzijáték tovább ront. Ráadásul a színek számos mérgező vagy radioaktív anyaggal érhetők el. Kadmium, ólom, króm és bárium kerül ilyenkor a levegőbe, ezek nagyobb koncentrátumban rákkeltők. Indiában a szálló por állandó koncentrációja miatt már csak olyan tűzijátékokat engedélyeznek, amelyek robbanáskor vízmolekulákat szabadítanak fel, és ezek magukba zárják a szálló port.

A hazai kereskedelmi forgalomban kapható tűzijátékok elvileg mind alatta maradnak az egészségügyi határértékeknek, és ezt erősíti, hogy összesen csak egy kiló tartható belőlük. Ám a törvény nem tiltja, hogy egy partira érkező összes résztvevő hozzon magával egykilónyi pirotechnikai eszközt, amelyet aztán egy helyen egymás után fellőnek. Így a szabályozás könnyen megkerülhető, és bő tízperces show pénztárcától függően könnyen megvalósítható. Ez legfőképp a kettes kategória dobozban, egy gyújtózsinórra fűzött tűzijáték bombáiból (16, 25, 30, 50 darab csomagolástól függően) rakható össze. Ezek hasonlítanak leginkább az augusztus 20-i tűzijátékhoz, kicsiben ugyanolyan pálmákat és fűzfákat láthat a vevő, mint a hivatalos eseményeken. Egy 15-20 másodpercig tartó műsor három-tízezer forint, egy öt-tíz perces show pedig 200 ezer forint körül kezdődik.

A külföldi turisták rendszeresen megdöbbennek, hogy nálunk milyen olcsó a tűzijáték, és milyen megengedő a hazai rendszer. (Magyarország Beatrix királyné megérkezésével ismerte meg a tűzijátékot, amikor a nápolyi hercegnő 1476-os esküvőjére magával hozta azt.) Nyugat-Európában sokkal szigorúbb a szabályozás. Németországban legalább 18 évesnek kell lenni, hogy szilveszterkor kettes kategóriájú pirotechnikai eszközt kézbe vehessen valaki, egyébként tiltott a használata. Belgiumban 2017 nyara óta nem lehet a hármas kategóriájú eszközöket árusítani az amatőr felhasználóknak. Finnország a 18 éves kort követeli meg még az egyes kategóriához is, Írországban pedig csak ilyen kapható.

Hollandiában speciális tréninget kérnek a hatóságok a tűzijátékhoz, ami alól csak a szilveszter éjszaka kivétel. Svédország azonban 2019 júniusától bevezeti, hogy még a szilveszteri durrogtatáshoz is részt kell venni az önkormányzatok által szervezett tanfolyamon, és csak az vehet majd pirotechnikai eszközt, aki bemutatja a képzés nyomán kiadott engedélyt. Olaszország, Málta, Spanyolország tradicionálisan élen jár a durrogtatásban. Észak-Európában a vallási ünnepek természetes velejárója a nagy tűzijáték, ezért a magánemberek által tartott partikon is szinte elvárt programpont. A velencei karnevál fénypontja a húshagyókeddi tűzijáték, de a hivatalos parti után számos környékbeli házban adnak egy kis ráadást.

Profik és amatőrök

Az unió 2007-es rendelete négy kategóriába sorolja a pirotechnikai eszközöket. Magyarországon az egyes és kettes kategóriába tartozókat egész évben lehet használni, a hármast viszont csak az év utolsó napján este hattól január 1. reggel hatig. A hármas kategóriájú rakéták, római gyertyák, szikraszökőkutak, pörgettyűk, forgattyúk, tűzijátékbombák és -telepek nagyobb lövésszámmal, kaliberrel és hatóanyag-tartalommal rendelkeznek, mint az egész évben használható eszközök – tájékoztat Leskovicsné Tóth Mária, a Leskovics Pirotechnika ügyvezetője. – Az első kategóriába sorolható eszközök legfontosabb kritériuma, hogy nem hagyhatják el a földet. Ezekben kicsi a hatóanyag-tartalom, a földön csörögnek, recsegnek, kattognak és villognak. A második kategóriába az 500 grammnyi hatóanyagot meg nem haladó eszközök tartoznak, efölött kezdődik a harmadik kategória, a negyedik pedig csak profi felhasználás esetén vehető igénybe.