Magány a Tejúton

Néhány napja 38 meghökkentő kutatási program címét tette közzé a Pentagon Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency, DIA) nevű részlege.

2019. 02. 18. 20:20
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai Védelmi Minisztérium klasszikus feladatai mellett olyan, legalábbis különösnek tűnő kutatásokat is finanszírozott, mint az ufók tanulmányozása, a féreglyukak elemzése vagy éppen alternatív dimenziók keresése. Az ufóprogram 2012-ben véget ért, bár a The New York Times úgy tudja, hogy a Védelmi Minisztérium még vizsgálja az azonosítatlan repülő objektumok további elemzésének lehetőségeit.

Néhány napja 38 meghökkentő kutatási program címét tette közzé a Pentagon Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency, DIA) nevű részlege. Nem önszántából lépte ezt meg az amerikai Védelmi Minisztérium, hanem azért, mert az amerikai tudósok szövetségének vezetője, Steven Aftergood kérvényezte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. (A listát eredetileg az azóta elhunyt John McCain szenátor kérésére állították össze.) A különös kutatásokat a Pentagon finanszírozta a Fejlett Repülőfenyegetéseket Azonosító Program (Advanced Aviation Threat Identification Program, AATIP) keretében. Olyan meghökkentő kísérletekre költöttek, mint a láthatatlanná tévő ruha kifejlesztése, átjárható féreglyukak megismerése, csillagkapuk elemzése. A lehető legtöbbet szerették volna megtudni a negatív energiáról, az extra dimenziók manipulálásáról, a térhajtóművekről.

Az AATIP létezéséről először a The New York Times és a Politico írt 2017-ben. A The New York Times kiderítette, hogy az évi 600 milliárd dolláros pentagonos költségvetésben a bizarr programra fordított 22 millió dollárt szinte lehetetlen volt észrevenni. A munka 2007-ben indult, a kezdeményezés legfőbb támogatója Harry Reid nevadai demokrata szenátor volt, aki akkoriban a szenátus demokrata többségét vezette. A 2017-ben politikától visszavonuló Reidet szenvedélyesen érdekelte, hogy lehetséges-e élet más bolygókon, és úgy általában vonzotta az űrtechnológia.

A program pénzének nagy része a milliárdos űrvállalkozó Robert Bigelow-hoz került. Az amerikai újságok véleménye szerint a szenátor ufók iránti érdeklődését barátjának, Bigelow-nak köszönheti. A Bigelow Aerospace tulajdonosa korábban arról nyilatkozott, hogy szerinte a földönkívüliek egyértelműen léteznek, és ufók is jártak már a Földön. Bigelow az amerikai űrügynökséggel közösen bővíthető űrjármű fejlesztésén dolgozik. A The New York Times-jelentésre Reid rögtön reagált. „Az igazság odaát van” – üzente a híres X-akták című, több évadot megért amerikai sci-fi film legendás mondatára utalva. „Ha bárki azt mondja, hogy ezen a téren biztos válaszokkal rendelkezik, magát csapja be” – tette hozzá.

A Védelmi Hírszerző Ügynökség a kutatási programokkal kapcsolatban annyit üzent, hogy az AATIP a külföldi fejlett repülőgépfegyver-fenyegetéseket vizsgálta. A program részleteiről, az eredményekről a szenátorok és azok munkatársai tudtak, közel egy évtizeddel ezelőtt már több dokumentum nyilvánosan hozzáférhető volt. Egyes esetekben a kutatók munkája nagy figyelmet kapott. A 2000-es évek eleje óta Ulf Leonhardt professzor (St. Andrews-i Egyetem) a láthatatlan köpenyek fejlesztésén dolgozott. Leonhardt kutatása elsősorban arra irányult, hogy a fény, a víz és az üveg segítségével valamiképpen a láthatatlanság illúzióját keltsék. Nem járt sikerrel, mint ahogy a többi program sem hozott átütő eredményt.

A védelmi minisztérium a Frank Drake amerikai csillagász által 1960-ban kidolgozott Drake-formula továbbgondolására szintén adott forrást. Ez az egyenlet azt próbálja megbecsülni, hogy hány intelligens civilizáció létezik a galaxisunkban – figyelembe veszi a csillagok korát, a lehetséges bolygórendszereket, azok távolságát a központi égitesttől és még számos egyéb tényezőt. Brit pénzből tavaly nyáron az oxfordi Future of Humanity Institute kutatói újszerű statisztikai becsléssel arra jutottak, hogy 53–99 százalék annak az esélye, hogy egyedül vagyunk a Tejútrendszerben, annak az esélye pedig, hogy a teljes általunk megfigyelhető univerzumban nincs értelmes élet rajtunk kívül, 39–85 százalék.

Az USA kormányának az ufókkal 1947 óta különleges a viszonya. Azon a nyáron arról adott ki közleményt az amerikai légierő, hogy az új-mexikói Roswell városka környékén lezuhant egy meteorológiai ballon. Ám ezt sokan nem hitték el, mert előző nap a helyi újság címoldalán az virított, hogy a katonaság egy szerencsétlenül járt repülő csészealj maradványaira bukkant. (A roswelli eset minden idők leghíresebb és legtöbb rejtéllyel övezett észlelése, a földönkívüliek létezésében hívők ennek emlékére tartják minden év július 2-án az ufóvilágnapot.) Sokan követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a kormány valamennyi X-aktáját. 2016-ban Hillary Clinton elnöki kampánya során megígérte, hogy elnökként megnyitja az ufókkal kapcsolatos anyagokat, amennyiben azok közzététele nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

A nagypolitikától távozó Harry Reid azért lobbizik, hogy minél több forrást adjanak az ufókutatásra. „Én személy szerint nem tudom biztosan, de elképzelhetőnek tartom, hogy másutt is léteznek értelmes lények. Úgy gondolom, hogy bizonyos észlelések miatt (száz és száz ember ugyanazt a dolgot látta, valamit az égen, ami egy bizonyos módon mozgott) tovább kell kutatnunk” – mondta Reid a Nevada Public Radiónak.

A Pentagon szóvivője szerint az ufóprogram 2012-ben véget ért, bár a The New York Times úgy tudja, hogy a Védelmi Minisztérium még vizsgálja az azonosítatlan repülő objektumok további elemzésének lehetőségeit. Az elmúlt években a program munkatársai folytatták korábbi munkájukat, ugyanakkor a védelmi minisztérium egyéb feladatait is ellátták.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.