Akár az őszi levélhullatás is eltolódhat a felmelegedés következtében

A hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása – olvasható Kis Anna meteorológus tudományos értekezésében.

Forrás: MTI2021. 09. 08. 15:21
Dobogk, 2017. oktber 18. Falevelek rnyka egy fa trzsn Dobogk kzelben 2017. oktber 17-n. MTI Fot: Mohai Balzs Fotó: Mohai Balázs
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé szerdán.

„Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

Mint írja, a felmelegedésnek pozitív következményei is vannak:

kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

A cikk szerint az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971–1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius-fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban.

„Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011–2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius-fokot"

– hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt ötven év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011–2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971–1995 között 16, míg 1996–2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.

A cikk szerint a forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő.

„A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra” – összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.

(A borítóképen falevelek árnyéka egy fa törzsén Dobogókő közelében 2017. október 17-én. Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.