Mediterrán cunami: Felkészül Marseille, Alexandria és Isztambul is

Az elkövetkező harminc éven belül százszázalékos biztonsággal lehet cunamira számítani a Földközi-tenger mentén fekvő több nagy városban – mondja az UNESCO, miközben sürgeti a part menti városokat, hogy legyenek „cunamikészek”.

A cunamik veszélye hamarosan elérhetik a Földközi-tenger nagyvárosait, köztük Marseille-t, Alexandriát és Isztambult. Az UNESCO szerint százszázalékos esély van arra, hogy a következő harminc évben bekövetkezik a katasztrófa.

Az előrejelzések szerint a Földközi-tenger part menti közösségeiben a szökőár veszélye a tengerszint emelkedésével tovább fog emelkedni.

Míg a Csendes-óceánon és az Indiai-óceánon, ahol a legtöbb szökőár előfordul, a közösségek gyakran tudatában voltak a veszélyeknek, más tengerparti régiókban, köztük a Földközi-tengeren, alábecsülték ezt.

Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete közölte, hogy a térségben öt veszélyeztetett közösség jövőre csatlakozik 21 ország negyven másik „cunamira kész” településéhez.

Melyek voltak a legpusztítóbb szökőárak?

A „tsunami-ready”, azaz a „cunamira kész” program része az UNESCO egy szélesebb körű erőfeszítésének, amelyet a lisszaboni ENSZ-konferencia előtt indítottak el annak érdekében, hogy minden veszélyeztetett közösség tudja, mit kell tennie szökőár esetén 2030-ig.

A 2004-es és a 2011-es szökőár ébresztő volt

– mondta Bernardo Aliaga, az UNESCO vezető cunamiszakértője. 

Hosszú utat tettünk meg 2004 óta. Ma nagyobb biztonságban vagyunk. De vannak hiányosságok a felkészültségben, és gondoskodnunk kell arról, hogy a figyelmeztetéseket megértsék az ide látogatók.

Az Indiai-óceánon 2004 karácsonyán következett be az a cunami, amely a történelem leghalálosabbja volt, becslések szerint 230 ezer embert ölt meg 14 országban, míg a 9,1-es erősségű földrengés és szökőár 2011-ben, amely közel negyvenméteres magasságot ért el, 18 ezer ember halálát okozta.

A 2004-es indiai-óceáni szökőár óta az UNESCO Csendes-óceáni Szökőár-figyelmeztető Központja, amelynek az Egyesült Államok ad otthont, 125 szökőáreseményre reagált, évente átlagosan hétre.

Az UNESCO szerint öt veszélyeztetett város a Földközi-tenger környékén 2023-ra készen áll a szökőárra

„tizenkét szökőárriasztó központ létrehozásán dolgoztak, amelyek az óceán nagy részét lefedik, beleértve a Földközi-tengert is” – mondta Aliaga.

A figyelmeztető központok közül öt a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceán északkeleti részén található, köztük Görögország, Törökország, Olaszország, Franciaország és Portugália egyes településein.

A szökőár kockázatát a legtöbb területen alábecsülik, beleértve a Földközi-tengert is

– mondta a szakértő. 

– Az ilyen események nem túl gyakoriak, és a kockázat nem száll át egyik generációról a másikra, el kell juttatnunk az üzenetet! – tette hozzá. 

A Földközi-tengeren nem az a kérdés, hogy lesz-e vészhelyzet, hanem az, hogy mikor.

A történelem egyik legsúlyosabb földrengése 1755-ben, mindenszentek napján érte Portugáliát, és hat méter magas cunamit okozott Lisszabonban és Cádizban.

Legalább ötvenezer ember halt meg a földrengésben, de számtalan gyanútlan ember vesztette életét az azt követő tüzekben és a szökőár során is.

Miként lehet védekezni a cunami ellen?

Már a mindössze másfél-két méter magas szökőár is felemelheti az autókat a talajról, míg a kisebb hullámok 65 km/h sebességgel száguldó vízfalakat eredményezhetnek.

Az első lépés az időben érkező figyelmeztetés.

– De a figyelmeztetéssel nem fejeződik be a történet – mondta Aliaga.

A második rész a közösségi felkészülés. Meg kell tanulni, hogy hogyan viselkedjenek az emberek. Ennek megvan a maga útja.

Tilly Smitht, egy tízéves brit lány esetét idézte, aki száz embert, köztük a családját vitte biztonságba a 2004-es szökőárban. Földrajztanára az iskolában azt mondta neki, hogy azonnal meneküljön, ha látja a víz apadását.

A tengerszint emelkedése, amely fokozza a cunamik hatását a part menti közösségekre egy újabb ok arra, hogy növeljük munkánk ütemét – mondta a szakértő.

A tengerszint emelkedése növeli a cunamik hatását.

Egy 2018-as kutatás, amely a kínai szökőárakat modellezte, megállapította, hogy a tengerszint emelkedése növeli a szökőár kockázatát, mivel azok messzebbre juthatnak a szárazföld belsejébe. A tanulmány megállapította, hogy a szökőár okozta áradások gyakorisága 45 centiméteres tengerszint-emelkedés esetén 1,2-ről 2,4-szeresre, kilencven centiméteres emelkedés esetén pedig 1,5-ről 4,7-szeresre nőtt.

Fotó: Guillaume Horcajuelo

Az alexandriai, isztambuli, marseille-i, cannes-i és chipionai hatóságok a „cunamira kész” felkészültségen dolgoznak, beleértve a kiürítési táblákat és eljárásokat, valamint a turisták figyelmeztetésére vonatkozó terveket – mondta Aliaga.

Azt akarjuk, hogy a veszélyeztetett közösségek száz százaléka 2030-ra készen álljon a reagálásra.

– mondta. Lesznek evakuálási térképeik, gyakorlatokat hajtanak végre, és már 24 órás riasztást is alkalmaznak.

A riasztások körülbelül tíz perccel azután indultak el, hogy egy földrengés lezajlott, és bármilyen formában érkezhet, a hangos riadótól a WhatsApp-üzenetekig.

Ha helyi szökőárról van szó, akkor maximum húsz perce van az első hullám eléréséhez. A második hullám nagyobb, és negyven perccel az első után jön. Ott még mindig fennáll a menekülés lehetősége.

Vlagyimir Rjabinin, az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságának ügyvezető titkára a következőket mondta: 21 ország több mint 40 közössége már most nagyobb biztonságban van így, hogy végrehajtották a „cunamira kész” programunkat. Viszont ha 2030-ra teljesen meg akarunk felelni ennek a globális kihívásnak, nagyon gyorsan bővítenünk kellene majd a szóban forgó programot – jelentette ki a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)