Európa legkorábbi, ötszázezer éves csonteszközeit azonosították

A heidelbergi, a neandervölgyi és a modern ember feltételezett közös ősei készíthették az eszközöket.

Szécsénke, 2016. október 25. Zandler Krisztián, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum régésze szelvénypreparálást végez az úgynevezett Szeleta, vagy Szeletien kultúra nyíltszíni lelõhelyének tervásatásán a Nógrád megyei Szécsénke közelében fekvõ Kis-Ferenc-hegyen 2016. október 25-én. A közel negyvenezer éves neandervölgyi vadásztábort Markó András és Péntek Attila 2007-ben fedezte fel. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: Komka Péter

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták – adta hírül a BBC News honlapja szerdán. A lelőhelyet az 1980–90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért.

Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket a munkálataikhoz.

Nagy-Britanniában a Boxgrove lelőhelynek nincs párja, a régészek több száz kőeszközt találtak ott állatcsontokkal együtt, amelyek ötszázezer évesek. A szakemberek szerint a heidelbergi emberek, a neandervölgyi ember és a modern ember feltételezett közös ősei készíthették az eszközöket. A heidelbergi ember térségbeli jelenlétét igazolja az a lábszárcsont, amelyet a lelőhelyen találtak, ez a fellelt legöregebb emberi csont Nagy-Britanniában.

Az őskőkorszak mintegy 2,4 millió éve kezdődött és 11 500 évvel ezelőttig tartott, ekkor vált tudatossá a kő- és csonteszközök készítése az emberek körében.