Ezzel függhet össze az Északi-sarkvidék jegének olvadása

A 2018-as hideghullám nyomán hullott hó mintegy 90 százaléka erre vezethető vissza.

Forrás: MTI2021. 04. 06. 9:18
null
Az Északi-sarkvidék jegének olvadása összefügg az európai szélsőséges havazásokkal Forrás: Pixabay
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Északi-sarkvidék jegének olvadása közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy több a szélsőséges havazás Európában. Egy csütörtökön megjelent tanulmány szerint a 2018-as hideghullám nyomán hullott hó mintegy 90 százaléka erre vezethető vissza.

A Nagy-Britanniát és Írországot, valamint Észak-Európa egyéb területeit 2018 februárja és márciusa között megbénító szélsőséges időjárási esemény, a Hartmut anticiklon okozta hóvihar és hideg csak Nagy-Britanniában 1,17 milliárd eurós kárt okozott naponta a becslések szerint.

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai szerint a heves havazásokat a Barents-tenger vizének különösen magas hőmérséklete okozta. Területének hatvan százaléka volt jégmentes a Beast from the East (Keletről jött fenevad) néven is emlegetett hideghullámot megelőző hetekben.

Az Északi-sarkvidék melegedésével a sarki ciklon – alacsony nyomású hideg levegőt tartalmazó légörvény – dél felé halad.

„Úgy véljük, a tengerjég gyakorlatilag egy fedő az óceánon” – mondta Hannah Bailey, a Finnországban lévő Oului Egyetem tudósa. Mivel ez a „fedő” az Északi-sarkvidéken az 1970-es évek óta hosszú ideje eltünedezik, telente nagy mennyiségű nedvesség jut a légkörbe, ez pedig közvetlen hatással van a távolabbi déli területek időjárására és erőteljes havazásokat okoz – fejtette ki a szakértő.

Az Északi-sarkvidék jegének olvadása összefügg az európai szélsőséges havazásokkal
Fotó: Pixabay

A tudósok a légköri vízpára izotópjait mérték a 2018-as szélsőséges időjárási eseményeket megelőző időszakban. Mivel az olvadt hóból származó pára más izotópokat tartalmaz, mint a nyílt vízből származó, képesek voltak pontosan meghatározni, mennyi nedvességet bocsátott ki magából a Barents-tenger ebben az időszakban.

Méréseik szerint mintegy 140 gigatonnányi víz párolgott el a tengerből – ez az Európára hullott hó nedvességének 88 százaléka.

A kutatók szerint ha a jelenlegi melegedés folytatódik, a 2080-ra jégmentessé váló Barents-tenger lesz a kontinentális Európa téli nedvességének fő forrása. Ez a közlekedés és az infrastruktúra egyéb területeinek nagymértékű megzavarását okozza hó vagy eső formájában. Mindez akadályozza az élelem- és üzemanyag-ellátást, tönkremennek a termények.

Bailey kiemelte: ellentmondásosnak tűnhet az, hogy az északi-sarkvidéki melegebb vizek okoznak heves havazást Európában. „A természet azonban összetett, és ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem maradhat az Északi-sarkvidéken” – mondta.

A borítókép illusztráció

Ősi meteoritbecsapódás nyomait fedezték fel a Déli-sarkvidéken

Földönkívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) találtak a Maud királyné-földön lévő Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson. Jelenlétük szokatlan becsapódási eseményre utal, melynek során nagy sebességgel csapódott be egy ősi, legalább 100 méteres aszteroida, ennek eredményeként olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött létre.

Ezt közepes típusú becsapódásnak nevezik, mivel nagyobb, mint egy légrobbanás, de kisebb, mint egy krátert generáló esemény – írja az EurekAlert.com tudományos portál.

Tovább...

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.