Tarolt a magyar csapat a csillagászati olimpián

A kilenc versenyzőből négyen ezüstérmet, hárman bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak.

Forrás: MTI2020. 10. 23. 19:39

Eddigi legjobb összesített helyezését érte el a magyar csapat a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpián – közölte a Tudományos Olimpikonok főszerkesztője, Békés Gáspár pénteken az MTI-vel.

A Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalán azt írta: a kilenc versenyzőből négyen (Mátéfy Ádám, Ludányi Levente, Tordai Tegze, Varga Vázsony) ezüstérmet, hárman (Mendei Barna, Simon Tamás, Takács Dóra) bronzérmet, ketten pedig (Kertész Balázs, Kozák András) dicséretet kaptak.

A csapatversenyben nemzetközi csapatokat alkottak, és az első helyezett csapatban is volt egy magyar diák: Mátéfy Ádám – írták.

A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia ötlete 2006-ban született meg Thaiföld, Indonézia, Irán, Kína és Lengyelország együttműködéséből.

Az alapítók célja, hogy népszerűsítsék a csillagászatot és az asztrofizikát a fiatalok körében, valamint elősegítsék a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakulását már fiatal korban.

Új felfedezés hoz előrelépést a lakható világok utáni kutatásban
A TOI-1266 jelű vörös törpe körül keringő exobolygók, vagyis Naprendszeren kívüli planéták felfedezése „fontos lépés a lehetséges lakható világok utáni kutatásban” – írták a Berni és a Genfi Egyetem kutatói az Astronomy and Astrophysics című tudományos lapban megjelent összefoglalójukban.
A vörös törpék a leghidegebb csillagok, a közelükben lévő bolygókon potenciálisan lehetséges a folyékony víz jelenléte.
Ez nagy előny a Naprendszerünk határain kívüli lakható világok utáni kutatásban – írták a szakértők.
Az exobolygó és csillaga közötti távolság döntő tényező a felfedezésük szempontjából.
Minél közelebb vannak egymáshoz, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a csillagászok észlelik a bolygót a Földről – állítják.
Felfedezésük azonban nem magától értetődő, a vörös törpék ugyanis nagyon kicsik, és a legtöbb más csillaghoz, például a Naphoz képest kevés fényt bocsátanak ki – fejtette ki Brice-Olivier Demory, az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője, a Berni Egyetem asztrofizikusa.
A SAINT-EX csillagvizsgáló egy egyméteres teleszkóppal rendelkező, teljesen roboterővel működő berendezés. Olyan szenzorokkal van ellátva, amelyek a hideg csillagok körül keringő kis bolygókat is nagy precizitással észlelik.
Segítségével az év elején figyelték meg a mintegy 120 fényévnyi távolságra lévő, a TOI-1266 csillag körül keringő két exobolygót.
A TOI-1266 b és c nagyon közel vannak csillagukhoz, mindössze 11-11 nap alatt megkerülik. Mivel a csillag jóval hűvösebb, mint a Nap, külső exobolygójának hőmérséklete a Vénuszéhoz hasonlatos (437-500 Celsius-fok), holott az hétszer távolabb van a Naptól, mint a TOI-1266 c a vörös törpétől.
A két bolygó különböző méretű: a b jelű belső bolygó átmérője a Föld átmérőjének kevesebb mint két és félszerese, így a szub-Neptunusz kategóriába esik, a külső, c jelű bolygó a Földnél kicsivel több, mint másfélszer nagyobb, ezzel a szuperföldek közé tartozik.
Meglehetősen ritkák a TOI-1266 b és c mérete közötti bolygók – mondta Brice-Olivier Demory.
Nagy lehetőség egy rendszeren belül két különböző kategóriájú bolygó megfigyelése. Segíthet annak megértésében, hogyan jönnek létre ezek a bolygók – véli Yilen Gomez Maqueo Chew, a SAINT-EX projektkoordinátora, a mexikói Nemzeti Független Egyetem kutatója.
Közleményük szerint a kutatóknak szerencséjük volt, hogy még a koronavírus járvány miatti mexikói lezárások előtt be tudták fejezni vizsgálataikat. Nem sokkal a megfigyelések után ugyanis le kellett zárni a létesítményt, mely a mai napig nem nyitott meg újra.