A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról szól. Jóval nagyobb a tét. A kiinduló kérdés mindenképpen az, hogy a 2021 első felében újraindult, majd a második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés.
Áttérés az okostőke-intenzív pályára
A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról és a jövő évről szól. Ennél jóval nagyobb, az egész 2020-as évtized a tét.
A költségvetési vita mélyén beruházási vita rejtőzik
A 2022. évi költségvetésben az 5,9 százalékos hiány mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Ez több szempontból is hibás és fenntarthatatlan. Nézzünk néhány érvet emellett:
A helyreállítási paradoxon
A magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult és az idei év végéig el fogja érni a 2019. év végi teljesítményét. Ezzel azonban nem ért véget a teljes helyreállítás, mert még rendeznünk kell az egyensúlyi mutatókat és a felzárkózás folyamatait is.
- Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet.
- Az EU-ban legmagasabb szinten álló kormányzati beruházások mellett nálunk alacsony a háztartási-családi beruházások aránya. Eközben magas a megtakarítási ráta és a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Valójában az állam a családok helyett beruház, zömében épít, ahelyett, hogy a családok vállalkozói, tudástőke-bővítési és más üzleti beruházásokat indítanának.
A költségvetési vita valójában nem egy évről, hanem az egész évtizedről szól
A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nem csak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára való áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az „okos” tőkebefektetésekre való áttérés helyett.
Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen.
P. S.
„Mindig az a nyilvánvaló, amit senki sem vesz észre, mielőtt valaki egyszerűen megfogalmazná” – Halil Dzsibrán
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.
Borítókép: Reuters
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Kétségbeesetten próbálja eltüntetni Magyar Péter a Bajnai Gordonhoz vezető nyomokat
Spontán öngyulladás: minden magyarázat nélkül gyulladt fel több ember
Csobot Adél és Istenes Bence a poklok poklát járja meg - külföldön érte őket utol a szerencsétlenség
Eléggé bepipult Magyar Péter a Datadatra vonatkozó riporteri kérdésektől + videó
Édes családi fotón Puskás-Dallos Bogiék, ilyen nagyot nőt Ábel
2024-ben aligha omlik össze Ukrajna
Elképesztő dolgok történtek a római bordélyházakban
Ekl: megszenvedett a továbbjutásért a tavalyi döntős Fiorentina
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Szó nélkül lőtt az orosz pilóta
Utolsó útjára kísérték Tordy Gézát