Szivárványos müncheni stadion

Nemtelen hadviselést indítottak ellenünk a németek a sorsdöntő szerdai mérkőzés előtt. Csak nem tartanak tőlünk?

A magyar szurkolók kritizálása is a hazánk elleni tudatos hangulatkeltés része MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Az elmúlt hét végi Magyarország–Franciaország (1-1) labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzés minden kétséget kizáróan a legtöbb magyar embernek élete eddigi legnagyobb sportélménye volt. A játék, a környezet, a lelátó hangulata mind-mind magával ragadó volt, és a meccset a Puskás Arénában vagy a szurkolói zónákban, esetleg kisebb társaságokban megtekintők örök élménnyel gazdagodtak.

Az eredménynek, a bravúros magyar pontszerzésnek viszont lett egy nagyon komoly sportszakmai hozadéka, jelesül az, hogy amennyiben csapata szerdán Münchenben a szombatinál is nagyobb tettet végrehajtva legyőzné a német válogatottat, akkor „halálcsoport” ide vagy oda, nagy eséllyel továbbjutna a kvartettből, a Nationalelfet viszont szinte bizonyosan búcsúra kényszerítené.

És láss csodát, világ! Mostanra be is indult a hadjárat ellenünk, legalábbis a bajor sajtóban, a Tz.de oldal sportrovatában megjelent írás erről árulkodik.

Bár azt a cikk szerzője is elismeri, hogy a mieink óriási eredményt értek el a legutóbbi világbajnok ellen, de az anyag tartalma legnagyobb részben „rasszista”, „neonáci” magyar drukkerekről szól, a szenzációs hangulatot teremtő magyar szurkolókat – legalábbis egy részüket – „paramilitáris csoportoknak” nevezi.

Állítólag a franciák színes bőrű játékosait „huhogták” a lelátóról, az algériai gyökerű Benzemát pedig „bekiabálásokkal sértegették”.

Nos, öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Hogy volt-e olyan szurkoló, aki netán a fentebb említett magatartást tanúsította, azt a meccset a tévékészülék előtt megtekintő nézőként nem tudnám megmondani, a közvetítésben ilyet hallani nem lehetett. A Magyar Nemzet helyszínen lévő munkatársa sem hallott ilyen bekiabálást, szurkolói rigmust. Persze elszigetelten előfordulhatott, de hogy a találkozó nem erről szólt, a hangulatra nem ez volt a jellemző, arra a nyakamat merem tenni.

Inkább arról lehet szó, hogy az a német válogatott készül ismét sorsdöntő, a továbbjutásról határozó mérkőzésre, amely három éve az oroszországi világbajnokságon már elbukott egy hasonlót a náluk alacsonyabban jegyzett Koreai Köztársaság csapata ellen – akkoriban történelmi szégyent emlegetett a német sajtó –, illetve vesztettek ők hazai pályán vb-selejtezőt is tavasszal Észak-Macedónia ellen.

A feltételezés egyáltalán nem ördögtől való: lehet, hogy tartanak tőlünk, és ezért mindent bevetnek? A cikk alatt kommentelők közül többen a magyar válogatott kizárását szeretnék elérni.

No de sporttársak!

Jellemző egyébként a meccs körítésére, hogy a szélsőséges BLM-mozgalom előtt le nem térdelő, a szivárványos kampányba be nem álló magyarok elleni meccs előtt München baloldali polgármestere azt javasolta, hogy az Allianz Arena szivárványos színekben pompázzon, amivel vélhetően megint csak a külvilágot akarják provokálni.

Deutsch Tamás mindenesetre ötletes riposzttal szúrt oda a bajoroknak: „A müncheni stadiont néhány órácskára szivárványosra fényfesteni az nulla. A német lobogót szivárványosra átpingálni, az lenne valami. Szóval bátorság, kedves müncheni polgármester, bátorság! Ennyi” – írta a magyar fideszes EP-képviselő.

Mit lehet még ehhez hozzáfűzni? Talán csak a legfontosabbat: HAJRÁ, MAGYAROK!

Frissítve: Időközben az állítólagos rasszizmussal kapcsolatos vádakra több francia futballista, köztük a csapat színesbőrű játékosai is úgy reagáltak, hogy ők abból semmit sem észleltek. Az Európai Labdarúgó Szövetséget (UEFA) persze ez mit sem zavarja, ők vizsgálatot indítottak.

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

(A borítóképen magyar szurkolók a labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában játszott Magyarország – Franciaország mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2021. június 19-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)