étel nagyvárad steak hub borlap kiszolgálás ízek menü

Steak Hub, Nagyvárad – határozott szintemelkedés

Egy étterem, ami nemcsak lokális, de Kárpát-medencei szinten is határozottan megállja a helyét.

Borbély Zsolt Attila

2021. 07. 05. 11:22

A plázaéttermeket bizalmatlanság övezi ínyenc körökben akkor is, ha ezt az előítéletet egyre több színvonalas egység rombolja. Szívesen említeném a Hegyvidék Üzletközpontban nyitott, majd több évig Michelin-csillaggal büszkélkedő Tanti-t, de sajnos e remek hely több séfváltás, illetve a csillag elvesztése után végleg bezárt. Vélhetően nem a helyszín miatt. De akadnak ma is működő korrekt éttermek egyik-másik plázában, legjobb példa erre a fővárosban a MOM park éttermei a Spílertől Leroyon át a TG Piccolinóig, vagy a temesvári Iulius Town éttermeinek jó része a Fenice Palace-tól a Daily Gelatón át C. House Milanóig. Hasonló a helyzet a szállodaéttermekkel, bár ez lehet, hogy inkább egyéni diszpreferencia, amit négycsillagos szállodák színvonal alatti konyháinak unalmas, érdektelen svédasztalai táplálnak bennem, ahol megesik, hogy a harcsapaprikásban pangasius van, de tejfel nincs, nyilván a spórlás jegyében. Tény, hogy a szállodaéttermek között Michelin-csillagosok is akadnak, mégis Közép- és Kelet-Európában a szállodaéttermi státus inkább lépéshátrány számomra, ha éttermet keresek.

A Steak Hub nevű étterem, mely évek óta a legnépszerűbb és legértékeltebb egysége Nagyváradnak, a Ramada hotel keretén belül működik, a szálló földszintjén, igen kellemes meglepetés volt nemrégiben. A közösségi oldalakon látható ételfotók alapján úgy éreztem, hogy a három évvel ezelőtti látogatásom alkalmával nyújtott formájánál többet tud ez a hely, ráadásul az időközben megjelent Gault Millau Románia étteremkalauz 2019-es kiadásába is bekerültek, így adtam még egy esélyt. Jól tettem, a konyha sokkal jobban teljesített, mint korábban.

Az elegáns beltér nem sokat változott. Talpunk alatt hajópadló vagy padlószőnyeg, visszafogott világítás, krémszínű függönyök, az asztalon só- és borsdaráló. Egy asztalkán további ízesítők a kénes karakterű fekete Himalája sótól a különféle eceteken, olajokon keresztül a csilimalomig. A vendégtérben elhelyezett húsérlelőben megcsodálhatjuk a steakek alapanyagait, betekintésünk van az impozáns vinotékába is. Nyáron teraszt üzemeltetnek.

A konyha olasz és nemzetközi ételeket kínál. Tartanak többek között tatárbifszteket, carpacciót, pastákat, rizottókat, vákuum alatt készült zöldfűszeres csirkemellet ratatouille-al, BBQ sertésoldalast és -tarját, báránykarajt fokhagymás krumplipürével és chimichurri mártással, faszénparázson sült tonhalat és lazacot, rántott tintahalat, fish and chipset, epres tarte-ot és csokifondant-t. Kiemelkedő a steakválaszték, nemcsak az egyes húsok származásáról és érleltségi fokáról kapunk információt az étlapról, hanem a szarvasmarhák táplálásáról is.

A borlap igényes, közel száztételes, a borok többsége a tágan értelmezett Erdélyből és a Kárpátokon túli területekről származik, minőségi pincéktől, de vannak francia és olasz boraik is, főként habzó kategóriában. Tartanak ritkább töményitalokat és helyi kézműves söröket is.

Az árak értékarányosak. Előételeké átszámolva 1300 és 3500, leveseké 1300 és 1500, pastáké és rizottóké 2000 és 3500, főételeké 2700 és 5500 forint között mozog. A desszertek egységesen 1400 forintba kerülnek. A steakek zömének árát adagra adják meg és nem tíz dekára, ezek 5500 és 20 000 forint között kaphatók, utóbbi ausztrál wagyuból készül.

Első ízben a kiszolgálás pazar volt, egyszerűen kifogástalan. Második látogatásunk alkalmával az egyébként udvarias felszolgáló több ízben is hosszabb időre elfeledkezett rólunk. Kértem egy klasszikus, nyomtatott étlapot, mert nem szeretem telefonon böngészni az ételeket/italokat, azt a választ kaptam némi elutasító éllel, hogy nincs joguk a járvány miatt klasszikus étlapot hozni. Mindez már a járvány elmúltakor, miközben az éttermek elsöprő többsége még védekezés tetőzésekor is normális, kézbe vehető étlapot használt Erdély-szerte. Felettébb valószínűtlen, hogy tömeges jogsértésről lett volna szó. Mindemellett folytattunk egy barátságos hangú, rövid off topic beszélgetést is, mely javított az alaphangulaton.

Első ízben 2018-ban látogattam el hozzájuk. Korrekt, élvezhető, de alapvetően izgalommentes sültpaprikás, aszalt paradicsomos, zöldfűszeres kecskesajtkrémet ettem, amit egy nem kiugró, kiszárított húspogácsájú hamburger, illetve egy kifogástalan, remekbe szabott créme brulée követett.

Midőn a nemrégiben visszatértünk a Steak Hubba, előételként fehérborral és fokhagymával készült serpenyős rákot kértem, mely friss volt, jó tartású, a mártás jó ízű, a helyben aszalt/fonnyasztott paradicsom és vegyes levelek jól passzoltak hozzá. A kenyér jobbacska minőségű. A vákuum alatt készült kacsamell szép színű, jó ízű, kár volt a ropogós bőrt leönteni az egyébként jó ízű narancsmártással s ezzel puhítani rajta. A mentás zöldborsópüré íze és selymes állaga kifogástalan. A gyümölcsös tiramisu könnyed volt, szaftos, mindazt adta, amit a műfaj adhat.

A Steak Hub ezúttal kifejezetten jól teljesített, nemcsak nagyváradi szinten, de Kárpát-medencei szinten is megállja a helyét.