A hoki és a vízilabda nyomába eredtek

Ha sport és Hajdú-Bihar, akkor elsősorban a labdarúgásra és a DVSC-re, esetleg a jégkorongra gondolunk, ezért talán meglepő adat, hogy megyéink közül itt van a legszervezettebb tenisz­élet.

A körülményekre nem lehet panasz Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ha sport és Hajdú-Bihar, akkor elsősorban a labdarúgásra és a DVSC-re, esetleg a jégkorongra gondolunk, ezért talán meglepő adat, hogy megyéink közül itt van a legszervezettebb tenisz­élet és legnagyobb létszámú, mintegy 250 fős versenyzőgárda. (Nem volt ez mindig így, a fiatalkorában teniszező Kósa Lajos emlékei szerint a nyolcvanas években pályahiány akadályozta a teniszéletet.) Évente tucatnyi versenyt rendeznek, a megyei csapatbajnokságokon huszonkét csapat is képviseli a megyét. Magasabb szinten három együttes is részt vesz az ob I-es teniszbajnokságon. Idén a DEAC Sport Kft./DUSE női csapata a második helyen végzett, míg a férfiaknak a hetedik helyezés jutott. Utóbbiakat megelőzte Debrecen másik, első osztályban teniszező együttese, a RealTeam, amely ötödik lett. Az országos teniszranglistán a hölgyek között Aranyi Ágnes a 47., Máthé Gábor az 53.

A DEAC Sport Kft./DUSE női csapatának a szakosztályvezetője Bágyi Kinga, aki a 2016. évi orvos-világbajnokságon három aranyérmet szerzett, és versenyzőként is segíti az első osztályú csapat munkáját. Egyáltalán nem mellesleg ő a Debreceni Fogorvosi Kar dékánja. A férficsapat erőssége, a már említett Máthé Gábor a siketolimpián 2013-ban olimpiai bajnok lett.

A körülményekre nem lehet panasz
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Példamutató a hajdúságiak, debreceniek alapozó tevékenysége is. A megyeszékhelyen hat általános iskolában folyik teniszoktatás. Ilyen intézmény például a Lilla téri általános iskola, ahol az első osztályosok idén is jelentkezhettek teniszre. Ottlétünkkor említette Czellér András igazgató, hogy megpályázták a műanyag borítás megvételét az iskola teniszpályájára. A direktor maga is szívesen teniszezett, fia az élvonalban játszott. A megyeszékhelyen kívül legjelentősebb a berettyóújfalui teniszélet. Ezek után nem meglepő, hogy a hajdúsági csapatokban szinte nincs máshonnan ide került teniszező. Az egyetemisták között van ilyen, de nem azért vették fel az egyetemre, s került a DEAC-ba, mert jól teniszezik, hanem azért teniszezik itt, mert a Debreceni Egyetemre vették föl őket.

Akik kinőtték az általános iskolát, azok számára három helyen is van továbbtanulási lehetőség: a DEAC pályáin, a Határ és a Pallagi úti teniszcentrumokban. Innen a legjobbak aztán a már említett csapatok különböző évjárataiba kerülhetnek. A tortára a hab a közelmúltban került, amikor átadták a Debreceni Egyetemnek a Böszörményi úton 860 millió forintból felépült fedett teniszcentrumát. A csarnokban négy, kemény borítású pályát alakítottak ki (még nem volt ilyen a megyeszékhelyen), a fejépületben pedig a sportmenedzsmentképzést szolgáló termek vannak. Az új létesítmény megnyitóján a magyar teniszikon, Temesvári Andrea – aki a már említett Máthé Gáborral ütögetett – elismerő szavakkal illette a borítás minőségét.

A teniszhez értő olvasó joggal észlelheti: az eddig említett utánpótlásképzéshez képest talán túl kevés az a számszerű eredmény, amelyet a bevezetésben ismertettünk. De ne feledjük, Debrecenben nem volt élvonalbeli vízilabdacsapat sem, aztán felépült az uszoda, s hamarosan letette névjegyét a DVSE. Alig pislákolt a jégkorongélet: megépült két fedett jégcsarnok, most az élvonalban korongozik a DEAC. Nem csodálkoznánk, ha a hipermodern teniszcsarnok átadása után néhány évvel a Szuperligában találnánk a DEAC Sport Kft./­DUSE-t, s a felnőttranglista élvonalában is több debreceni teniszezőre bukkannánk. Netán itt is kiemelkedne egy olyan tehetség, mint Nyíregyházán