A MOB elnöke Tokióban is kiegyezne az idei vb-ken nyert 14 éremmel

Az idei teljesítmény jobb, mint a tavalyi, vagy tavalyelőtti mérleg, és nem szabad elfelejteni, hogy az évnek még nincs vége – hangsúlyozta Kulcsár Krisztián.

Budapest, 2019. június 12. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke beszédet mond a minszki II. Európa Játékokra készülõ magyar csapat ünnepélyes eskütételén a budapesti MOM Kulturális Központban 2019. június 12-én. Magyarországot 122 sportoló képviseli majd a kontinens idei legnagyobb multisport eseményén, amely június 21-tõl június 30-ig tart és 15 sportágban 50 ország több mint 4000 versenyzõje vesz részt rajta. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke jövőre Tokióban is kiegyezne azzal a 14 éremmel, amelyet a magyar sportolók olimpiai versenyszámokban az idei világbajnokságokon eddig szereztek.

A MOB elnöke a szerdai sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az úszók négy aranyat, a vívók egy aranyat és két ezüstöt, a kajakosok két aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot, míg a birkózók egy-egy aranyat, ezüstöt és bronzot nyertek a vb-ken, ami összesen nyolc arany, négy ezüst és két bronzérem.

„Ez jobb, mint a tavalyi, vagy tavalyelőtti mérleg, és nem szabad elfelejteni, hogy az évnek még nincs vége” – hangsúlyozta Kulcsár, aki hozzátette, hogy az említett sportágakon kívül vitorlázásban, sportlövészetben, vízilabdában és karatéban is lehetnek magyar éremszerzési esélyek, s összességében 140-180 fős magyar sportolói létszámmal kalkulálnak a japán fővárosban.

Szabó Tünde: Rendkívül jó visszhangja volt a hazai rendezésű kvalifikációs vb-knek

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár arról beszélt, hogy „idén négy olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendeztünk, amelyeknek rendkívül jó visszhangja volt, és a nemzetközi szövetségek is mindenhonnan dicsérő szavakkal illettek bennünket”.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szerdai sajtótájékoztatóján az államtitkár arról beszélt, hogy „idén négy olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendeztünk, amelyeknek rendkívül jó visszhangja volt, és a nemzetközi szövetségek is mindenhonnan dicsérő szavakkal illettek bennünket”.

Szabó Tünde a részleteket illetően felidézte, hogy áprilisban hetven év után adott otthont Budapest újra asztalitenisz-világbajnokságnak, amelyet több százmillióan követtek a világon, és a nemzetközi szövetség elnöke szerint ezzel az eseménnyel Magyarország újra felkerült a sportág világtérképére.

A júliusi hazai vívó-vb kapcsán Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét idézte, aki szerint „Budapest mára a világ egyik legjelentősebb sportfővárosa lett”. Az augusztusi szegedi kajak-kenu világbajnokságot a fejlesztéseknek köszönhetően azon a Maty-éri pályán rendezték meg, amely a világon az egyik legjobb és legmodernebb – fűzte hozzá Szabó Tünde.

A szeptember elején, a felújított Kincsem Parkban sorra került öttusa vb-ről azt emelte ki, hogy azt az év versenyének választotta a sportági világszövetség.

„Továbbra is szeretnénk nagyszabású hazai világversenyeket rendezni, hiszen ezeknek számos pozitív hozadéka van” – fogalmazott az államtitkár, aki az eseményeknek a gazdaságra, a turizmusra, az ország- és városimázsra, valamint a társadalomra és kultúrára gyakorolt hatásait említette meg.

„Nem csak elnyerjük a világesemények megrendezésének jogát, hanem azt olyan páratlan színvonalon rendezzük meg, hogy a hazánkba érkezők szívesen térjenek vissza később Magyarországra, akár barátaikkal, akár a családtagjaikkal” – állapította meg, majd azzal folytatta, hogy idén több mint száz világesemény – a többi között a junior úszó-vb, a női röplabda Európa-bajnokság, a női labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő – megrendezését támogatták.

Szabó Tünde kitért arra is, hogy a kormány kiemelt stratégiai ágazatként kezeli a sportot, és egy jól átgondolt, tudatos úton haladva támogatja a fiatalok és a családok egészségének fejlődését. Ehhez olyan modern sportlétesítményeket igyekszik biztosítani, amelyeket biztonságosan lehet használni, hiszen az a cél, hogy minden gyerek sportoljon.

„A kormány kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás-nevelés támogatására is, amely szakmai programokon keresztül működik. A látvány-csapatsportok támogatása 2011-ben indult el, 2013-ban pedig a 16 kiemelt sportág fejlesztési programja, amelyeknek köszönhetően a magyar korosztályos válogatottak a világ- és Európa-bajnokságokon, illetve más nemzetközi versenyeken szinte valamennyi sportágban kiemelkedő eredményeket értek el” – jelentette ki a sportért felelős államtitkár.

Szabó Tünde szerint ezek mutatják a magyar utánpótlás-nevelés eredményességét, amely a magyar sport alapja is egyben. Hozzátette: ez az út Tokióba, majd 2024-ben Párizsba vezet, ehhez kiszámítható és stabil hátteret biztosítanak, és a munka eredményét szerinte már most látni lehet.