Június 13-a lesz kulcsnap

Csak a rendezés módját illetően volt rendkívüli a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keddi közgyűlése. A tagok a videótechnika segítségével „jöttek össze”, mint kiderült, a világ futballjában először, amúgy nem történt meglepetés. Csányi Sándor maradt az elnök, és az elnökség névsora sem változott. A régi-új elnök elmondta: június 13-a a vízválasztó, ha addig sikerül folytatni a bajnokságot, akkor befejezik, ha nem, akkor végleg csonkán marad az idény.

Amikor folytatódik a bajnokság, a következő körben a Puskás Akadémia Felcsúton újra a Ferencvárost fogadja majd Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

A jövőt tekintve egyetlen tény mondható el az MLSZ közgyűléséről: a következő öt évben is Csányi Sándor irányítja a szövetséget, és a tagok bizalmat szavaztak a korábbi elnökségnek is, ezt a testületet tehát továbbra is Balogh Gabriella, Bánki Erik, Berzi Sándor, An­thony Radev, Török Gábor, Garancsi István és Dankó Béla alkotja. Minden más teljesen bizonytalan, hiszen a koronavírus-járvány ­miatt március 16-án megálltak a bajnokságok, és még senki sem tudja, mikor következhet a folytatás. Csányi Sándor a beszámolójában, majd a közgyűlést követő sajtótájékoztatón is beszélt erről.

– Az biztos, hogy ha nem tudunk június tizenharmadikáig kezdeni, akkor le kell zárni a bajnokságot – szögezte le. – Két forgatókönyv is elképzelhető ebben az esetben: nem lesz feljutó és kieső sem, vagy lesz feljutó, ebben az esetben tizennégy csapattal kezdődik a következő szezon. Erről még nem döntöttünk, csak dolgozunk a lehetséges forgatókönyveken. Úgy tudom, a jelenlegi állás szerint Németországban május kilencedikén folytatódik a bajnokság, és Ausztria is úgy látja, hogy hamarosan el tud indulni a futballja. Így remélem, mi is eljuthatunk odáig néhány héten belül. Jó lenne nem az utolsó pillanatban, hanem már májusban. Ehhez azonban a szakemberek szerint az újrakezdés előtt legalább három hét felkészülési időre is szükség van, ami azt jelenti, hogy hamarosan dönteni kell. Mindenesetre a járványügyi helyzetet nézve én bizakodó vagyok.

A közgyűlést a kezdés előtt köszöntötte Jozef Klement, az UEFA nemzeti szövetségek bizottságának a vezetője, aki elárulta, hogy a magyar az első közgyűlés a futball történetében, amely a video­technika segítségével lényegében virtuálisan gyűlt össze, azaz ez a nap történelmi jelentőségű a sportág életében. Majd az európai labdarúgás újra­indulásáról annyit mondott, hogy az UEFA elkötelezett abban, hogy minden félbeszakadt sorozatban a pályán alakuljanak ki a végső sorrendek.

Amikor folytatódik a bajnokság, a következő körben a Puskás Akadémia Felcsúton újra a Ferencvárost fogadja majd
Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

A beszámolójában Csányi Sándor először azt emelte ki, hogy gazdasági szempontból roppant eredményes tíz év áll a magyar labdarúgás mögött, a jelentős forrásokat sikerült hatékonyan felhasználni. A legfontosabb az infrastruktúra ötvenesztendős lemaradásának a felszámolása volt. A grundoktól és az iskolai pályáktól a modern stadionokon keresztül rengeteg új létesítmény segíti a sportágat, és most ott tartunk, hogy a következő években ezen a területen nagy fejlesztésekre már nem lesz szükség. Közben nagymértékben nőtt a játékosok, a csapatok, a játékvezetők létszáma is, igaz, a futsalban és a női labdarúgásban még bőven van hova fejlődni. Akadnak még gondok az utánpótlás-nevelés területén is; ahogy az elnök finoman fogalmazott, ma még nem minden gyerek mellett dolgozik olyan edző, aki szakmailag is felkészült és nevelésre is alkalmas, ezen a téren az MLSZ komoly változtatásokat tervez, a szakmai képzésben is meg akarja tenni a szükséges lépéseket.

Csányi Sándor azt remélte, hogy ezen a közgyűlésen beszámolhat arról is, hogy a magyar válogatott 2016 után kijutott a 2020-as Európa-bajnokságra is, ám a járvány miatt a pótselejtezőkre nem kerülhetett sor. Ma még nem tudni, hogy ezeket mikor pótolják, az elképzelések október–novemberről szólnak, de ha a koronavírus az ősszel egy második hullámban is támad, akkor ezek a tervek is füstbe mehetnek.

Tervezni tehát ma nemigen lehet. A következő ötéves ciklusra ezért most nincsenek is nagy ívű elképzelések, jelenleg a régi-új elnökség kivárásra játszik. Azt sem tudni, a válságot mennyi klub éli túl – az elnök szerint az NB I-eseknél nincs veszély, de lejjebb nagyon is –, hányan nevezhetnek majd a 2020–2021-es idényre. Ha egyáltalán időben elindulhat…

Még kevés a néző

Az MLSZ 2011-ben alkotta meg a tízéves stratégiai programját. Arra a kérdésre, hogy ebből mit nem sikerült megvalósítani, Csányi Sándor gondolkodás nélkül vágta rá, hogy a nézőszám emelkedését. Egész pontosan többen járnak ki a magyar mérkőzésekre, mint amikor átvette az MLSZ vezetését, de közel sem annyian, mint amennyiben reménykedett.

– Ez azonban nem az érdeklődés hiánya, hiszen a tévében a magyar válogatott meccsei a legnézettebbek, ezután jön az NB I, amit többen néznek, mint a topbajnokságokat. Engem is jobban érdekel egy Paks–Kisvárda, mint egy spanyol bajnoki, leszámítva mondjuk az El Clásicót. A stadion­építés is közrejátszott abban, hogy kevesebb volt a néző, hiszen sok klubnak otthonától távol kellett játszania. A családbarát körülmények már megvannak, de a trágár kifejezések, az antiszemita és kirekesztő bekiabálások rontják az összképet. Láttuk a Fradi és a Fehérvár nemzetközi meccsein, hogy a magyar szurkolók igenis tudnak viselkedni. Ezt kellene elérni a hazai meccseken is, és ezért a legtöbbet a klubvezetők tehetnek. Szóba került az is, hogy van-e realitása az NB I-ben a bérsapka, vagyis a maximált fizetés bevezetésének. Erről az elnök ezt mondta: – Tőlem nem idegen, néhány helyen ez működik is külföldön, de egy ilyen döntést csak a klubokkal közös egyetértésben hozhatunk meg.