Furcsa éve volt a magyar futballnak, komoly sikerekkel

Labdarúgásban ez az év a lényeget tekintve csupán fél esztendő. A tavasz a járvány miatt érdemben nem ad lehetőséget minősítésre, a nyár és az ősz annál gazdagabb lett érdekes eseményekben és végre komoly sikerekben is, hiszen a válogatott és a Ferencváros is túlteljesítette a reálisan megfogalmazott terveit. Furcsa év volt 2020 a magyar labdarúgásban, ám soha rosszabbat!

20201112 MN Budapest Puskás Aréna Magyarország-Izland labdarúgás válogatott EB selejtező Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Ez a történet, pontosabban 2020 magyar futballtörténete nem az idén, nem is tavaly és nem is itthon kezdődött. Egy görög fiatalember, hazája válogatottjának a belső védője, bizonyos Vasilis Lampropoulos 2018. november 18-án Athénban, az Észtország elleni Nemzetek Ligája-csoportmeccsen öngólt rúgott. Neki bosszantó volt, nekünk, magyaroknak, mint utóbb kiderült, a megváltást jelentette. Az észtek ezzel a nyomorult góllal győztek, a csoport pedig úgy alakult, hogy Magyarország Finnország mögött a második helyen végzett, amivel kapott egy surranópályát az Európa-bajnokságra: ha a selejtezőkön a magyar együttes elvérzik, és ha a többi Eb-selejtezőcsoport kedvezően zárul, akkor játszhat még két pótselejtezőt a részvételért, s amennyiben mindkettőt megnyeri, akkor ott lehet a kontinenstornán.

A válogatott a 2019-ben lezajlott selejtezőkön aztán elvérzett, és várhattuk a pótvizsgát. Márciusban kellett volna játszani Szófiában a bolgárok elleni pótselejtezőt, siker esetén pedig nem sokkal később Budapesten Izland lett volna az utolsó akadály, ám szerte a világon, így Európában is a koronavírus leállította a sportéletet. Annyira, hogy nemcsak a pótselejtezőket halasztotta el az UEFA, hanem az egész Európa-bajnokságot.

Leállt a bajnokság is. Az MLSZ március 16-án jelentette be, hogy az illetékes hatóságokkal történt konzultációt követően minden osztályban felfüggesztette a küzdelmeket, és két hónapig tartott a kényszerszünet. Május 23-án a Magyar Kupa elődöntőivel indult újra az idény, egy héttel később pedig a bajnokság is folytatódott, ám csak az NB I-ben, nézők nélkül, és szigorú járványügyi előírások betartásával. A másod- és a harmadosztályban a márciusi leállás tabelláit figyelembe véve, további játék nélkül dőlt el a feljutás és a kiesés kérdése, így már a döntés pillanatában, tehát május 4-én tudni lehetett, hogy az NB II-ből a MTK, valamint hatalmas meglepetésre a második helyen álló Budafok szerepelhet majd a következő bajnokságban az élvonalban. A BMTE eddig csupán az 1945–46-os kiírásban játszott ezen a szinten. Júniusban kiderült, hogy a pontot alig szerző Kaposvári Rákóczi és a Debrecen helyére léphetnek fel – utóbbi kiesése igen meghökkentőnek számított, hiszen a hét bajnoki címével ennek az évszázadnak a legeredményesebb csapata búcsúzott.

A Ferencváros a 31. bajnoki címét nyerte
Fotó: Török Attila / Nemzeti Sport

Az a papírforma kategóriájába tartozott, hogy a Ferencváros és a Mol Fehérvár kiemelkedett a mezőnyből, és attól sem esett le senkinek sem az álla, hogy az előbbi simán megszerezte az aranyérmet. A dobogó harmadik fokára sokáig a Mezőkövesd tűnt a legesélyesebbnek, ám Kuttor Attila együttese a több mint két hónapos kényszerszünet után nem tudott újra felpörögni, elveszítette a Magyar Kupa döntőjét a Bp. Honvéd ellen, majd a Puskás Akadémia letaszította a harmadik helyről is.

A tavasszal a túlélés ösztöne hajtott mindenkit, néhány klubnál átmenetileg csökkentették a fizetéseket, és a futball szakmai szempontjai olykor a háttérbe szorultak. Rövid lett a nyári szünet, az UEFA augusztusra tolta át a Bajnokok Ligája és az Európa-liga selejtezőit, amelyekbe a magyar csapatok szerény esélyekkel vágtak bele, ám az egyikük mesésen végzett. A Puskás Akadémia és a Bp. Honvéd ezt nyilván nem mesésnek élte meg az El-ben, előbbi a vírustól megtizedelten már az első körben kipottyant a svéd Hammarby otthonában, utóbbit pedig a második fordulóban ejtette ki a svéd Malmö. A harmadik magyar El-szereplő, a Mol Fehérvár ugyanakkor elbotladozott egészen az utolsó akadályig, ám a rájátszásban a Standard Liege-től kikapott, és nem lépett fel a főtáblára.

A mese a Bajnokok Ligájában vált valósággá: a Ferencváros 2009 óta magyar csapatként először, története során másodszor bejutott a csoportkörbe. Ehhez roppant nehéz utat kellett bejárnia. Le kellett győznie a svéd (Djurgarden), a skót (Celtic), a horvát bajnokot (Dinamo Zagreb), majd a rájátszásban két meccsen kellett összesítésben jobbnak lennie a norvég bajnok Moldénál, de a Fradi minden akadályt venni tudott. Az eredménysor imponáló, mint ahogyan a csoportban az ellenfelek névsora is: Barcelona, Juventus, Dinamo Kijev. Végül a Fradi egy Dinamo elleni hazai 2-2-vel egy pontot szerzett a csoportban, akadtak gyengébb és jobb meccsei is – a Juventus például Torinóban csak a hosszabbításban tudta megszerezni a győztes gólt –, és Szergej Rebrov vezetőedző így foglalta össze a szereplést a végén: a csoportkörbe jutás ünneplést ért, viszont az ott szerzett egy ponton nincs mit ünnepelni.

A BL-csoportkörrel párhuzamosan kezdett el vitézkedni a válogatott is, amely 2019 novembere, a balsikerű cardiffi Európa-bajnoki selejtező óta még egy rövid edzőtáborra sem jöhetett össze. Pedig komoly és kettős feladat előtt állt: október 8-án Szófiában volt fellépése a márciusról elhalasztott első pótselejtezőn, mellette pedig le kellett játszania négy meccset a Nemzetek Ligájában is. szövetségi kapitány óriási kihívás előtt állt: mindössze néhány napja volt felkészíteni a csapatot szeptember elején az első dupla fordulóra. Ehhez képest Törökországban a válogatott meghökkentően magabiztosan futballozott, és az egyre érettebb és értékesebb ritka szép szabadrúgásgóljával nyerni is tudott 1-0-ra. Következett egy hazai 3-2-es vereség Oroszországtól, amelyen a magyar együttes 0-3-ról állt fel, és a két meccs azt mutatta, hogy bár Szoboszlain és Gulácsi Péteren kívül nincs klasszis labdarúgónk, a válogatott csapatként remekül tud működni.

Ezután következett a sorsdöntő szófiai mérkőzés 3-1-es magyar sikerrel. A szerencse is segített, ám nem érdemtelenül, amit bizonyított az is, hogy a néhány napos eltérésekkel következő NL-mérkőzéseket is nagyszerűen vette a csapat: nyert 1-0-ra Belgrádban, majd 0-0-t játszott Moszkvában. Ezen az öt mérkőzésen kiderült, Marco Rossi össze tud állítani olyan keretet, amely többvariációs lehetőséget is nyújt számára, megtudtuk, hogy a védelem a nálunk erősebb csapatok ellen is képes helytállni, és a csapatnak fekszik a bátor, futballozni akaró játék.

A teljesítmény megkoronázásaként drámai hajrával, az utolsó percekben megfordítva az eredményt sikerült legyőzni Izlandot 2-1-re, amivel a magyar válogatott 2016 után újra ott lesz az Európa-bajnokságon, és jelen állás szerint Budapesten mérkőzhet meg a címvédő portugálokkal, valamint a világbajnok franciákkal – Németország ellen München a tervezett helyszín –, tehát ha a járványhelyzet megengedi, a saját otthonában és a saját közönsége előtt hajthat végre újabb bravúrt. Az pedig hab volt a tortán, hogy a hátralévő NL-meccsein itthon a szerbek ellen 1-1-t játszott, a törökök ellen 2-0-ra győzött, amivel a csoportját megnyerve feljutott az A divízióba, és jó az esélye a világbajnoki pótselejtezőre, ha majd a csoportjában nem végez kijutást érő helyen.

Szoboszlai Dominik lőtte ki a válogatottat az Izland elleni pótselejteztőn Fotó: Mirkó István

Tagadhatatlan, hogy a furcsa futballév aktív fele összességében nagyszerűen sikerült. A válogatott sorra aratta a győzelmeit, végül túl is teljesítette a céljait, a Ferencváros világklasszisok ellen játszhatott a BL-ben. Ehhez hozzátehetjük, hogy Szoboszlai Dominikkal végre ismét van olyan játékosunk, akire figyelnek a kontinens elitklubjai, az év végén a Bundesliga egyik élcsapata, az RB Leipzig szerződtette, tehát bátran kimondhatjuk: bár minden évünk olyan lenne a futballban, mint 2020 második fele volt.

A BAYERN MÜNCHEN ÜLT FEL A TRÓNRA Márciusban Európa topbajnokságait is leállásra kényszerítette a koronavírus. A franciák április 28-án bejelentették, hogy nem is folytatódnak a küzdelmek, mert az országban szeptemberig nem rendezhetnek semmilyen sporteseményt, két nappal később pedig a liga megállapította a hivatalos végeredményeket és a Paris Saint-Germaint nyilvánította bajnoknak.

A Premier League-ben március 13-án derült ki, hogy egyelőre nincs tovább, miután több játékos is elkapta a betegséget. A szünet három hónapig, június közepéig tartott, és a szenzációs idényt produkáló Liverpool 18 pontos előnnyel nyerte meg a PL-t a két manchesteri csapat, a City és a United előtt. A Bundesligában ugyanakkor kezdődött a kényszerszünet, de már május 16-án folytatódott a bajnokság, a Bayern München nyerte az aranyérmet, a Gulácsi Pétert és Willi Orbánt is foglalkoztató RB Leipzig a harmadik helyen végzett.Az olasz Serie A-ban már február végén halasztottak el meccseket, majd március 9-én a kormány leállított minden sportversenyt, és a bajnokság csak június 20-án folytatódhatott. Végül a Juventus megvédte a címét az Inter és az Atalanta előtt. Spanyolországban is meccsek nélkül telt el a tavasz, március elejétől június derekáig nem játszhattak a csapatok, a végén pedig a Real Madrid örülhetett, a Barcelona lett a második.

Sokáig kétséges volt, hogy sikerül-e befejezni a Bajnokok Ligája és az Európa-liga sorozatát. Március 13-án az UEFA bejelentette, hogy a BL március 17-re és 18-ra, valamint az El március 19-re kiírt mérkőzéseit meghatározatlan időre elhalasztja, majd június 17-én megváltoztatta a formátumot, a negyeddöntőktől kezdődően egy mérkőzésen dőlt el a továbbjutás, a mérkőzéseket pedig Portugáliában játszották. A döntőre augusztus 23-án került sor: a Bayern München 1-0-ra győzött a PSG ellen. A BL történetében először fordult elő, hogy a győztes minden mérkőzését megnyerte a csoportmeccsektől kezdve egészen a fináléig. Az Európa-ligát a Sevilla nyerte, amely aztán a Szuperkupa döntőjében hosszabbítás után kapott ki 2-1-re Budapesten a Bayerntől.