Megvádolták a súlyemelők fura urát

Súlyos vádakat fogalmazott meg az ARD televízió Titkos dopping – A súlyemelők ura című dokumentumfilmjében Aján Tamással, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) elnökével szemben. Korrupcióval, a doppingesetek eltussolásával gyanúsítják a magyar sportvezetőt, azt is sugallva, utóbbiban a Magyar Antidoppingcsoport (MACS) is szerepet játszott. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság felszólította az IWF-et, hogy tisztázza magát a vádak alól.

2020. 01. 07. 15:06
Aján Tamás
Frontális támadás indult Aján Tamás ellen Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két, egymással összefüggő szálon futnak az Aján Tamással szembeni vádak. Az egyik szerint a nemzetközi szövetség elnöke meghonosította a doppingolás kultúráját a súlyemelésben. A felszínen ugyan a doppingellenes küzdelem élharcosának szerepében tetszeleg – sőt hivatalos tisztséget is betölt, hiszen tagja a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 38 tagú döntéshozó testületének –, az ARD azonban most azzal vádolja, hogy az IWF szemet hunyt a doppingolás fölött, mi több, segédkezett ebben.

A német hírügynökség konkrét számadatokkal is szolgál, e szerint 2008 és 2017 között a súlyemelés mintegy 450 olimpiai és világbajnoki érmesének csaknem felét az adott évben csak a világversenyen ellenőrizték, azokon kívül egyszer sem. Ami bizony meghökkentő információ annak ismeretében, hogy az olimpiára készülő magyar sportolókat évente legalább négyszer keresik fel az ellenőrök, de például az élvonalba nem tartozó súlyemelőinket minimum nyolcszor. Az ARD név szerint is megemlíti az ólomsúly világcsúcstartóját, a grúz Lasa Talahadzét, akit – még juniorként – 2013-ban két évre eltiltottak, ám 2015-ben és 2016-ban sem ellenőrizték versenyen kívül, pedig előbb vb-t, majd olimpiát nyert immár a felnőttek között.

Az ARD a Magyar Antidoppingcsoportot is igyekszik belekeverni az ügybe, azt sugallva, hogy a MACS az IWF-fel, illetve Aján Tamással összekacsintva végzi tevékenységét a súlyemelők körében. A dokumentumfilmben egymást követő snitteken láthatjuk az IWF – a Magyar Sport Házának negyedik emeletén található –, valamint a MACS szintén budapesti irodáját, amelyek történetesen egyaránt az Istvánmezei úton vannak. Ezt még tekinthetjük hatásvadász dramaturgiai fogásnak, az ARD azonban kifogásolható számadatokat és tényeket is közöl. Azt állítja, hogy az IWF által megrendelt doppingvizsgálatok 77 százalékát a MACS – amelyet külföldön ­HUNADO-ként ismernek – végzi, ami már önmagában gyanakvásra adhat okot, de ennél is továbbmegy, azzal vádolva a MACS munkatársait, hogy megvesztegethetők. Egy moldá­viai esetre hivatkozva azt közli, hogy országos versenyeken 45-55 euró, nemzetközi viadalokon pedig 150-180 euró egy „tiszta” minta ára.

Nos, tekintve, hogy egy átlagosnak mondható mintavétel és analízis költsége durván 300 euró, nehezen hihető, hogy ilyen olcsón hozzá lehetne jutni egy tiszta mintához. Továbbgondolva, ez alapján évi 1000 euróért bármely sportoló megvásárolhatná a tisztaságát.

– Csak nem képzelik, hogy ötven euróért eladjuk a lelkünket? – felelte érdeklődésünkre Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője. – Felsőfokú végzettségű, jól képzett, nyelveket beszélő munkatársaink vannak, akik nem kockáztatnák az egzisztenciájukat, a szakmai becsületüket ilyen akciókért. A filmben egyébként több csúsztatás és ténybeli hiba is szerepel. Nem csupán a ­2015-ös, hanem a 2017-es világbajnokságon is együttműködtünk az amerikai kollégákkal, tavaly Thaiföldön pedig az ausztrál ellenőrökkel közösen végeztük a munkánkat.

Frontális támadás indult Aján Tamás ellen
Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Érdeklődésünkre Tiszeker Ágnes azt sem titkolta el, hogy a MACS éves árbevétele 500 és 600 millió forint között mozog. Azt a számadatot, miszerint a MACS végezte volna az IWF megrendelésére a vizsgálatok 77 százalékát, túlzónak tartja, de erről neki nincs kimutatása. A Magyar Antidoppingcsoport hosszú közleményben válaszolt a szervezetet kínosan érintő dokumentumfilmre, amelyet angolra lefordítva megküldtek valamennyi illetékes szervnek.

A szövetséget, sőt magát Aján Tamást pénzügyi machinációkkal is hírbe hozták. Az olimpiai tévéközvetítési jogdíjból 1992 óta több mint 23 millió dollár folyt be az IWF svájci bankszámlájára, amelyhez egyedül Aján Tamásnak van aláírási joga. Az ARD szerint az összegből mintegy 5,5 millió sorsa tisztázatlan. A tévécsatorna a birtokába került dokumentumokat átvizsgáltatta Mark Piethtel, a baseli egyetem büntetőjog-professzorával, akinek a szakvéleménye alapján okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja is felmerül. A professzor szerint eme bűncselekmények nem évültek el, és a svájci ügyészségnek hivatalból, azaz feljelentés nélkül is nyomozást kell indítania.

S van még egy pont. A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 500 ezer dollárra bünteti meg azon tagországait, amelynek versenyzői sorozatosan követnek el doppingvétséget. Ám ezeknek a pénzeknek nincsen nyomuk, felmerül, hogy a büntetést személyesen – méghozzá készpénzben – az elnöknek fizették ki.

Az ARD természetesen megkereste Aján Tamást is, aki azonban nem adott választ a csatorna kérdéseire. Az IWF az AFP hírügynökséghez eljuttatott egy rövid közleményt, a hírügynökség állításait hazugságnak, megalapozatlannak bélyegezve, továbbá az eset gyors kivizsgálását ígéri.

A szokásos kommunikáció. Ám most aligha lehet a szellemet visszatuszkolni a palackba.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.