Próbaidős kezdőből olimpiai ezüstéremig vitte

Lassan 53 éve, 1968-ban Mexikóvárosban szerezte ez idáig utolsó érmét a magyar evezősport. A kormányos nélküli „ezüstnégyesnek” (Melis Zoltán, Sarlós György, Csermely József, Melis Antal) még mind a négy tagja él. Most éppen Melis Antal érkezett kerek évfordulóhoz: ma ünnepli a 75. születésnapját. A sportágban méltán ismert és népszerű sportolóval Szigetszentmiklóson, a kis Duna melletti lakásában elevenítettük fel a múltat.

Jocha Károly
2021. 05. 12. 9:02
null
Vacak nevű kutyája Melis Antal hűséges társa Fotó: Jocha Károly
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Pontosan húsz évig versenyzett, majd 31 évig edzősködött. Pályafutása során kiket emelne ki, akik az átlagnál fontosabb szerepelt töltöttek be az életében?

– Két nevet említenék. Amikor Csepelen vézna legénykeként, tizennégy évesen egyáltalán szóba álltak velem, nagy segítséget jelentett Szalontai János emberi hozzáállása, aki ráadásul jól megtanított az evezés alapjaira is. A tőle kapott technikai tudást a későbbi években nagyban továbbfejlesztette vezetőedzőnk, Jásdi Sándor. Az edzések mennyisége és a technikai odafigyelés, a finomításai egyaránt sokat jelentettek nekem, a tőle kapott impulzusokból sokat profitáltam a későbbi edzői pályafutásom során is.

–Az evezésről köztudott, hogy sokéves, kemény munka az előfeltétele a komoly eredményeknek. Ön viszont 14 évesen gyógytornáról érkezett, és négy évvel később már előbb az ifiknél, majd még abban az évben a felnőtteknél is országos bajnokságot nyert.

– Ahhoz képest, hogy induláskor két hét próbaidőt kaptam, tényleg elég jól ment. Erőművész ugyan később sem lettem, viszont sikerült beleerősödnöm a sportágba. 1964-ben kormányos négyesben és nyolcasban is ifi bajnokok lettünk, majd a Melis Zoltán, Melis Antal, Kronome Ferenc, Pénzes László ifjúsági kvartett a felnőtteknél is aranyérmet tudott szerezni.

– Négy évvel később mégis csak az utolsó pillanatban jutottak ki Zoltán öccsével az 1968-as olimpiai játékokra.

– Előttünk komoly nemzetközi szintet teljesítő versenyzők haladtak, ráadásul én örök pesszimista voltam. Márpedig az 1967-es nyílt Európa-bajnokságon a Lucsánszky László, Csermely József, Sarlós György, Czakó Csaba összetételű kormányos nélküli négyes ezüstérmet szerzett, és ekkor még véletlenül sem gondoltam arra, hogy egy év múlva az olimpián majd én is benne ülök a második helyen végző négyesben.

Vacak nevű kutyája Melis Antal hűséges társa
Fotó: Jocha Károly

– Ezt az összeállításbeli változást egy máig többek által vitatott vezetői döntés előzte meg.

– Az Eb-második csapat talán túl biztos volt a dolgában, mégis rivalizálás alakult ki, végül Losonczi Tibor úgy döntött, hogy Czakó és Lucsánszky helyére Zoltánt és engem ültet be. A luzerni regatta mindmáig kiemelt eseménye sportágunknak, Mexikóváros előtt is az volt. Miután az új összetételű négyesünk 1968 tavaszán ott harmadik lett, így megkaptuk a véglegesítést, és mi ebben az összetételben indulhattunk az olimpián.

– Mexikóban aztán csak bejött az ön pesszimizmusa…

– Bár lehettünk volna elsők is, én ebben nem különösebben bíztam, s az ezüstéremmel mindmáig elégedett vagyok. Ha valamit sajnálok pályafutásom során, hát az 1969-ben elszalasztott Európa-bajnoki győzelmet mindenképpen. Klagenfurtban a szovjet négyes olyan összetételben előzött meg bennünket, amilyenben sem előtte, sem utána egyetlen nemzetközi versenyen sem indult.

– Ez volt a csúcs, onnan kezdve szerényebb eredmények jöttek.

– Új impulzusokért szét kellett volna ülnünk más hajóegységekbe. Azért így is begyűjtöttem harminchárom hazai felnőtt bajnoki első helyet 1980-ig, majd visszavonulva azonnal a Csepel utánpótlás-korosztályának a vezetőedzője lettem. Egy évvel később pedig már a felnőtteket irányíthattam, egészen a 2011-es nyugdíjazásomig.

– Erre a 31 évre miként tekint vissza?

– Küzdelmes évtizedeket éltem meg Csepelen, ahol mindössze egy alkalommal vesztettük el a szakosztályok közötti pontversenyt. Ha újra kezdhetném, talán kevésbé keményen kezelném a versenyzőimet.

– A magyar evezés jelenét hogyan ítéli meg?

– Nagyhatalmak egész sorával kell a mieinknek felvenniük a versenyt. Most annak is örülnünk kell, hogy Pétervári-Molnár Bendegúz révén lesz képviselőnk Tokióban. A veteránok kéthavonta esedékes, 30-40 fős találkozásain mindent kitárgyalunk, igyekszünk naprakészek lenni.

Két olimpiai ezüst, négy vb-arany

A mexikóvárosi ezüst mellett a magyar evezősport még egy olimpiai éremmel büszkélkedhet. Zsitnik Béla és Szendey Antal (a kormányos Zimonyi Róberttel) kettesben 1948-ban, London szerzett bronzérmét sem sikerült megismételni. Négy világbajnoki címünk van, Pető Tibor és Haller Ákos kétpárban 2000-ben és 2001-ben, Varga Tamás és Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpárban 2005-ben, Simon Béla és Juhász Adrián (a kormányos Kolláth Vandával) 2017-ben nyert vb-aranyérmet.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.