Ez lehet a jövő: nemzetközi verseny a havas Duna-parton

Fürstner József és az új elnökség 2020 szeptemberében vette át a Magyar Síszövetség vezetését, nehéz helyzetben, hiszen a szervezet élén az elmúlt években egymást váltották a vezetők. Fürstner akkor békét és transzparenciára épülő összefogást ígért, amelyek nélkül nem lehet sikereket elérni. Az új testületnek a Covid-helyzet kellős közepén kellett felvennie a fonalat és biztosítani a magyar versenysísport túlélését.

Fotó: Robin Macdonald Forrás: ESPN

– Úgy kezdtük, mintha menet közben kellett volna átvennünk egy száguldó autó kormányát, miközben tovább nyomjuk a gázpedált is – kezdte a Magyar Nemzetnek Fürstner József. A pandémia árnyékában lebonyolított szezonban a versenyzéshez és a felkészüléshez szükséges nemzetközi utazások lebonyolítása sem volt egyszerű feladat, miközben a teljesen új vezetés még csak ismerkedett a sportágban itthon rögzült szokásokkal.

– Ilyen rövid időszak után szerénytelenség lenne a saját sikereinkről beszélni. Célokat tűztünk ki, és ezekért kezdtünk el dolgozni. Az egyik ilyen célunk volt, hogy visszaszorítsuk a sérülések számát a versenyzőinknél. Ennek egyik alapja a sportolók tudatosan felépített fizikai felkészítése, éppen ezért ezen nagyon sokat dolgoztak közösen az edzők és persze főleg a versenyzők. Másrészt, nehéz körülmények ide vagy oda, azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy atletikusan is gyengébbek legyünk a nagyobb sínemzetek sportolóinál. A pandémia következtében a versenyekkel és felkészüléssel járó utazások nemcsak logisztikailag, hanem anyagilag is rendkívüli terhet róttak ránk, folyamatosan teszteltük az edzőket és a sportolókat. Jó hír viszont, hogy eddig az egész idényben csak egy sízőnk koronavírustesztje lett pozitív. Reméljük, ez így is marad – összegzett Fürstner, aki korábban maga is válogatott síelő volt.

Az elnök kitért rá, hogy az előző évtized közepén, néhány éven keresztül élvezhettük, hogy az alpesisí-világkupában és a világversenyeken dobogós reményeink voltak Miklós Edit révén.

– Edit fantasztikus sportember, a magyar sísport közelmúltjának legfényesebb csillaga, nagyon nagy szükség van a hazai sísportban ilyen ikonokra. Az ő 2018-as visszavonulása óta ilyen rendkívüli eredményeket elérő sportolónk nincs, de vannak tehetséges és magas szinten jegyzett versenyzőink.

Fiataloké a (sí)pálya?

– Szokás mondani, hogy ha maratont futnak, a nyúl és a teknős között az a különbség, hogy a teknős biztosan célba fog érni. Talán fura hasonlat ez egy korábbi versenysíző szájából, de elnökként nem az a dolgom, hogy azt ígérjem, hogy száguldva, azonnal egyről a négyre lépünk. Sokkal inkább abban hiszek, hogy lépésről lépésre lehet fejlődni. Éppen ezért nekünk nem az a célunk, hogy azonnali eredményeket ígérjünk felelőtlenül, hanem az, hogy a tehetséges sportolóknak és fiataloknak segítsünk megtalálni a saját útjukat, és biztosítsuk számukra a lehető legjobb körülményeket a versenyzéshez és a felkészüléshez. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a hazai szabadidős sísportot is minél szélesebb körben támogatni tudjuk – emelte ki Fürstner. Az elnök a példamutató összefogás és az önzetlen közös munka eredményének tartja, hogy biatlonban és alpesi síben is képesek voltak biztonságos és eredményes nemzeti bajnokságot és diákolimpiát is rendezni az egyaránt gyorsan változó időjárási körülmények és a járványhoz köthető biztonsági előírások által nehezített időszakban.

Az elnök szakmai ars poeticáját alátámasztani látszanak az idei szezon eredményei is, hiszen az olimpiai kvótákért sok fiatal van versenyben. Alpesi síben Tóth Zita 19 évesen két számban is a legjobb húsz között zárt a junior vb-n, ahol U18-as kategóriában Úry Bálint első helyen végzett. Ott van még az Úryval szinte azonos FIS-pontszámmal rendelkező, 18 esztendős Trunk Tamás, valamint a súlyos sérülés után visszakapaszkodó Hozmann Szonja is, aki már 16 évesen ott volt a legutóbbi, phjongcsangi téli olimpián. A sífutó Pónya Sára és a síugró világkupában stabil résztvevő Vörös Virág is csak 21 éves. A szövetségi elnök szerint utóbbinak nagyon jó esélye van arra, hogy a jövő évi, pekingi ötkarikás játékokon szerepeljen, míg sífutásban, alpesi síben és biatlonban várhatóan egy-egy férfi és női versenyző képviselheti hazánkat. A felsorolt fiatalokon túl van még erre esélye alpesi síben a magyar bajnok Nagy Bencének és az idei, Cortina d’Ampezzó-i világbajnokságon szlalomban 25. helyen záró Kékesi Mártonnak, míg sífutásban Kónya Ádám, Lágler Kristóf, Panyik Dávid, Gyallai Soma és Büki Ádám pályázhat a részvételre.

A hagyományos szakágak képviselőihez csatlakozhat még a síkrosszos Pap Koppány, a többi szabadstílusú versenyszámban viszont valószínűleg nem lesz versenyzőnk, de hosszabb távon nagy lehetőség rejlik ezekben a szakágakban is. Talán meglepő lehet, de Fürstner szerint az akrobatikus sportágakból, például tornából, műugrásból egy jó érzékű sportoló átképezheti magát akár egyetlen olimpiai ciklus alatt is olyan szabadstílusú sízővé, aki kiemelkedő eredményekre lehet képes. A nemzetközi példák közé tartozik az amerikai Ashley Caldwell, aki tornászként kezdett sportolni, de 2017-ben már síakrobatikában nyert világbajnoki aranyérmet.

Síugrás a „Dunába” és sífutás a rakparton

Magyarországot földrajzi és éghajlati adottságai nem segítik abban, hogy nagy sínemzetté váljon. Itthon szponzorokat is nehezebb találni, a versenyzők felkészülése főként saját költségen zajlik.

– Talán ez is változhat, mert merem állítani, hogy tömegsport terén a sí a hazai élmezőnyben található, a statisztikák szerint ötszázezer magyar hobbisíelő van. Ez jelentős szám – emelte ki az elnök, aki szerint éppen ezért lenne ráció egy-egy vállalatnak beszállni a sísport támogatásába.

A szponzorok mellett az állami támogatás és az olimpiai felkészüléshez a Magyar Olimpiai Bizottság biztosít anyagi forrást, valamint a nemzetközi sportági szövetségek is, de ehhez nemzetközi versenyeket kell szervezni. Erre elvben lenne mód itthon is. 1991-ben Galyatetőn volt a junior biatlon-világbajnokság, és van lőtér is, így versenysportra alkalmas pálya lehetne az alpesi és az északi szakágaknak is. Mindehhez csak hóágyúra lenne szükség, a szövetség pedig bízik benne, hogy hamarosan kap támogatást a létesítmény modernizációjára. Amíg nincs megfelelő hazai helyszín, addig marad a külföldi bérpályákon történő rendezés, amire idén a járvány miatt csak Bulgáriában, Svájcban vagy Liechtensteinben van lehetőség, pedig több szempontból is előnyös lenne a valóban hazai rendezés.

– Síugrósáncokkal nem állunk jól, a budapestit a rendszerváltáskor lebontották, pedig szerintem még a globális tévécsatornák is szívesen közvetítenék, ahogy a Normafáról leszáguldva a Duna felé ugranak el a versenyzők. Szerintem ez olyan világszenzáció lenne, mint a 2017-es úszó világbajnokság idején a Parlamenttel a háttérben rendezett szupertoronyugró-verseny volt. A jövő a nemzetközi trendek alapján a városi versenyeké lehet, amelyek vonzók a média és a szponzorok számára is. Egyáltalán nem sci-fibe illő gondolat nemzetközi sífutó sprintversenyt rendezni a dunai rakparton, főműsoridőben. A közvilágítás adott, este a forgalmat sem zavarná, a futamok végeztével a havat pedig csak be kellene kotorni a Dunába. Kiváló díszletet biztosítana sporteseményhez a Városliget is, ahol a jégpályánál idén novemberben is szeretnénk megrendezni a Freeze fesztivált, ahol szabadstílusú sí- és hódeszka-világkupafutam is lenne, épített rámpán. Sportszövetségi vezetőként szeretek ambiciózus célokat kitűzni, de az egyelőre nekem is csak álmom, hogy Magyarország esetleg fedett sípályát épít. A külföldi példák mutatják, hogy ezek a létesítmények gazdaságosan üzemeltethetők, a szabadidősport által gyakorlatilag turisztikai célpontokká válnak, de a versenysport is profitálhatna ebből. A litvánoknak például semmiféle hegyük nincs, de nagyrészt EU-s forrásból építettek egy ilyen fedett sípályát, és most oda járnak az osztrákok is, ha a felkészülés során az időjárás borítja a terveiket.