Rossi: Életem meccse következik

Ma 20.45-kor (tv: M4 Sport) Szlovákia Magyarország válogatottját fogadja a labdarúgó Európa-bajnoki selejtezők E csoportja küzdelmeinek nyitányán a nagyszombati City Arenában. A mérkőzésre tegnap délutánig kevesebb mint 15 ezer jegy kelt el, azaz meglepetésre még akadtak szabad helyek. Marco Rossi, a mieink szövetségi kapitánya nem köntörfalazott: pályafutása legfontosabb mérkőzésének tartja a mai összecsapást.

Dzsudzsák Balázs, Szalai Ádám és Varga Roland ismerkedik a nagyszombati stadionnal Fotó: Mirkó István

A mérkőzés előtti napon a magyar válogatott játékosai csak ismerkedtek a nagyszombati aréna gyepszőnyegével – mondjuk, Marco Rossinak, a Dunaszerdahely csapatát tavaly szlovák bajnoki bronzéremre vezető szakembernek és kulcsjátékosának, Kalmár Zsoltnak nem nagyon volt szüksége az ismerkedésre, hiszen jó párszor vendégszerepeltek már a modern, 18 ezer nézőt befogadó stadionban –, az utolsó edzést csütörtök délelőttre tartogatták. A sajtóértekezletre Rossi mester – talán nem véletlenül – éppen a hirtelenszőke DAC-középpályást hozta magával.

– Két olyan játékos is tagja a szlovák keretnek, akik nálam játszottak a DAC 1904 csapatában, Lubomir Satka és – rövidebb ideig – Pavol Safranko. Belőlük azonban semmit sem tudtam kiszedni, mert olyanok, mint az olasz maffia: hallgatnak, mint a sír – vezette fel mondandóját Rossi, a humor eszközével feloldván a kezdeti, kissé feszélyezett hangulatot, amelynek talán az is az oka lehetett, hogy a két ország válogatottjainak közös történelmére nem éppen illik a legnépszerűbb magyar televíziós szappanopera címe.

Aztán lapunk kérdésére kénytelen volt komolyra fordítani a szót: – Megannyi nagy jelentőségű mérkőzésen ültem a kispadon edzői pályafutásom során, hogy hirtelenjében a 2017. május 27-én játszott Honvéd–Videoton találkozót említsem, amelyen a bajnoki cím sorsa dőlt el, de bátran kijelenthetem: a Szlovákia elleni összecsapásnál fontosabb mérkőzésem még nem volt. Egyfelől azért, mert ez a nyolcmeccses sorozat nyitánya, amely arról dönt, hogy a magyar válogatott ott lehet-e 2020-ban a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon. De itt nem is csak a három pont forog kockán, annál sokkal több. Számomra nem is kérdés, ha egyetlen ellenfelet kellene kiemelnem Eb-selejtezős riválisaink közül, amelynek a legyőzését választanám, akkor az Szlovákia lenne.

és Varga Roland ismerkedik a nagyszombati stadionnal
Fotó: Mirkó István

Rossitól azt is megkérdezték a szlovák újságírók, hány százalékot ad csapatának a mai mérkőzésen a győzelemre. – Sohasem számolok százalékokban – mondta a maestro. – Ha a papírformát nézzük, nem mi vagyunk az esélyesek. De az a szép a futballban, hogy amit leírnak a papírra, az sokszor nem valósul meg a pályán. Ha visszaemlékszem arra, hol tartottunk a csapatépítésben tavaly szep­temberben, amikor Tamperében lejátszottuk első mérkőzésünket a finnekkel a Nemzetek Ligájában, és hol tartunk most, akkor büszkén leszögezhetem: hatalmas az előrelépés. Csakhogy sajnos a futballban senkit nem érdekel egy adott együttes fejlődése, ha mindezt az eredmény nem tükrözi vissza. Mert a sportban csak az eredmény a fontos, semmi más.

Rossinak azt is felvetették, hogy a Dunaszerdahely csapatával háromszor játszott a nagyszombati City Arenában, s mindháromszor vesztesen távozott. – Ez igaz, sőt az is, hogy Kalmár Zsolt viszont már négyszer kapott ki ebben a stadionban, tehát ő a mi fekete macskánk. Az viszont jó érzésekkel tölt el, hogy öltözőt váltottunk, s ezúttal nem abban a helyiségben vagyunk, amelyikben a vesztes DAC-mérkőzések alkalmával. De félre a tréfával: egy válogatott meccs semmiben sem vethető össze egy klubmérkőzéssel, itt klasszisjátékosok lépnek pályára mindkét oldalon, ellenfelünknél nyolc-kilenc, a topligákban szereplő sztárral. Mégis bízom benne, hogy felvesszük velük a versenyt.

Kalmár azonnal csatlakozott mesteréhez: – A szlovák újságírók folyton arról faggatnak, nem tartok-e attól, hogy vélhetően Hamsíkkal és Kuckával, a házigazdák két csillagával kerülök szembe a középpályán. Dehogy tartok, sőt, ellenkezőleg! Roppant motivált vagyok, alig várom már, hogy kezdődjön az összecsapás!

A játékvezető az orosz Vlagyiszlav Bezborodov lesz, a meccs jelentősége pedig – ahogy azt is hangsúlyozta – felmérhetetlen. Mert igaz, hogy az eddigi négy alkalommal sohasem tudtuk legyőzni Szlovákiát, de miért ne ma szakadna meg a kínos sorozat? És egy jó rajt akár a – részben – budapesti Eb-ig lökheti előre válogatottunkat.

Agresszív magyarok

Szokás szerint a somorjai X-Bionic Sphere sportközpontban kvártélyozta be magát a szlovák válogatott. Mondhatnánk, a „szlovák Telkiben”, de ez nem egészen igaz, a hatalmas komplexum ugyanis magántulajdonban – arab kézben – van. Nem csak a labdarúgás igényeit szolgálják ki, két éve például a magyar vízilabda-válogatott is itt készült a hazai rendezésű világbajnokságra.

Ahogy beléptünk a hallba, kis túlzással Marek Hamsík fogadott minket. A leghíresebb szlovák futballista az egyik asztalnál beszélgetett egy ismerősével. Szemüvegben úgy néz ki, mint egy matekfaktos valamelyik gyakorló gimnáziumból, de az egész felsőtestét elborító tetoválás azért árulkodik az igazi „szakmájáról”. Némi tanakodás után azzal léptünk oda hozzá, hogy a mi lapunkban is főszereplő a mai (azaz szerdai) számban. Mosolyogva vette kezébe az újságot, s ez a pillanat arra is elég volt, hogy elkészüljön a becses fotó.

Hamsík a sajtótájékoztatón is ezt a formát hozta, készségesen nyilatkozott, igaz, a magyar–szlovák viszonyt firtató kérdésekre kitérő válaszokat adott.

– 2008-ban Cipruson, egy barátságos meccsen már játszottam a magyarok ellen, egy tétmérkőzés azonban teljesen más. Biztosan jó hangulatú összecsapás lesz – jegyezte meg. A magyar csapat játékstílusát többször is „agresszívnak” mondta, de nem derült ki, mit ért ezalatt. A nápolyi időkből emlékszik Novothny Somára, akivel, miként elárulta, a mai napig tartja a kapcsolatot, a mai meccs apropóján is váltottak üzenetet. A kínai bajnokságot – ahol tavasz óta focizik – természetesen dicsérte, s kijelentette, annak dacára, hogy játszott már világ- és Euró­pa-bajnokságon, s 111-szeres válogatott, ma is motivált, s amíg hívják, örömmel szerepel a nemzeti csapatban.

– A mai futballban nincsenek titkok, nincs szükség kémekre, szinte minden információ beszerezhető – ezt már Pavel Hapal, a szlovák válogatott szövetségi kapitánya felelte arra a kérdésre, előnyt jelent-e nekik, hogy a szlovák stábban vannak magyarul beszélő tagok. – Kilencven százalékig sejtem, hogyan áll majd fel a magyar válogatott – adott nyomatékot a szavainak, majd köszönetet mondott Dárdai Pálnak, hogy a Hertha legutóbbi bajnokiján már hetven perc játéklehetőséget adott a sérüléséből a közelmúltban felépült Peter Pekáriknak.

A sajtótájékoztatón a legérdekesebb információval Monika Jurigová sajtófőnök szolgált: egyelőre – legalábbis tegnap délutáni állás szerint – csupán 14 600 jegyet adtak el a mérkőzésre. Hozzátette, hogy a hazai szektorokba csak a szlovák személyazonosságival rendelkező szurkolókat engedik majd be, tehát azok a magyarországi drukkerek, akik kinn tettek szert belépőre, aligha juthatnak be. Úgy tudjuk, ennek ellenére ezres nagyságrendben lesznek magyar szurkolók a szlovák szektorokban. Dunaszerdahelyről…

A mérkőzés helyszínén, Nagyszombatban tegnap még csönd honolt, a jeggyel rendelkező emberek sem mutatták jelét, hogy lázba hozná őket a mai találkozó.