A százötven éve született Leninre emlékezett a tegnapi Népszavában Hegyi Gyula. Írhatott volna a Föld napjáról is – az is április 22-re esett –, sőt egyszerre mindkettőről: „A Föld, amelyet sarkából akart kifordítani Lenin” stb. De nem, ő csak Leninről írt, akinek, mint megtudtuk, legnagyobb bravúrja a „forradalmi élcsapat” elméletének megalkotása volt. Ennek lényege: ha az elnyomottak nem lázadnak fel maguktól (mint Oroszországban), akkor hivatásos forradalmároknak kell levezényelniük a lázadást. „Ebben rejlett sikerének titka” – magyarázza Hegyi. Azt nem említi, hogy Vlagyimir Iljics adott megbízást az első gulágok kiépítésére, az ő parancsára mészárolták le a teljes cári családot stb. Megjegyzi viszont, „akik tisztelik az emlékét, úgy tartják, Lenin az elnyomást átmeneti eszköznek tekintette egy majdani humánus folytatáshoz”. Láthattuk.
Gyökérkutatók és gyökerek
Mondják, az ember szelleme kiül a tekintetére. A szelíd ábrázat az értelem szinonimája, a fölényes a bugrisságé.