Mesterséges szervek előállítása a kutatók célja

Majomtól származó sejteket is tartalmazó sertések születtek a kínai fővárosban – jelent meg a New Scientist tudományos portálon. A kimérák egy héten belül elpusztultak.

2019. 12. 12. 9:53
null
A mesterséges megtermékenyítéssel lehetett a gond Fotó: New Scientist
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Khimaira, a görög mitológiából ismert szörny különböző állatok – kecske, oroszlán és kígyó – testrészeinek rémisztő kombinációja. A biológiában akkor beszélünk kiméráról, ha több egyedtől származó, genetikailag eltérő sejtek alkotják az élőlényt, és ezek a sejtek megtartják saját genetikai jellegüket. A kutatók szerint sokak szervezetében találhatók más emberekből – szülőkből, testvérekből vagy gyermekekből – származó sejtek, amelyek a terhesség, illetve a magzati lét során kerültek a testükbe.

A mikrokimerizmusnak nevezett jelenség esetén – ismertetett egy példát a Medicalonline.hu – a magzat sejtjei a méhlepényen átvándorolva az anya szervezetének számos helyén megtelepszenek, és számára részben előnyös, részben hátrányos hatásokat fejtenek ki, akár évtizedekkel a terhesség után is. A kimérák nem azonosak a hibridekkel. A hibrid két állatfaj hím- és női ivarsejtjének összeolvadásával jön létre – erre példa a házi szamár és a ló kereszteződéséből származó öszvér.

A mesterséges megtermékenyítéssel lehetett a gond
Fotó: New Scientist

A kimérákat viszont a kutatók úgy hozzák létre, hogy embrionális korban kicserélnek sejteket más faj sejtjeire, a végeredmény „genetikailag mozaikos” élőlény. Ilyen mozaikos lényt alkottak Pekingben.

Tang Hai, a pekingi állami őssejt- és reprodukciós biológiai intézet munkatársa kollégáival közönséges makákó majmok sejtjeit fluoreszcens fehérjével jelölték meg, majd embrio­nális őssejteket hoztak létre a módosított sejtekből, és befecskendezték azokat sertésembriókba. Több mint négyezer embriót ültettek be kocákba, meglehetősen alacsony hatékonysággal, hiszen a beavatkozás eredményeként mindössze tíz malac született, ebből kettő volt kiméra, de hét napon belül mind elpusztult. A kiméra malacokban bizonyos szervek és szövetek – beleértve a szívet, a májat, a lépet, a tüdőt és a bőrt – részben majomsejtekből álltak. A főemlősből származó sejtek aránya azonban alacsony volt: minden ezredik, olykor tízezredik származott a majomtól.

A kínai kutató szerint nem egyértelmű, hogy a malacok miért pusztultak el, de mivel a nem kiméra utódok sem éltek néhány napnál tovább, a csapat azt gyanítja, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel volt gond, s nem a majomsejtek beépítésével. (A szervezeten kívüli megtermékenyítés sokkal kevésbé hatékony sertések esetében, mint az emberben és néhány más állatban.)

A brit lapnak nyilatkozó Hai szerint csapata olyan egészséges állatokat próbál létrehozni, amelyekben nagyobb a majomsejtek aránya. Ha sikerül, akkor a következő lépés olyan sertések alkotása, amelyekben az egyik szerv szinte teljes egészében főemlőssejtekből áll.

Hasonló átrendezés már történt rágcsálókban. 2010-ben Hiromitsu Na­kauchi a kaliforniai Stanford Egyetemen patkányhasnyálmirigyet produkáló egereket hozott létre. Az egerek genetikai módosításával elérte, hogy azok saját sejtjei ne fejlődjenek hasnyálmiriggyé. 2017-ben a spanyol Juan Carlos Izpisua Belmonte csapata a kaliforniai Salk Intézetben disznó-ember kimérákat hozott létre, de abban az esetben százezer sejtből csak egy volt emberi, és etikai okokból az embriókat mind­össze egy hónapig hagyták fejlődni.

Bár a most ismertetett kínai sertés-majom kimérában a majomsejtek aránya magasabb volt, mint az emberi sejteké Belmonte kísérleténél, ez továbbra is nagyon alacsonynak számít. – A rendkívül alacsony beültetési hatékonyság és az összes állat halála ­miatt ezt az utat kedvezőtlennek tartom – mondta Paul Knoepfler, a Kalifornia Egyetem őssejtbiológusa.

Az El País spanyol újság júliusi jelentése szerint Belmonte és csapata Kínában állítólag ember-majom kimérákat hozott létre, az eredményeket azonban még nem tették közzé. A kutatásokat azzal indokolják, hogy emberi transzplan­tációs céllal akarnak előállítani emberi szerveket. Az eredmények azt mutatják, hogy ennek eléréséhez még hosszú út vezet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.