„Jézus Krisztus is baloldali volt.”
Ezt Márki-Zay Péter mondotta még a kampánynyitó nagygyűlésén, a Madách téren, hozzátéve, hogy ő hívő keresztény. Pontosabban kis gyűlésén, mert a Madách tér akkora, hogy ott néhány száz ember is tömegnek látszik. Nem véletlenül szónokol ott előszeretettel Karácsony Gergely is, akit két éve a budapestiek karácsonyi ajándékként kaptak a szavazók jóvoltából.
Amennyiben Hódmezővásárhely polgármestere hívő keresztény, tudnia kellene, hogy Jézus Krisztus, a világ megváltója, nem tartozott semmilyen politikai oldalhoz, irányzathoz. Tanításának két sarkköve a szeretet és az igazság. Keresztény értékek, amelyeket a baloldal kisajátított, ahogy ma mondják, lenyúlt. A szeretet és az igazság szakrális fogalmak, jóllehet világi értelemben is használatosak. Ezekből fakadnak olyan emberi értékek, mint az irgalom, az együttérzés, a szánalom, az igazságosság. Ezeket ma baloldali értékeknek tartják a tájékozatlan emberek, és ezért volt és van ma is számos híve a baloldalnak. Miután a francia forradalom előtt nem volt ismeretes fogalom a baloldal és a jobboldal, a krisztusi tanítást baloldalinak értelmezni időbeli ellentmondás.
Jézus tanításának lényegét Pál apostol foglalta össze legtömörebben: „Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Jézus Krisztusban.” Pál apostol figyelmeztetett arra is, hogy „a sátán is a világosság angyalának tetteti magát”. Erre utaltam legutóbbi cikkemben, amikor korunk hőseiről azt írtam, hogy „ez a banda azért veszedelmes, mert a szavak és szimbólumok jelentését, megtartva eredeti alakjukat deformálják jelentésüket és ezt az értelmezést gyanútlan emberek, többségében fiatalok el is fogadják bizonyítva, hogy ezek a torzítások megzavarják a gondolkodást. Így válnak jó szándékú emberek diabolikus erők készséges kiszolgálóivá, ahogy napjainkban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk. Hogy mennyien, a következő országgyűlési választáson majd kiderül.”
Miután ezt a mondatomat többen félreértették, megragadom az alkalmat, hogy megmagyarázzam. Nem azt állítottam ezzel, hogy az ellenzékre szavazóknak ne lennének nyomós indokai kritizálni a kormányt, azt meg pláne nem, hogy hitvány emberek lennének, de azt igen, hogy jelöltjeik szinte kivétel nélkül a természettörvényt felülírni szándékozó új irányzat (gender, LMBTQ stb.) hívei, melyet mind az emberiségre, mind Magyarországra nézve károsnak és veszedelmesnek tartok. A rájuk szavazók közül azok, akik nem értenek egyet ezzel az új világnézettel, voksukkal erre is igent mondanak, jóllehet ezzel közülük sokan nincsenek tisztában.
Tomás de Torquemada is kereszténynek tartotta magát, Márki-Zay is kereszténynek tartja magát, én is kereszténynek tartom magam. Ezen belül konzervatív katolikusnak, ami azt jelenti, hogy a II. Vatikáni Zsinat határozatainak némelyikével nem tudok azonosulni. Ahogy Siegbert Tarrasch mondotta volt, ha egy figura rosszul áll a sakktáblán, az egész parti rosszul áll. Ezért is tartom a zsinatot tévedésnek. Akik fenntartás nélkül elfogadják és lelkesednek a Szabó Ferenc jezsuita szerinti kopernikuszi fordulatért, azok az egyházat támadó eretneknek néznek, és nem tekintenek még katolikusnak sem. Hogy ki minek tartja magát, kinek tartja őt a környezete és ki is valójában, legkésőbb az utolsó ítéletkor majd kiderül.
Egy hívő keresztény nem árulhat egy gyékényen balliberális ateistákkal. Ez a véleményem, ami nem ítélet, mivel nem tisztem megítélni a nárcisztikus Márki-Zay kereszténységét, ahogy Oszkó Péter vonatkozó summázatát sem, miszerint Márki-Zay futóbolond, de nem kommentálom Deutsch Tamás pontosítását sem, miszerint nem futó.
A szerző antikvárius
Borítókép: MTI/Ujvári Sándor
