idezojelek

A német cégek jól érzik magukat hazánkban

Üzenjük a kritikusoknak, hogy a magyar és a német gazdaság számára egyaránt előnyös a jó együttműködés.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined
Fotó: Jászai Csaba

Miközben sokan óvják a magyar gazdaságot az úgynevezett német kitettségtől, addig sokan cserélnének velünk. Nincs olyan közép-európai ország, amely ennyire beékelődött volna a német gazdaságba: oda-vissza függünk egymástól. Elég, ha csak a nívós autóipari vállalatokra – Audi, BMW és Mercedes – gondolunk. Hazánkon kívül csak Németországban van jelen együtt az említett három járműipari óriáscég. Amennyiben definiálni kellene a helyzetet, ezt röviden így tehetnénk meg: fokozatosan bővülő és mélyülő kapcsolatok, a gazdasági teljesítmény emelkedése jellemzi a magyar–német gazdasági együttműködést. Ám ezért sokat kellett tennünk.

Ugorjunk vissza az időben mintegy harminc esztendőt! Néhai Antall József miniszterelnök – csakúgy, mint Orbán Viktor jelenlegi kormányfő – a rendszerváltoztatás hajnalán látta meg a német–magyar kooperációban rejlő hatalmas potenciált. Ráadásul a kilencvenes évek elején más alternatíva nem is mutatkozott: a szocializmus negyven esztendeje alatt hazánk teljesen eladósodott, a gazdaság szerkezete korszerűtlen volt, és egyik napról a másikra egymillióan lettek munkanélküliek. Ipari, feldolgozóipari cégeink nem pusztán tőke- és pénzhiányos vállalkozások voltak, hanem piacuk sem volt. Az elméletileg hirtelen megnyíló világpiac pedig nem ideológiai alapon vásárolt különböző termékeket. Antall József azonban pontosan tudta, hogy nekünk, magyaroknak az osztrák–német politikai, társadalmi, gazdasági kultúrához teljesen más a viszonyulásunk, mint más közép- vagy kelet-európai országoknak.

A néhai miniszterelnök által véghez vitt nagypolitikai tárgyalások a németekkel pedig beértek, s kihasználva a földrajzi közelséget, megjelent az Opel, az Audi, a ZF. S nem pusztán „letelepültek”, hanem Európa legnagyobb motor- és sebességváltógyárait is kiépítették. Velük együtt pedig számtalan beszállítócég is megjelent. Három évtized leforgása alatt tőkebefektetésekben Németország a legnagyobb Magyarországon. Az adatok szerint a több mint háromezer német irányítású vállalat több mint kétszázezer embernek ad munkát. S a kilencvenes évek elejétől működő kormányzati támogatás most is erős: állami támogatással az elmúlt hat évben 134 német befektető beruházása mintegy harmincezer új munkahelyet hozott létre Magyarországon.

Miként szokás mondani, a múlt a jelen jövője: a német cégek – a híresztelések és Magyarország nemzetközi sajtóban történő befeketítése ellenére – jól érzik magukat hazánkban, és a kamarai felmérések szerint most is ide jönnének. Bár a témával foglalkozó kritikusok vélekedése alapján nem történt semmi, Magyarország „csak összeszerelő üzeme” lett Németországnak, a kutatás-fejlesztési és innovációs területek is egyre hangsúlyosabbak, s a szakképzésben is bővült a német cégek szerepe. Lehet, hogy kevesen tudják, Budapesten működteti legnagyobb kutatás-fejlesztési központját a Bosch. És a felsőfokú műszaki oktatás területén is gyümölcsözők a német–magyar kapcsolatok.

Akár idézhetnénk is Ferenc József mondását, miszerint „minden nagyon szép, minden nagyon jó”, de a jövő gazdasági kockázatait tekintve több rizikófaktor – munkaköltségek, munkaerőhiány, valamint a nyersanyagárak – is felbukkant. A világjárvány hatására pedig az áruforgalom tavaly több mint öt százalékkal csökkent. Jó hír azonban, hogy az idén az első nyolc hónapban már 18 százalékkal emelkedett a magyar–német áruforgalom értéke.

Ugyanakkor „energia-vészhelyzet” kialakulására nem kell számítani a magyar gazdaságban, a megkötött szerződések biztosítják az ellátást. A gyors újraindulás nyomán kialakuló szakemberhiány részben a meglévő tartalékok kiaknázásával, képzési programokkal enyhíthető, ebben a kormány partner kíván lenni.

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elemzése alapján a magyar–német külkereskedelem értéke már augusz­tusban a 2019. évi szinten állt, a magyar import pedig már meghaladta azt. Hároméves csúcson van a foglalkoztatási és beruházási hajlandóság, a kamara tagjai alapvetően túljutottak a járvány okozta lassuláson. A cégek több mint egyharmada tervezi a létszám, illetve a beruházási kiadások növelését, ami a legmagasabb értékek közé tartozik az évtizeden belül. Summa summarum: az idén nagymértékben javultak a német cégek kilátásai, optimizmusuk a csúcson van. Jelentősen nőtt a saját üzleti helyzetét pozitívan látó vállalkozások száma, így a beruházások és a foglalkoztatás erőteljes növelését tervezik.

Üzenjük a kritikusoknak, hogy a magyar és a német gazdaság számára egyaránt előnyös a jó együttműködés, a kiszámítható politikai és gazdasági környezet. Ha valaki tud jobbat, szóljon. Ha pedig nem, maradjon csendben.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: A Robert Bosch Kft. egyik modern épülete a magyar főváros X. kerületében a Gyömrői úton (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A történelem főutcáján

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Mindannyian békét akarunk

Szőcs László avatarja
Szőcs László

A háború jó üzlet, csak nem nekünk

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

A kihívás

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.