Civilek védelme a konfliktusövezetekben

A háború által okozott emberi szenvedés nem új jelenség. Komoly humanitárius aggályokat vet fel az eredetileg harctéri használatra tervezett fegyverek használata lakott területeken.

Izumi Nakamitsu
2019. 05. 28. 10:03
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A háború által okozott emberi szenvedés nem új jelenség. És bár a legfőbb célunk továbbra is a háború megelőzése, mégis, a fegyveres erőszak változó formái újabb kihívásokat jelentenek, amelyekkel foglalkoznunk kell. 2005 óta tízszeresére emelkedett a harcokban megölt emberek száma.

Ezek egyre inkább falvakban és városokban zajlanak, ennek ellenére a kormányok és a nem állami szereplők továbbra is nyílt harctéri használatra tervezett fegyvereket használnak.

Komoly humanitárius aggályokat vet fel az eredetileg harctéri használatra tervezett fegyverek használata lakott területeken. Csak 2018-ban ezek a nagy területen pusztítani képes fegyverek több tízezer civil nőt, férfit és gyermeket öltek meg közvetlenül vagy az étel- vagy a gyógyszerellátmány szállítására szolgáló kritikus infrastruktúra lerombolása által.

A fegyveres konfliktusokban a civilek teszik ki a lakott területeken használt robbanófegyverek által megölt vagy megsebesített emberek több mint 90 százalékát. Minden megölt katonára nyolc meggyilkolt civil jut, ami éppen fordított arány a XX. század elejéhez képest.

Az olyan helyeken, mint Afganisztán vagy Jemen, a harcoló felek továbbra is improvizált robbanóeszközöket és levegőből indítható fegyvereket használnak, amelyek alkalmasak arra, hogy a látókörön kívüli embereknek is sebesülést okozzanak.

Ez a lesújtó valóság új lépéseket kíván a civilek védelme érdekében. Annak szükségessége, hogy megvédjük az embereket a háború hatásaitól, vagyis az emberiesség, évtizedek nemzetközi erőfeszítéseivel vezetett el a hadviselés szabályainak kialakulásához.

A nemzetközi humanitárius jog alapjait lefektető genfi egyezmények elfogadása óta eltelt hetven évben a gyalogsági taposóaknákat, a kazettás bombákat, valamint a vegyi és biológiai fegyvereket érintő globális szintű tilalmak léptek életbe.

Az előrelépés ellenére továbbra is a civilek szenvednek a leginkább. Néhány felelősségteljes kormány és a katonaság tett azért, hogy megvédje a civileket a háborútól, például katonai doktrínáik, politikáik és műveleti szabályzataik átalakításával, valamint néhányuk erősítette az ezzel kapcsolatos képzési gyakorlatát.

A NATO és az Afrikai Unió például taktikai direktívákat és olyan politikákat léptetett életbe, amelyek korlátozzák bizonyos nehézfegyverek használatát.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete összegyűjtötte azokat a szabályokat, amelyeket a civilek védelmére szolgáló közös célként megfogalmazhatnak. Egyetértésre van szükség azzal kapcsolatban, hogy a harcoló felek tartózkodjanak bizonyos nehézfegyverek használatától sűrűn lakott területeken, mivel ezekkel a fegyverekkel nagy valószínűséggel válogatás nélküli sérülést okoznak.

Első lépés lenne ennek az egyetértésnek egy politikai nyilatkozatban való rögzítése, de más lépésekre is szükség van. Fejleszteni kell a civil áldozatokkal kapcsolatos adatgyűjtést, amely további információval szolgál.

Ezeknek a fegyvereknek a hatását bemutató hiteles információk segítik a kormányokat abban, hogy teljesítsék humanitárius kötelezettségeiket és mérlegeljék a fegyverexporttal kapcsolatos kockázatokat.

Az ENSZ-főtitkár 2018-ban kiadott leszerelési programjában újabb erőfeszítésekre hívott fel a civilek védelme érdekében a fegyveres konfliktusok városiasodása, különösen a robbanófegyverek lakott területeken való használata miatt. A főtitkár készen áll arra, hogy tető alá hozzon egy politikai nyilatkozatot, továbbá segítse a megfelelő korlátozások, közös szabályok és operatív politikák megszületését.

A kormányok hozzájárulhatnak ehhez az erőfeszítéshez azzal, hogy több információt osztanak meg, akár katonai szinten történő információcsere útján is. 2018 októberében, az ENSZ-közgyűlésen ötven ország fejezte ki aggodalmát a lakott területeken használt, az embereknek sérülést okozó robbanófegyverekkel kapcsolatban.

Ez világos felhívás volt arra nézve, hogy növelnünk kell erőfeszítéseinket a „leszerelés életeket ment” szellemében, összhangban az ENSZ-főtitkár kezdeményezésével. Közösen kell tennünk azért, hogy megvédjük a civileket. Emberiességünk kötelez minket.

A szerző az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési ügyekért felelős főképviselője

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.