Földcsuszamlás Romániában

Nagyot fordult a román belpolitika a május végi európai parlamenti választások, illetve a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea elítélése és börtönbe kerülése után.

Forrás: MTI

Nagyot fordult a román belpolitika a május végi európai parlamenti választások, illetve a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea elítélése és börtönbe kerülése után. Viorica Dancila, a Dragnea által megtalált, s több-kevesebb sikerrel mozgatott báb miniszterelnök azóta érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki az erőskezű vezető utáni nagy átmenetben.

A lapokat látszólag ő osztja, de az igazi mozgások a háttérben zajlanak. Gabriel Vlase, a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője a hírek szerint rendszeres vendég a kabinetnek otthont adó Victoria-palotában, amióta Dragnea a rácsok mögül figyeli egykori pártja vergődését. Leléptek a színről az izraeli tanácsadók, a „párhuzamos állam” – azaz a titkosszolgálatok, a politikai érdekcsoportok, valamint az igazságszolgáltatás összefonódásával létrejött háttérben működő hálózatok – elleni harc pedig villámgyorsan eltűnt a szociáldemokraták terítékéről.

A Brüsszelt és Klaus Johannis jobbközép liberális államfőt kitartóan támadó PSD-ből egyik napról a másikra előtoppant a három évtizede jól megszokott, unalmasan nacionalista PSD. A Dragnea örökségétől, emlékétől szabadulni akaró román szociáldemokraták stratégiája rövid távon a következő: kibékülés a Victor Ponta-féle Pro Románia Párttal, s így a PSD-ből az öntörvényű vezér miatt elmenekült politikusokkal, megtartani a koalíciót az európai parlamenti választásokon szintén nagyot bukó Liberálisok és Demokraták Szövetségével, majd különösebb ricsaj nélkül átvészelni az elkövetkező egy év választásait.

Közben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által fémjelzett ellenzék elvesztette kedvenc témáját, Dragneát, ezzel együtt pedig a korrupcióellenes harc értelmét. A Dancila-féle, Brüsszellel kiegyező, az igazságszolgáltatás reformjáról lemondó PSD-n jelenleg nehéz fogást találni.

Ez a színtelen-szagtalan régi-új PSD megtalálta hagyományos játékszerét, a magyarkártyát is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ), a korábbi szövetségesben ehhez mostanában jó partnert talált, a magyar alakulat érezhetően szívesen áll bele a nyilatkozat- és egyéb csatákba. Ráadásul Magyarországgal – amelynek kormányára Liviu Dragnea egyfajta követendő példaként tekintett – rosszban lenni manapság jó pontot jelent Brüsszelben, a Dancila mögött állók vélhetően tudatosan élezik az államközi ellentétet. Az RMDSZ-szel magyarkérdésekben könnyen kiegyező, az Orbán-kormányéval sok tekintetben azonos külpolitikát folytató PSD-nek Dragnea bezárásával befellegzett.

Miután az RMDSZ felmondta az együttműködési megállapodást a PSD-vel, a magyar párt mozgástere hirtelen beszűkült. A Kelemen Hunor vezette formáció egyfajta megfigyelői szerepre kényszerült és érezhetően nehezen birkózik meg az új helyzettel, amikor véleményének súlya a nullához közelít a román politikai színtéren. Az RMDSZ 1990 óta arra rendezkedett be, hogy egyezkedésekkel és kompromisszumokkal tudja – legalább részben – elérni akaratát. Csakhogy most a hatalmon lévőknek már nem kell, az ellenzéknek még nincs szüksége rá.

A május végi román politikai földcsuszamlás után – a szociáldemokraták egyértelmű vereséget szenvedtek, Dragneát a választások másnapján börtönbe zárták – a PSD sikeresen nyitott a Ponta vezette Pro Románia Párt felé, így az amúgy is Dragnea örökségeként kezelt RMDSZ szavazati már feleslegesek. Az ellenzéki oldal sem nyitott Kelemen Hunorék irányába, de az euró­pai parlamenti választások óta a hagyományos nacionalista megközelítéssel kezelt magyar témák lekerültek a PNL napirendjéről.

Bármennyire furcsa, a román ellenzék utóbbi években tapasztalt hozzáállása alapján az is előrelépés, hogy – legalábbis a két nagy párt – nem használta RMDSZ-ellenes vagy magyarellenes propagandára az úzvölgyi ügyet. Innentől egészen az RMDSZ-hez való közeledésig még hosszú az út. Az ugyanakkor majdnem borítékolható, hogy a következő kormánytöbbség a jelenleg ellenzékben lévő pártokból fog alakulni a román törvényhozásban, legkésőbb a jövő év őszén esedékes parlamenti választások után.

Az RMDSZ az erdélyi magyarkérdés nemzetköziesítésében sem bízhat. Nyugat-Európát, az uniós intézményeket nem érdekli a nemzeti kisebbségek kérdése. Románia felértékelődött geopolitikai helyzete miatt Bukarest befolyásolásáért, politikai értelemben vett bekebelezéséért kisebb csaták folynak. A magyar–román viszony kiéleződésében eközben azok érdekeltek, akik Romániának, de Magyarországnak is rosszat akarnak, a térségbeli országok lejáratását, összeugrasztását, közös érdekérvényesítésük ellehetetlenítését tűzték célul.

A novemberi román államfőválasztás egyelőre úgyszintén zsákutca az RMDSZ-nek. A nagy esélyes, Klaus Johannis nyílt támogatása hiteltelen lépés lenne úgy, hogy az ő részéről egyetlen aprócska gesztusra sem telt a magyarok irányába. A jelenlegi hatalom jelöltjét még nem ismerjük, de a nyilvánvalóan vesztes lónak szurkolni is kár. Az USR embere – Dan Barna pártelnök vagy Dacian Ciolos, az Újítsuk meg Európát nevű európai parlamenti frakció frissen megválasztott vezetője – talán egy szűk liberális réteget szólíthat meg a magyarok körében.

A magyar–román államközi viszony javulásának esélye az unión belüli közös érdekek mentén sem túl nagy. Románia időnként – ha érdeke úgy szolgálja – feltűnhet a kelet-közép-európai együttműködésben, de közben Brüsszelre, Berlinre és Párizsra figyel.

A bátrabb külpolitikát szorgalmazó Liviu Dragnea börtönbe zárása után Viorica Dancila miniszterelnök szinte naponta fogadott örök hűséget az éppen távozó uniós vezetőknek. Klaus Johannis és pártja, a néppárti PNL vakon követi Angela Merkel német kancellárt, az USR pedig Emmanuel Macron francia elnök romániai fiók­pártja. A román politikai erők egy szempillantás alatt magyarellenességbe hajló patriotizmusa Brüsszelben láthatatlan. A térségbeli egység kialakulását akadályozni igyekvők várhatóan ideális partnert találnak Romániában törekvéseikhez.