Kijevi panoráma a visegrádi négyek államaival

Ukrajna egyre inkább részévé válik az EU-s és visegrádi gazdasági szférának. Ennek ékes bizonyítéka, hogy idén már nem Oroszország, hanem Lengyelország importálja a legtöbb ukrán terméket.

Horváth Zoltán
2019. 06. 01. 12:00
ZELENSZKIJ, Volodimir
Kijev, 2019. április 21. Volodimir Zelenszkij ukrán komikus színész és elnökjelölt kilép a szavazófülkéből szavazata leadása előtt az ukrán elnökválasztás második fordulójában Kijevben 2019. április 21-én. MTI/EPA/Sztepan Franko Fotó: Sztepan Franko
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mostaninál csak jobb lehet az ukrán–magyar viszony – fogalmazott nemrég Grezsa István, a kárpátaljai fejlesztésekért felelős miniszteri biztos. Kapcsolatépítésre valóban van lehetőség: a két ország közötti konfliktusok feloldása Ukrajnának is érdekében áll, hiszen az országnak nincs más választása, mint az európai integráció. Ebben a folyamatban a magyar befektetőknek fontos szerep juthat.

Az áprilisi elnökválasztást többen árgus szemekkel figyelték – de nemcsak a politikai elemzők, hanem a befektetők is. Ahogy a Foreign Policy választási elemzésében is szerepelt, egy posztszovjet államban messze nem egyértelmű, hogy egy szavazás erőszakos események nélkül zajlik le, és az sem magától értetődő, hogy egy tiszta választáson elmozdítsanak egy államfőt. Éppen ezért a nemzetközi közvéleményt kellemes meglepetésként érte, hogy működnek a demokratikus intézmények, ami hosszabb távú stabilitást vetít előre.

Mindez pedig a magyar befektetőknek is fontos hír, hiszen földrajzi közelsége és jelentős belső piaca ellenére Ukrajna eddig nem tűnik kifejezetten csalogató gazdasági helynek. Olyannyira nem, hogy a magyarországi elemzésekben szinte alig esik szó például arról, hogy Ukrajna egyre inkább részévé válik az EU-s és visegrádi gazdasági szférának. Ennek ékes bizonyítéka, hogy idén már nem Oroszország, hanem Lengyelország importálja a legtöbb ukrán terméket.

Emellett fejlődnek a magyar–ukrán üzleti kapcsolatok is, mindezt pedig a számok is alátámasztják: a KSH 2018-as adatai szerint nyolc hónap alatt tizenkét százalékkal nőtt hazánk és Ukrajna kereskedelmi forgalma. Az Ukrajnában aktív magyar vállalkozók sokszor meglepve tapasztalják, hogy ha üzletről van szó, nincs nyoma a politika által gerjesztett indulatoknak.

A fontosabb gazdasági mutatók alapján is elmondható, hogy elindult Ukrajna kilábalása a 2014-es krími válság okozta sokkból. 2014–15-ben az elemzők az államcsődöt és a teljes gazdasági összeomlást sem tartották kizártnak, hiszen a válság utáni hónapokban csaknem tízszázalékos volt a recesszió. Az elmúlt három évben azonban stabilan két százalék fölötti volt a növekedés, 2020–21-re pedig gyorsuló ütemű bővülést és csökkenő inflációt jeleznek előre a gazdasági elemzők és a nemzetközi hitelminősítők egyaránt. Az elnökválasztás eredménye tovább növelte a befektetők bizalmát, ez pedig meglátszik az ukrán értéktőzsde április 23-i kiugrásában is. Volodimir Zelenszkij a kampány alatt nyilvánvalóvá tette, hogy továbbra is Ukrajna NATO- és EU-s integrációja a cél.

Ha a fenti változások bekövetkeznek, az a magyar vállalkozóknak is további üzleti lehetőséget jelenthet Ukrajnában, főként az építőiparban, a zöldgazdaságban, valamint az orosz szankciók miatt kieső termékek exportjában. És az az előny elvehetetlen, hogy Kijevből nyugatra tekintve a visegrádi államok látszanak először.

A szerző Ukrajna magyarországi tiszteletbeli konzulja

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.