Nyílt levél a német közszolgálati televízióhoz

Uraim! Hátrább az agarakkal! Miért nem dózerolták el Berlinben a Reichstag épületét? Söpörjenek a maguk portája előtt!

Bartha Pál
2021. 03. 11. 13:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német állami televízió, a Deutsche Welle hazug propagandafilmet készített a budai Vár és a Kossuth tér helyreállítása kapcsán úgy, hogy sem a kormány, sem a Várkapitányság véleményére nem volt kíváncsi. Csakis gondosan kiválasztott ellenzékieket szólítottak meg, a hitelesség és pártatlanság elvének megcsúfolásával.

Németország 1944. március 19-én megszállta Magyarországot. Eddig az időpontig a magyarországi zsidóságot hátrányos megkülönböztetések ugyan érték, de a zsidóságot nem fenyegette haláltáborokba való hurcolás, mint Európa többi részén. A német megszállással mindez hazánkban is megváltozott. Adolf Eichmann német precizitással irányította a magyar zsidók haláltáborokba való szállítását, a hazai nemzetiszocialisták segítségével. A németek által kirobbantott világháborúban elpusztult a magyar nemzeti vagyon negyven százaléka, sok gyárat leszereltek és Németországba szállítottak. Budapestet 1944–45 telén közel két hónapos ostrom után foglalta el a szovjet hadsereg. A pusztító bombázások és utcai harcok óriási rombolást végeztek, és mérhetetlen szenvedést zúdítottak a közellátás nélkül maradt városlakókra, még fűtés sem volt az igen hideg télben. Edmund Veesenmayer különleges megbízott nyilatkozta: „Nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk.”

A történelem viharai következtében Budán kétszer semmisült meg a királyi rezidencia, mindkétszer germánok keze által. 1686-ban V. Károly lotaringiai herceg és II. Miksa bajor választófejedelem seregei pusztították el Mátyás király reneszánsz palotáját, melynél díszesebb nem volt az Alpoktól északra. Ezt a rombolást fájó szívvel, de tudomásul vettük, mivel a keresztény seregek 145 év török megszállástól szabadították fel Budát. Az első világháború előtt épült barokk palotaegyüttest pedig az eszelős Adolf Hitler pusztíttatta el, amikor a fővárost erőddé (Festung Budapest) nyilvánította, hogy időt nyerjen a „csodafegyvere” elkészítéséhez. A rombolásnak elsőként a Duna gyönyörű hídjai estek áldozatul.

Uraim! Hátrább az agarakkal!

Önök most azt hazudják, hogy az Orbán-kormány az 1944. évi állapotokat kívánja helyreállítani, és ezzel náci és antiszemita érzelmeket kelt. Nem! A kormány a Hauszmann-terv alapján kívánja részlegesen helyreállítani az első világháború előtt épült palotaegyüttest, melyet Hauszmann Alajos (1847–1926) tervezett. A zseniális építész bajor ősöktől született Budán, ahol igaz magyarrá lett, és számtalan gyönyörű épülettel gazdagította Magyarországot és Budapestet. Nem a helyreállítás a szégyen, hanem az, ahogyan 75 évvel a világháború után kinéz történelmünknek e vérrel sokszor megszentelt helye. Ezt a helyet a nácik a világháború végén meggyalázták. Leszögezem, hogy semmi közük nincs ezekhez a felújításokhoz, melyeket a törvényesen megválasztott magyar kormány finanszíroz a hazaáruló magyar ellenzék tiltakozása ellenére, amely mindent gyűlöl, ami magyar. Önök a videóban kizárólag őket szólították meg. V. Naszályi Márta I. kerületi baloldali polgármester megnyilatkozása maga a szégyen!

Kérdésem: miért nem dózerolták el Berlinben a Reichstag, a mai Bundestag épületét, ahol annak idején Adolf Hitler szónokolt? Söpörjenek a maguk portája előtt!

Bartha Pál, nyugalmazott erdőmérnök

A borítóképen: A nemzeti színnel kivilágított Lánchíd, hátterében a budai Várral az államalapítás ünnepén 2020. augusztus 20-án

Forrás: MTI/Mónus Márton

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.