Száz éve alakult meg a Bethlen-kormány

Fokozottan igaz volt a kabinet működésére a reálpolitikai lehetőségek helyes felmérése, valamint a széles körű nemzeti egység megteremtése.

Ligeti Dávid
2021. 04. 13. 17:34
Bethlen_kormany
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bethlen István gróf első kormánya 1921. április 14-én lépett hivatalba. A miniszterelnök több mint tíz éven át volt a magyar végrehajtó hatalom vezetője, e tekintetben elődei közül egyedül Tisza Kálmán előzte meg. Az erdélyi arisztokrata politikus már a dualizmus időszakában részt vett a hazai politikában, de markáns szerepet először 1919-ben játszott, amikor az elsők között bírálta a Károlyi Mihály fémjelezte Magyar Népköztársaságot. Ez év áprilisában Bécsben hozta létre az egyik magyar ellenforradalmi csoportot, az Antibolsevista Comité-t, majd a proletárdiktatúra bukása után egyre fontosabb szerepet játszott a belpolitikában.

A Bethlen-kormány igen hektikus időszak után alakult meg. Az országot 1918. október vége, a háborús összeomlás óta politikai instabilitás jellemezte, idegen megszállással, két államformaváltással, valamint a kormányok gyakori cserélődésével. Jóllehet az 1920. évi I. törvénycikk révén az alkotmányos zűrzavart sikerült megfékezni, a trianoni békediktátum aláírását súlyos politikai válság kísérte.

Mindeközben mélyreható politikai változások történtek: a kisgazdák, a keresztényszocialisták és a szociáldemokraták szerepe megerősödött. A belpolitikai válság elmélyült, amikor IV. Károly 1921. március végi visszatérési kísérletébe április 13-án belebukott a Teleki Pál gróf által vezetett kabinet. Bethlen ezt követően igen gyorsan ‒ lényegében 24 óra alatt ‒ lebonyolított tárgyalássorozat után javaslatot tett az új kormány összetételére Horthy Miklós kormányzónak. A kabinet koalíciós kormány volt, miután a vezető kisgazda politikus, Nagyatádi Szabó István kijelentette, hogy a kormányalakítás csak koalíciós alapon lehet sikeres, egyúttal elvetette az egységes (kormány)párt létrehozását. Bethlen politikája sikerességét bizonyította, hogy ez a párt szűk egy évvel később mégis létrejött.

Az új kormányban három-három tárcát kapott a két legerősebb politikai formáció, vagyis a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt, valamint az Országos Kisgazda- és Földműves Párt, a többiek pártonkívüliek voltak. Bethlen a kormány programját a Nemzetgyűlés április 19-i ülésén részletesen ismertette, ekkor fogalmazta meg: „A kormány működését az eddigi koalíciós alapon kívánja megkezdeni és politikájának fő zsinórmértéke […] a nemzeti, keresztény és agrár irányzat lesz.” Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „nem elég azt mondani, hogy nemzeti, keresztény és agrár irányzatot követünk. […] Új politikát kell követnünk, de a régi politika hibái nélkül.”

Mennyiben tudott új politikát követni Bethlen? Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy az első világégés előtti problémahalmazt ez a kormány érdemben igyekezett csökkenteni, elsősorban a szociálpolitika elmélyítése révén. Ide sorolhatjuk a kötelező nyugdíj- és betegbiztosítás bevezetését, valamint a korlátozott földosztást is. A dualizmus időszakához képest jelentősen bővítette a kabinet a választójogot is. E társadalmi és politikai folyamatok irányítása, befolyásolása mentén Bethlen nevéhez jogosan köthetjük az 1920-as évek hazai konszolidációját.

Bethlen gyors válságmenedzselése, gondos kormány-előkészítő tárgyalásai révén már 1921 tavaszán a korszak legjobb magyar politikusának bizonyult. Sikerének alapját leginkább az jelentette, hogy az ország dualizmus alatti politikai alapjait, hagyományait jól ismerte, azok tapasztalatait adaptálta és gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez. Élesen kritizálta az 1867. évi kiegyezés rendszerét, valamint a dualizmus időszakának politikai hibáit, szemléletét – ebben az értelemben a kora Horthy-korszakot jellemző mentalitást követte. Helyesen reagálva az 1919-es történésekre, Bethlen kiegyezett a hazai szociáldemokratákkal, sikeresen leválasztva őket a bolsevizmusról. A miniszterelnök első fontos sikerét az jelentette, hogy politikai szempontból túlélte a király második visszatérési kísérletét is, miközben a hazai legitimisták jelentékeny táborát is ki tudta békíteni rendszerével. Ezt aközben tudta megvalósítani, hogy még 1921-ben megtörtént a Habsburg-ház trónfosztása, valamint a trianoni „békeszerződés” becikkelyezése is.

Bethlen István a Horthy-korszak első, legsikeresebb – politikai rendszerét hozta létre. Az 1920-as években felmutatott eredmények a gazdasági konszolidáció terén szinte páratlan sikernek minősíthetők a magyar történelemben, különösen, ha ezeket a trianoni katasztrófa mértéke, valamint az 1989/90-es rendszerváltoztatás blendéjén keresztül szemléljük. Bethlen sikeresen integrálta az új magyar politikai elitet, beemelve a kisgazdákat a kormányzásba. 1922-ben lett kultuszminisztere Klebelsberg Kunó gróf, akinek öröksége azóta szintén meghatározó fontosságú.

Külpolitikája során sikeresen semlegesítette a hazánkat elszigetelni igyekvő kisantant szándékait, biztosította Magyarország népszövetségi felvételét. Mindezzel együtt Bethlen soha nem adta fel a trianoni békediktátum revíziójának ügyét, még ha reálpolitikusként a „Mindent vissza!” jelszavát nem is tartotta megvalósíthatónak. 1921-ben kormánypolitikájának eredményeként is maradhatott Magyarország része Sopron és környéke, amely az első magyar revíziós sikerként is értékelhető, hiszen mind a saint-germaini, mind a trianoni szerződés Ausztriának ítélte ezt a területet.

Bethlen 1920-as évekbeli konszolidációs politikája megteremtette az 1938–1941 közötti revízió lehetőségeit és kereteit. A gróf kormánya olyan stabil alapot hozott létre az országban, amelyet kizárólag egy külső kataklizma tudott eltörölni. Ez be is következett 1944/45 folyamán és Bethlen sikerei ekkor szinte hónapok alatt eltűntek előbb a német megszállás, majd a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hódítását követő kierőszakolt rendszerváltoztatás során.

A bethleni konszolidáció eredményei között szimbolikus lépésnek is tekinthető volt az 1927-ben bevezetett pengő tudatos elinflálása, amely révén egy egész emberöltő megtakarításait nullázták le, valamint a Bethlen-kormány időszakában mindvégig erősíteni kívánt középosztály egzisztenciáját lehetetlenítették el. A szovjetek nem véletlenül vadásztak szabályosan az 1944-ben már politikailag súlytalan egykori miniszterelnökre – pontosan és helyesen ismerték fel, hogy szükségszerű Bethlen likvidálása, ha bolsevizálni akarják az országot. 1946 októberében – 25 évvel első kormánya megalakítása után – magát a volt miniszterelnököt is elnyelte a sztálini bolsevizmus sötét bugyra.

Milyen üzenetet hordoz a Bethlen-kormány megalakulásának centenáriuma a ma embere számára? Közhelynek tűnik, ugyanakkor fokozottan igaz volt a kabinet működésére a reálpolitikai lehetőségek helyes felmérése, valamint a széles körű nemzeti egység megteremtése. Mindent összevéve a miniszterelnök eredményeivel igen magasra tette a mércét a későbbi magyar kormányok számára. Ám még fontosabb, hogy Bethlen mindvégig következetesen kiállt a magyarság ügye mellett, konfrontálódva a nemzetközi közhangulattal. Ez talán az 1921. évi nyugat-magyarországi felkelés hallgatólagos támogatásában látszott leginkább, de hasonló mentalitás mellett a magyar haderő – nemzetközileg illegitim – fejlesztését is célnak tartotta.

Mának szóló üzenetét ma sem tudjuk jobban összefoglalni, mint ahogy azt maga tette 1921 áprilisában: „Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy egy nemzet életének vagyunk az őrei, nem osztályoknak, nem felekezeteknek, nem pártoknak, nem egyéni érdekeknek, hanem kizárólag a nemzet érdekének.”

A szerző a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.