A szovjetek egyházpolitikája jelentősen meghatározta a nagyhatalom külpolitikáját a kezdetektől fogva, mégis a Szovjetunión kívül csupán Magyarországon építettek ki kommunista diktatúrát 1919-ben, amely mindössze 133 napig tartott – mondta a Gulág Alapítvány által szervezett online konferencián a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa, megjegyezve: bár Bajorországban is volt erre kísérlet, az egy hónap után kudarcba fulladt. Kiss Dávid az Amit a szovjet egyházpolitikáról Magyarországon tudhattak című előadásában rámutatott:
A kilencvenes években sem mertek beszélni a Gulágról
A Szovjetunió egyházpolitikáját még a korabeli baloldali gondolkodók is elítélték, beszámolóikban nyomorról és vallásüldözésről írtak. A Gulág Alapítvány a kommunizmus áldozatainak emléknapján történészi online konferenciát szervezett, hogy a mai generációnak bemutassa a szovjet táborokból visszatért egyházi személyek sorsát.
Sztálin egyik első intézkedése az egyházi iskolák államosítása és az egyházi ingatlanok elvétele volt, így sok szerzetes elhagyja felekezeteit és ellehetetlenült a hittanoktatás.
A legnagyobb akadály: az egyházi hit
– A magyar társadalomnak szerzett tudása van arról, hogy mit jelent a kommunizmus: ugyanis a Horthy-korszak magyar sajtója kiemelten foglalkozott azzal, hogy mi történik a Szovjetunióban, ami az egyházpolitikát illette – mondta a Veritas munkatársa. – Nem véletlen a nagy figyelem – folytatta Kiss Dávid –, mivel
az 1920-as években kezdődött a rendszerszintű vallás- és egyházüldözés a bolsevizmus szülőföldjén.
A történész jelezte: a pravoszláv egyházról a korabeli iratok arról számolnak be, hogy az orosz pópák nagy része nem ismerte a kereszténység szellemét. – Államellenes cselekedetre hivatkozva ítélnek el egyházi személyeket.
Bonkáló Sándor irodalomtörténész szerint ennek az az oka, hogy
a kereszténységben látják a kommunizmus eszme kiépítésének legnagyobb akadályát,
amely felfogás a két világháború közötti Szovjetunió egyik legnagyobb propagandalapjában, a Bezbozsnyik vallásellenes lapban is megfigyelhető.
Kiss Dávid arról is beszélt, hogy a harmincas évek Magyarországán már figyelik azokat a forrásokat, amelyek a vallás ellehetetlenítéséről írnak. A Magyar Lapok újságban Az egész világ aláaknázva! címmel a következőkről számoltak be:
„Nem csupán Oroszországban intéz rohamot öt és félmillió harcoló bezbozsnyik [istentelen – a szerk.] az Isten, az egyház és minden vallásos megnyilvánulás ellen, hanem befolyásuk a kominternen és a sok szabadgondolkodó szervezeten túlterjedve a legális és illegális atheista sajtón, a rendszeresen minden országban kiépített sejteken át majd minden gyárba és munkásnegyedbe is behatol. […] A természet, a házasélet és a család tiszteletét, de minden tekintélyes magasabb rendűség tiszteletét, is szisztematikusan rombolja le ez a propaganda.” (Magyar Lapok, 1936. november 3., 4.)
Baloldali gondolkodók is elborzadnak
A történész azt is megemlítette előadásában, hogy André Gide francia baloldali gondolkodó koncepciós utazáson vesz részt a Szovjetunióba, aki beszámolójában visszásságokról, illetve kommunizmus és a vallás kapcsolatáról ír:
„Különösképpen Grúziában nem láttam olyan nagy vagy kicsiny, szerény, sőt nyomorúságos szobát, ahol Sztálin arcképe ne függött volna a falon, nyilván azon a helyen, ahol azelőtt az ikon. Rajongás, szeretet vagy félelem teszi-e, nem tudom: Sztálin mindenütt jelen van.”
A francia gondolkodó mellett magyarok is utaznak, Nagy Lajos, szintén baloldali gondolkodású író is megemlíti a kelet-európai államban tapasztalt visszásságokat, például a templomok kifosztását. A második világháború után, 1945-től már Magyarországon sem lehet arról beszélni, hogy milyen vallásüldözés folyik a Szovjetunióban, sőt a sztálinista politika visszásságairól író Bonkáló Sándor tanulmányait sem ismerik el.
Papokat is beszerveztek
A Clio Intézet társadalomkutatója Az állambiztonság és az egyház a Kádár-korszakban címmel tartott előadást, melyben közölte: ügynökként nemcsak civileket, hanem papokat is beszerveztek, természetesen a magánéletük, családjuk zsarolásával.
Tóth Eszter Zsófia előadásában egy papként és tanárként is tevékenykedő, Pécsi László fedőnevű ügynök feljegyzését is bemutatta, melyben egy pestszentlőrinci tanárról jelentett:
„Szigeti Kálmán zömmel éneket tanít, de történelmet is az idén. Amellett, hogy elismeri a rendszer előnyeit több téren, általában konzervatív szemléletű. Nyíltan hirdeti, hogy királypárti, sőt Habsburg-párti (Osztrák–Magyar Monarchia). Irredentasága közismert. Meggyőződése, hogy vissza fognak térni »az elszakított területek«”. (ÁBTL M-25793)
A történész ismertette:
a Kádár-rendszerben elejétől a végéig korlátozták a szabadságjogokat, így 1960-ban és 1988-ban is.
– A Gulágról visszatért egyházi személyeket továbbra is elnyomta a rendszer. A diktatúra nem hagyta békén őket, továbbra is csak fizikai munkát végezhettek értelmiségként,
megfigyelték a lakhelyüket, a családjukat, sőt nemegyszer a kulcsaikat ellopva lemásolták azokat és bejutottak a lakásukba
– mondta a beszervezés módszereiről Tóth Eszter Zsófia.
A Gulágot megjárt egyházi személyekről azt közölte, a hazatérésük utáni pillanat öröme rövid ideig tartott, ugyanis tudták, hogy megfigyelik őket, így csak a közvetlen környezetükkel tudtak beszélgetni.
– Ha valakinek beszéltek a Gulágon tapasztalt élményekről, akkor annak súlyos következményei lettek
– ismertette.
A rendőri felügyelet alatt állók nem hagyhatták el lakóhelyüket, a beszervezetteknek kéthetente kellett tartótisztjével találkoznia.
– Volt olyan, aki a beszervezése alatt kórházba került, ennek ellenére továbbra is jelentenie kellett. Hiába költözött volna más településre a beszervezett, átadták volna a személyt a helyi állambiztonsági szerveknek
– fejtette ki.
A kutató a kitelepítés és a hadifogság traumájáról is szót ejtett. – A Gulág esetében nemcsak egyéni és szociális, hanem
kollektív traumáról is beszélnünk kell
– mondta, majd hozzátette, még a rendszerváltás utáni években is nehezen tudtak beszélni a Gulágokról, nehezebben, mint a hadifogságban szenvedők, sőt többször arra is törekedtek, hogy ezt a traumát a gyermekei, közvetlen környezete ne tudja meg.
A Gulág Alapítvány konferenciáját ITT követheti élőben.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezKifosztották a templomi perselyt a ragasztós tolvajok
Rendszeresen visszajártak zsákmányért.
Kútba esett a levéli kecske
Nem mindennapi balesethez riasztották a tűzoltókat.
Több mint 1,8 millió forint értékű parfümöt loptak egy soproni drogériából + videó
Felvétel készült az esetről.
Karácsony Gergely a kampány alatt újítja fel budai álomlakását, elege van a többi lakónak
A fővárossal állapota nem, de ezek szerint a saját lakása állapota érdekli a főpolgármestert.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Magyar Péter lefoglalta a katasztrófavédelem mentőhajóját, aztán minden szabályt megszegett
Nagy Ervin durva elszólása a szakadékba lökheti Magyar Péter baloldali vándorcirkuszát
Lehetetlen retró kvíz: fogadjunk, hogy nem ismered fel a következő tárgyakat
Mennek a francia katonák Ukrajnába
Betegséggel küzdött, elhunyt a világbajnok magyar kézilabdázó
Hiába könyörög Zelenszkij, szép csendben mindenki belátta Magyarország igazát az oroszok nélküli svájci békekonferencia kapcsán
Megijedtek az Újpest szurkolói, mert egy fradista válthatja Mészöly Gézát
Életmentő fogyás! Szilvia több mint 100 kilótól szabadult meg
Üvöltözésbe fulladt a Külügyi Tanács ülése
Megtalálták a verőcei hajókatasztrófa utolsó áldozatának holttestét
Itt az orosz üzenet a NATO-nak, centikre a világháború
Hídfőnek ütközött egy hajó
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezKifosztották a templomi perselyt a ragasztós tolvajok
Rendszeresen visszajártak zsákmányért.
Kútba esett a levéli kecske
Nem mindennapi balesethez riasztották a tűzoltókat.
Több mint 1,8 millió forint értékű parfümöt loptak egy soproni drogériából + videó
Felvétel készült az esetről.
Karácsony Gergely a kampány alatt újítja fel budai álomlakását, elege van a többi lakónak
A fővárossal állapota nem, de ezek szerint a saját lakása állapota érdekli a főpolgármestert.