Meghiúsult a Soros-hálózat újabb Magyarország elleni támadása

Soros György zászlóshajója, a New York-i Open Society Foundations március 30-án, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény megszavazása után néhány perccel adta ki a „parancsot” a magyar kormány nemzetközi lejáratására. A Nézőpont Intézet ettől az időponttól kezdve elemezte a szisztematikusan megszervezett hálózati akciót, annak személyi és intézményi összefüggéseit. Az eredmény hajmeresztő. Íme!

Magyar Nemzet
2020. 05. 08. 6:05
George Soros, chairman of the Soros Fund Management and Open Society, speaks during an interview with Reuters in New York
Felemelt mutatóujj. Az amerikai üzletember intésére egész hálózat léphet működésbe Fotó: REUTERS/Shannon Stapleton
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiélezett politikai viták között fogadta el az Országgyűlés a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt, amely biztosítja a kormány jogát, hogy a járványveszéllyel összefüggő döntésekben rendeletet alkosson. Az ellenzék kezdetben látszólag támogatta a jogszabályt, ám a szavazás előtt élesen kikelt ellene, „felhatalmazási törvényként” emlegetve azt. A balliberális oldal véleményének változása időben egybeesik a Soros-hálózat aktivizálódásával, amely

a jogszabály elfogadásának napján hadüzenethez hasonló közleményt adott ki: a New York-i Open Society Foundations (OSF),

azon a napon elítélte a szuverén magyar parlament döntését, leendő diktátornak nevezték a magyar miniszterelnököt, és még azt a hamis állítást is megfogalmazták, hogy a törvény eltörli a jövőbeni választásokat. Ugyanakkor az Európai Unión túl a „nemzetközi közösséget” is arra sürgette, ítélje el Magyarországot. A Nézőpont Intézet elemzésében sorra veszi, hogyan próbálta a Soros-hálózat a nemzetközi politikai és sajtónyilvánosságban lejáratni Magyarországot, és hogyan bukott el a terv.

A hálózat magyarországi tagjai

A hálózat a közlemény előkészítését már egy héttel korábban, március 22-én megkezdte, hiszen a törvényjavaslatot közös politikai állásfoglalásban ítélte el a Soros alapította Eötvös Károly Intézet és az Amnesty International Magyarország, valamint a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Ezen szervezetek mindegyikének finanszírozásában jelentős szerepet vállal közvetve vagy közvetlenül az OSF.

Még ugyanaznap jelent meg a budapesti Mérték Médiaelemző Műhely (Mérték) munkatársának, Urbán Ágnesnek A független média végnapjai? címet viselő írása, amelynek első bekezdése szerint „a kormánypárt felhasználja a jelenlegi helyzetet a független média elleni fellépésre”, majd végső megállapítása szerint, amennyiben az országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, „véget érne a parlamenti demokrácia Magyarországon”.

A Mérték tevékenységének egyik támogatója szintén az

Open Society Foundations, de együttműködő partnerei között találjuk a CEU-t, az Eötvös Károly Intézetet vagy a TASZ-t is,

amelyek szintén kapnak Soros pénzéből. Miután Urbán Ágnes írása magyar és angol nyelven is napvilágot látott az ellenzéki portálon, több nyelven is publikálták a European Journalism Observatory (EJO) nevű hálózat portálján. Az EJO magyarországi partnerszervezeteként a Pécsi Tudományegyetemet jelöli meg, de ez valójában a PTE BTK egyik tanszékét, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéket takarja, kapcsolattartójaként pedig a tanszék és egyben a Mérték vezetőjét, Polyák Gábort tüntetik fel.

Polyák rendszeresen dolgozik a Freedom House-nak és a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezetnek, emellett az Amnesty International trénere.

E szervezetek mind kapnak támogatást Soros Györgytől, közvetve vagy közvetlenül.

Felemelt mutatóujj. Az amerikai üzletember intésére egész hálózat léphet működésbe
Fotó: REUTERS/Shannon Stapleton

Feltűnnek nemzetközi szervezetek

A Mérték-írás másnapján a Human Rights Watch (HRW) New York-i központú szervezet Magyarországért is felelős vezető elemzője, Lydia Gall az írásában úgy foglalt állást, hogy a demokrácia védelmében a magyar parlamentnek meg kell akadályoznia a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény elfogadását. Az elemzőről érdemes megemlíteni, hogy emberjogi ügyvédként korábban roma ügyekkel foglalkozott annál a European Roma Rights Centernél, amelyet 1996-ban az Open Society Foundation aktivistái és ügyvédei alapítottak, és

máig az OSF-et jelölik meg, mint egyik legnagyobb finanszírozójukat,

magyarországi partnerei között pedig megtalálhatók a hazai Soros-kitartottak.

A Human Rights Watch egy hónap múlva, 2020. április 23-án a legmagasabb szinten ismét hallatott magáról, hiszen Kenneth Roth, a szervezet ügyvezető igazgatója véleménycikkében fogalmazta meg, hogy immár tízmillió uniós állampolgár él autoriter uralom alatt, az EU vezetői pedig semmit sem tettek az „autoriter rohadás” ellen. Roth korábban Budapesten kampányolt a Fidesz Európai Néppártból való kizárásárért, a célra még egy külön oldalt is fenntartanak a HRW honlapján. A civilnek mondott szervezet regionális tanácsadó testületében megtalálható az SZDSZ volt ügyvivője, Haraszti Miklós, aki a Soros-egyetem vendégoktatója is, valamint Orsós Jakab László, a Magyar Soros Alapítvány nagykuratóriumának volt tagja.

Március 26-án, négy nappal a törvényjavaslat elfogadása előtt, egy másik Soros-zsoldos, a The German Mar­shall Fund (GMF) Berlinben élő magyar elemzője, Hegedűs Dániel is támadásba lendült, elemzésében arról írt, hogy Orbán Viktor korlátlan hatalmat akar. Hegedűs korábban a szintén Soros György támogatását élvező Freedom House alkalmazásában állt, valamint

2017-ben Bozóki Andrással, a Soros-egyetem oktatójával, Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterével közösen publikálta

azon meggyőződését, miszerint Magyarország nem demokrácia: uralmi formája „kívülről korlátozott hibrid rendszernek” tekinthető. Hegedűs első írását egy hónap alatt még kettő követte: előbb a Spiegel hasábjain követelte, hogy az Európai Unió állítsa meg Orbán Viktort, majd két héttel később már az Amerikai Egyesült Államok fellépését is elvárta volna.

2020. március 30-án az International Federation for Human Rights (FIDH) nemzetközi jogvédő szervezet a HRW-vel és a Helsinki Bizottsággal együtt nyilatkozatban fejezte ki fenntartásait a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény előterjesztésével kapcsolatban. A szervezetről érdemes tudni, hogy korábban győzelemként könyvelte el a Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni 7. cikkely szerinti eljárásokat.

Az FIDH egyetlen magyarországi tagszervezete a Magyar Helsinki Bizottság, amelynek támogatója Soros alapítványa.

Nekimennek a kormánynak

Aktivizálódott a Civil Liberties Union for Europe is, amelyet Soros György bőkezűen támogatott. A Dénes Balázs által vezetett szervezet szerint a kabinet a veszélyhelyzetet arra akarja használni, hogy bebörtönözhesse a kritikus újságírókat. Néhány nappal később, 2020. április 9-én ugyanezen szervezet már ötpontos javaslatot fogalmazott meg az Európai Unió számára Magyarország megrendszabályozására, többek között „fenyítést”, pénzmegvonást és a 7. cikkely szerinti eljárás folytatását követelve.

A Civil Liberties Union for Europe hálózatának tagjaként a Civil Rights Defenders (2009-es átnevezése előtt: Svéd Helsinki Bizottság) sem maradt szótlan. A szervezet azzal került nemrég a hazai hírekbe, hogy kitüntette magyarországi társszervezetének társelnökét, Pardavi Mártát az év civil jogvédője díjjal. Ennek a társszervezetnek, azaz a Magyar Helsinki Bizottságnak fentebb hivatkozott közleménye után két nappal, 2020. március 24-én a svéd szervezet is szükségét látta, hogy felszólítsa Magyarország kormányát, vonja vissza a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatát, majd egy héttel a parlamenti döntést követően el is ítélték az Orbán-kormányt, mondván, a törvény eredményeként nem a koronavírust, hanem az emberi jogokat fogja elnyomni.

Sajtóhadjárat indul

A hálózathoz tartozó szervezetek aktivitása nem maradt visszhang nélkül, számos nemzetközi balliberális sajtótermék jelentette meg heteken keresztül ismételt vádjait Magyarországgal szemben. A Wall Street Journal hasábjain a Jaroszlav Trofimov által írt publicisztika tesz említést Magyarországról, ahol a szerző véleménye szerint a koronavírusról szóló törvény lehetővé tette a szinte diktatórikus hatalmat, és kérdéses, hogy a világjárvány után erről le fog-e mondani a kormányfő.

Hasonló véleményt olvashatunk a Financial Times tudósítójaként tevékenykedő Valerie Hopkinstól. Ő a törvény elfogadása után néhány nappal megfogalmazott cikkében arról ír, hogy ugyan rendkívüli az a felhatalmazás, amelyet a kormányfő kapott, de a megelőző években már így is olyan politikát folytatott, amellyel saját hatalmát növelte, ilyen volt a Soros György által alapított CEU „elűzése” is. Valerie Hopkins korábban az Open Society Foundations által is támogatott Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) újságírója volt, de dolgozott az Organized Crime and Corruption Re­porting Projectnek is. Az utóbbi támogatói között is feltűnik az OSF.

Selam Gebrekidan 2020. március 30-án a New York Times-ban olyan valótlan információkat tartalmazó írást közölt, amely szerint a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény felfüggeszt valamennyi választást és népszavazást.

Selam Gebrekidan korábban a 444.hu munkatársával, Novák Benjáminnal írt közösen kormányellenes cikket a New York Timesban,

de magyarországi kollégája ebben az írásában is részt vett. A sor hosszan folytatható: a Washington Post, a The Guar­dian, az EUobserver, a Süddeutsche Zeitung és a francia Libération is beszállt a Soros-kórusba.

A fenti előkészületek után, 2020. április 15-én következett az aktív politikusok bevonása a Magyarország elleni kampányba. A hálózat magyarországi és nemzetközi szervezetei – koalíciót alkotva

az Európai Parlament momentumos és DK-s, valamint külföldi képviselőivel

– nyílt levelet intéztek az Európai Bizottság és a tanács elnökéhez. Az írásban, mielőtt felszólítják a két uniós intézményt Magyarország elítélésére és a vele szembeni cselekvésre, egyenesen azt fogalmazzák meg, hogy a magyar kormány korlátlan hatalmat adott a miniszterelnöknek.

Elbukott a támadás

A Magyarországról indult, nemzetközi szintre emelt kampány felerősödve tért vissza, a Soros-hálózat által megfogalmazott vádakat a Népszava, a 444.hu, a Városi Kurír, a Magyar Narancs és az Index.hu visszhangozta. A Nézőpont Intézet elemzése felidézi azt az esetet is, amikor

ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjét Vadai Ágnes feljelentette,

mert a szakember fel merte vetni Soros György esetleges szerepét a forint gyengülésében.

A Soros-hálózat koordinált fellépése végül elbukott, hiszen a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény nemcsak Magyarország alaptörvényével, hanem az Európai Unió taxatív jogszabályain túl még annak általánosságban megfogalmazott értékeivel is összhangban van. Utóbbit

a területért felelős bizottsági alelnök, Vera Jourová április végén erősítette meg.

Egy hónapnyi intenzív bel- és külföldi hadjárat után a jogi és politikai tények a kormányt és a parlamenti kormánytöbbséget igazolták, a Soros-hálózat pedig ismét felsült, noha minden lehetséges, megszokott eszközüket bevetették, mozgásba lendítve teljes hálózatukat, álcivilekkel kezdve újságírókon át megbízható politikai szereplőkig egyaránt.

Az elemzés teljes terjedelmében olvasható a Nézőpont Intézet weboldalán.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.