A magyar kormány teljesítette munkaerőpiaci vállalását:
egymillióval többen dolgoznak a 2010-es kormányváltáshoz képest, és a mintegy 4,7 millió foglalkoztatotti létszám állandósulni látszik
– jelentette ki a pénteken közzétett februári foglalkoztatottsági jelentés kapcsán Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint februárban
a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,668 millió volt, 118 ezerrel több az egy évvel korábbinál.
A háromhavi mozgóátlag szerint a 2021. december–2022. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,675 milliót tett ki, ami 101 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Februárban a munkanélküliek száma 185 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt. Az állástalanok száma 33 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Biztató a mintegy 100 ezres foglalkoztatotti növekedés.
A februári számokból is látszik, hogy a magyar munkaerőpiac szerencsésen kilábalt az egy évvel ezelőtti helyzetből, amikor még a járvány közepénél tartottunk
– fogalmazott Bodó Sándor, kiemelve, hogy a magyar foglalkoztatási ráta 74 százalék, ami azért jelentős, mert 80 százaléknál már teljes foglalkoztatottságról lehet beszélni. Eközben
a 24-25 év alatti fiataloknál 2010-ben 30 százalék volt a munkanélküliségi ráta, mostanra ez 10 százalék alá csökkent,
ami nagy jelentőségű változás, és illeszkedik a kormány hosszú távú elképzeléseihez.
Szavai szerint míg a téli hónapokban 250 ezer regisztrált álláskeresőt mértek, tavasszal már jó néhány ágazatban növekszik a foglalkoztatottság. Ez valószínűleg azt eredményezi majd, hogy csökkenni fog a regisztrált álláskeresők száma.
Kitért arra is, hogy a magyarországi 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta az Európai Unióban a 6. legjobb adat, az uniós átlag 7 százalék közelében van.
A tendencia egyértelmű, a magyar foglalkoztatottság európai uniós szinten is az élmezőnyben van
– mondta az ITM államtitkára, rámutatva, hogy a járvány okozta krízist az országok nem egyformán kezelték, volt, ahol alanyi jogon adtak támogatást. Ezzel szemben
Magyarország a munkahelyek megőrzését támogatta, ez hozta meg azt az eredményt, hogy hazánkban alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint ahol az alanyi támogatás mellett döntöttek.
(Borítókép: Ostyakészítő gépgyár üzeme Zsámbékon Fotó: Németh András Péter/Szabad Föld)
