Tőlünk, magyaroktól, nem áll távol a karantén-lét, hiszen eleve karanténba jutottunk, amikor az indogermán gyűrű bezárult körülöttünk. Trianon óta pedig a kisebbségi sorsba rekedt magyarok szerezhetnek ráadásképpen örökös tapasztalást még arról is, hogy milyen is a valahonnét kiszorított és valahová beszorult élet eszméltető keserűsége. Ők tudják talán a legjobban (napokon belül éppen száz éve): a nyelvi türelmetlenség igazából mindig a létet akarja likvidálni. S így van ez, noha a „földjeinket elcsipegetők” a szörny-tenyészetű szocialista karanténnak köszönhetően valamelyest megtanulhatták, igaz a tétel, amit Ratkó így énekelt meg: „Magyar, oláh, szláv – mindigre/ ebhitű pogány,/ csűrdöngölőt járunk ma is/ Ady homlokán.”
„Meg kell laknunk ezt a hazát, s művelni azzal is, hogy belehalunk”
Fazekas István drámaíró Ratkó József verseit ajánlja a koronavírus-járvány okozta karantén idejére.
Aki beszorult állapotban van, töprenghet a világ sorsán, töprenghet a sajátján, hallgathat a csönddel együtt vagy ráordíthat a csöndre, előbb-utóbb két dologgal kénytelen szembesülni. Az egyik: a szabadság hiánya. A másik: a halál fenyegetésének konkrétsága. Ratkó József költészetének legfontosabb inspirációs forrásai ezek. S ha a karantént úgy fogom föl, mint a magyar sors egyik nagy metaforáját, akkor Ratkó költészete a Karantén-szigeten igazi csemege lehet. Persze én úgy képzelem, hogy ezen a szigeten azért van egy kicsike könyvtár. Ám Ratkó összegyűjtött verseit – a biztonság kedvéért – magammal vinném, mert ugyan a rendszerváltozás nagyjából megtörtént, de Ratkó munkássága valahogy karanténban rekedt. Pedig sok mindenre figyelmeztet bennünket ez a költészet! Elsőként is arra, hogy: „… a múlt idő nem délibáb!” Másodsorban arra, ha minden el is pusztul: „az ének megmarad.” Hazáról és halálról pedig ilyesmire: „Meg kell laknunk ezt a hazát, meglakni minden talpalatnyi földjét. Magunkévá kell laknunk ezt a hazát. S művelni azzal is, hogy belehalunk.”
(Ratkó József: Új évszak kellene, Felsőmagyarország Kiadó, 1995)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNyolcszáz éves a pannonhalmi bazilika + galéria
Számos rendezvénnyel és lelkiségi programmal ünnepelnek.
Már készül Steven Spielberg új sci-fije
A tervek szerint a filmet 2026-ban mutatják be.
Az öt legjobb Anthony Hopkins-film – Napok romjai + videó
A 90-es évek egyik legszebb romantikus drámája.
Orgona és hegedű találkozása a Múzeumok éjszakáján
Zenei időutazásra hív a Pannonhalmi Főapátság.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Verőcei hajótragédia: a bíróság a legszigorúbb döntést hozta, a szállodahajó kapitánya börtönbe kerül
Zelenszkijt arcul csapta Németország elbukott kezdeményezése
Lehet, hogy most jött el az időd: három csillagjegy élete gyökeresen megváltozik
Nem várt következménye is lett az orosz-ukrán háborúnak a határ magyar oldalán
Csillagjegyek, akik bármikor képesek a szemedbe hazudni
Azahriah a Puskásban: már tudjuk, mennyi pénzt keresnek a tripla koncerttel – erre még egy magyar zenész se volt képes
Budapest belvárosában bulizott Szoboszlai Dominik és Dzsudzsák Balázs + videó
Ijesztő sérülés és könnyed veszprémi siker a férfi kézilabda bajnoki döntő első meccsén
Kozák kontra Csipes affér: a versenytársak letették a voksukat
Hallgattassék meg Csipes Ferenc is! – ezt kérik a hazai kajak-kenu sport meghatározó szereplői
Verőcei tragédia: szigorú lépésre szánta el magát a BRFK
Djokovics számítása nem jött be, már nincs a kezében a sorsa
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezNyolcszáz éves a pannonhalmi bazilika + galéria
Számos rendezvénnyel és lelkiségi programmal ünnepelnek.
Már készül Steven Spielberg új sci-fije
A tervek szerint a filmet 2026-ban mutatják be.
Az öt legjobb Anthony Hopkins-film – Napok romjai + videó
A 90-es évek egyik legszebb romantikus drámája.
Orgona és hegedű találkozása a Múzeumok éjszakáján
Zenei időutazásra hív a Pannonhalmi Főapátság.