Arról, hogy a hivatásának élő, szenvedélyes orvosnak milyen társadalmi és szakmai ellenállással kell szembenéznie, és megéri-e, hogy elismerik a találmányát, vagy kitaszítottá válik, több nemzetközi és magyar, elsősorban életrajzi ihletésű film szólt már.
A Semmelweis Ignác történetét feldolgozó legújabb film az anyák megmentőjének nevezett, a világon mindenütt elismert orvos küzdelmeit mutatja be. Koltai Lajos új filmje Semmelweis felfedezése körül forog, hazai premierje november 30-án lesz. A címszerepet alakító Vecsei H. Miklós a legjobb színész díjat kapta alakításáért Los Angelesben. A főbb szerepekben Gálffi László, Hajdúk Károly, Nagy Katica Györgyi Anna és Elek Ferenc látható.
Orvosok mint feltalálók a filmekben
Az életrajzi-történelmi film 1847-ben játszódik egy bécsi szülészeti klinikán, ahol egy rejtélyes járvány tombol és tizedeli a gyermekágyas nőket. A szenvedélyes Semmelweis nemcsak a kór ellen harcol, de a vaskalapos orvostársadalom ellen is, amelynek egyik megtestesítője a Gálffi László által alakított doktor.
A főszereplők kiválasztásánál nem a külső hasonlóságokat kerestem, hanem a varázslatos személyiségeket, akikben hiszek, akikkel ezt a gyönyörű és nagyon erős történetet el tudjuk juttatni a nézőkhöz
– mondta Koltai Lajos a karakterekről.
Az alkotás párhuzamba állítható a szintén hivatásának élő gyógyítástörténettel Béres József életéről készült munkával. A feltaláló című 2019-es, egész estés film főszereplőjét a rák elleni küzdelem vezette a gyógynövényekből összeállított csepp kidolgozására.
Az ő küzdelmes élete is az orvosi szakma, de főként a kommunista diktatúra elvárásainak kitett életút. A hatalom mindent megtett azért, hogy útját állja a sikerének és annak, hogy a maga által létrehozott laboratóriumban kísérleteket végezzen. Az orvos kitartóan vizsgálta a nyomelemek kedvező hatását a növényekre, majd ezt továbbgondolva fejlesztette ki a Béres-cseppet. Gyöngyössy Bence filmje egy
igazságkereső, kitartó, megszállott embert mutat be 120 percben,
Béres József szerepét Gáspár Tiborra bízta, aki kiválóan formálja meg a karaktert. A film közben izgalmas kórképe az 1960-70-es évek Magyarországának, a titkosszolgálat jelenlétének, az akkori társadalom egészét átható hazugságoknak.
A Nem tűntem el, Richter Gedeon kutató, gyógyszerész életéről is készült történelmi dokumentum-játékfilm is említhető az orvosi filmek között. A 2014-ben, Spáh Dávid rendezésében született munka az elmúlt másfél évszázad magyar történelmének egyik legkiemelkedőbb alakját idézi fel. Hetven évvel azután, hogy a tudós eltűnt a rakparton, holttestét nem sikerült megtalálni.
A hatalom jelképe a Száll a kakukk fészkére
Máshova vezet, de az egészségügyi filmek közé sorolható Milos Forman Száll a kakukk fészkére című klasszikusa, amely
az elmegyógyintézetek alapvetően hatalmi természetére mutat rá.
A főszereplőnek, McMurphynek (Jack Nicholson) lényegében semmi súlyos, diagnosztizált baja nincs, egy renitens bajkeverő, aki azért kerül a zárt osztályra, mert nem illeszthető a rendszerbe, de igazán nem követ el olyan bűncselekményeket, amelyekért elítélhető lenne.
Inkább a főhős fogva tartásának, mint gyógykezelésének a története az amerikai film.
Orvos-beteg kotextussal nem is nagyon találkozunk a műben, az orvos alig tűnik fel. Az elmegyógyintézet afféle metaforája a hatalmi elnyomásnak, a téboly pedig a lázadásé. A Száll a kakukk fészkére bemutatása után nagyot szólt: a második film, amely elnyerte az öt legfontosabb díj (legjobb film, rendezés, színész, színésznő és forgatókönyvíró) mindegyikét. Érdekesség, hogy az 1975-ben készített mű film producere Michael Douglas színész, aki élete első Oscar-díját vihette haza ezért az alkotásért.
Magyar orvosfilm a kemény diktatúrában
Sajátosan magyar
generációs élményt fogalmaz meg a gyógyításra kivetítve Jancsó Miklós
az Oldás és kötés című, 1963-as filmben, amelyet Hernádi Gyulával közösen írtak. A népi kollégiumokból kikerült ambiciózus ifjú sebész, Jámbor Ambrus nehezen veszi tudomásul, hogy az idősebb professzorra bíznak egy szívműtétet. Ő úgy véli, hogy lejárt az idejük, frissítésre van szükség. A fiatal Latinovits Zoltán emlékezetes alakítása a hitében megtört értelmiségi, aki kezdetben a művészek között, majd vidéken, apja birtokán próbálja feldolgozni a történteket.
Habár nem az orvoslás van a fókuszban, a rendszerváltozás idejének ikonikus filmjében, Bereményi Géza Eldorádójában, mégis lényeges mozzanata a gyilkos kór elleni harc az életrajzi ihletésű, történelmi filmnek.
Az életben maradás lehetőségei és az orvosi megvesztegethetőség korának mikrotársadalmi látlelete. Az egész gyerektársadalmat félelemben tartó diftéria a szerző felnövésének meghatározó eleme. A nagyapa, Monori Sándor (Eperjes Károly) nem engedi, hogy unokája a torokgyík áldozata legyen, arannyal vesztegeti meg az orvost, aki végül megmenti a fiú életét.
Bereményi Géza több interjúban beszélt arról, hogy a jelenetben kereskedő nagyapját idézte meg, aki az 1950-es, tömeges gyerekhalállal járó nagy diftériajárvány idején egy kiló aranyat adott egy orvosnak, hogy emelje ki a már haldokló unokáját az elkülönítőből, és mentse meg az életét. A Kossuth-díjas filmrendező, író, forgatókönyvíró, dalszerző az Eldorádóval (1988) elnyerte a legjobb rendezőnek járó Európai Filmdíjat.
Három díjat nyert a Semmelweis a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon: Koltai Lajos rendezése lett a legjobb film, Vecsei H. Miklós a legjobb színész, Nagy Katica pedig a legjobb színésznő díját nyerte el az anyák megmentőjéről készült mozgóképben nyújtott alakításáért.
Borítókép: Nagy Katica és Vecsei H. Miklós a Semmelweis-film főszereplői (Forrás: a film Facebook-oldala)
