Lelki virágcsokrok

„Vigyük el a borotváját a borbélyhoz, hogy fenje meg, gondoskodjunk arról, hogy a hétvégén megkapja a Neue Zürcher Zeitungot, adjunk át üzenetet a szakácsnak, vagy varrassuk meg a ruhadarabjait” – Mindszenty József életébe is betekintést engednek az 1957 és 1970 közötti, magyarul most publikált amerikai diplomáciai táviratok. A katolikus főpap tizenöt évet élt a Szabadság téri képviselet nagyköveti dolgozószobájában. Ma portréja, Gyémánt László alkotása függ annak falán.

2019. 10. 26. 12:22
Foley, April H.; Erdő Péter
April H. Foley nagykövet (jobbra) leleplezi az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén Gyémánt László Mindszenty József-portréját, 2006 Fotó: MTI–Földi Imre
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Testének törékenysége szöges ellentétben állt azzal, hogy nagy magyar hazafi volt. Kérdezte, jól tudja-e, hogy beszélek németül. De főleg ő vitte a szót – így emlékszik vissza Mindszenty Józseffel közös esti, követségi udvari sétáira Donald Kursch. Az egykori amerikai diplomata a Külügyminisztérium Bem téri konferenciatermében szólal fel. Kursch 1971 és 1975 között teljesített szolgálatot a Szabadság téri nagykövetségen, ahol a katolikus főpap az ’56-os forradalmat leverő szovjet támadás napja, 1956. november 4-e és 1971. szeptember 28-a között élt megszakítás nélkül. – Alig vártam már, hogy találkozzam ezzel a legendával – fogalmaz a 77 éves, de talán díjbirkózó apjától örökölt génjeinek köszönhetően is feltűnően fitt Kursch, felidézve: még a kiküldetése előtt, a rokonságától hallott arról, hogy Magyarországon üldözik a vallásosokat. – A moszkvai követségünkön kaptak menedéket szibériai pünkösdisták, a bujumburain pedig a burundi elnök, de arról nincs tudomásom, hogy bármely amerikai misszión ilyen hosszan tartózkodott volna valaki, nemhogy egy bíboros – mondja a New York-i férfi, aki budapesti évei után Moszkvában, Bonnban és Brüsszelben is dolgozott diplomataként, 1986 és 1990 között, a rendszerváltozást közvetlenül megelőző években pedig első beosztottként tért vissza Budapestre. Mivel ’56 novemberétől Mindszenty József csak igen korlátozottan érintkezhetett az itt élőkkel, mostani látogatása igazi kuriózum: nem mindennap találkozhatunk olyasvalakivel, aki személyesen ismerte a hercegprímást.

Kurschtól pár lépésre, egy állványon látható Gyémánt László Mindszenty-portréja: ezt Erdő Péter bíboros 2006-ban, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára adományozta az amerikai nagykövetségnek, amely most kölcsönbe hozta. Ugyancsak jelen van maga a Kossuth-díjas festőművész, vele szemben pedig David Cornstein jelenlegi amerikai nagykövet, akinek a harmadik emeleti misszióvezetői dolgozószobájában lakott Mindszenty.

– Ez mindennap eszembe jut, és óriási inspirációt jelent – mondja az amerikai képviselet-vezető. Gyémánt László festményének a hétköznapokban az ő falán a helye.

A Menedékben – Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957–1970 című könyv (Budapest, 2019; kiadta a Magyar Napló – Írott Szó Alapítvány) bemutatóján vagyunk. Deák András Miklós, Somorjai Ádám OSB és Zinner Tibor munkájának legnagyobb része forrásközlés, magyar fordításban megjelentetett amerikai diplomáciai táviratokkal, 840 számozott oldalon. Ezen belül is különlegesség a Duty Log, a követségi ügyeletes tiszt kézikönyve. A történészek a Washington mellett, a marylandi College Parkban található amerikai Nemzeti Levéltárban, valamint több amerikai elnöki könyvtárban is végeztek kutatásokat. Mindszenty összesen 68 levelet írt például annak a négy elnöknek – Dwight D. Eisenhowernek, John F. Kennedynek, Lyndon B. Johnsonnak és Richard Nixonnak –, akik a Szabadság téri tartózkodása idején irányították az Egyesült Államokat.

V. kerület, Szabadság tér 12. Az 1946 óta amerikai tulajdonban lévő épületben – az egykori Magyar Kereskedelmi Csarnok székházában, amely 1900-ra, szecessziós stílusban épült fel Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján – 1934 óta dolgoznak az USA diplomatái. 1966 novemberében emelkedett nagykövetségi rangra. A nemcsak a Rákosi-korszakban, de az 1956-os forradalom leverése után is fagyos kétoldalú viszonyra jellemző: a Kádár-rendszernek a hidegháborúban az ellenséges oldalon álló amerikaiakkal szembeni fricskájaként a tengerentúlon kommunistaszimpatizáns hazaárulóként kivégzett Rosenberg házaspárról nevezték el a nagykövetség mögötti Hold utcát. Ez 1957-től a rendszerváltozásig így is maradt.

Kursch megoszt a hallgatósággal egy sztorit. Egyszer a képviselet épületébe tart valamikor 1971-ben, amikor arra lesz figyelmes, mentőautó áll az épület előtt. Kórházba kell talán szállítani Mindszentyt? Esetleg meghalt? – ezek a gondolatok foglalkoztatják. Megtudja, a konzuli osztály egyik látogatója öngyilkos lett. Főbe lőtte magát. De az amerikai nagykövetségen minden eshetőségre gondoltak – derül ki a diplomáciai táviratokból. Mindszenty a Szabadság térre való beköltözésekor 64 éves volt, 1971-re pedig kifejezetten megöregedett.

„Útmutatás a követendő eljárásra abban az esetben, ha Mindszenty bíboros a budapesti amerikai követségen a halálán járna vagy elhunyna

Washington, 1964. szeptember 25.

[…]

1. A kiküldendő értesítések:

a. […] a követségnek TITKOS, AZONNALI, KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ táviratban jelentést kell küldenie a Külügyminisztériumnak a bíboros állapotáról, a releváns körülményekről, az elhalálozás napjáról és órájáról, amennyiben azt megállapították, annak okáról, ill. tartózkodott-e a beteg mellett orvos, stb.

b. Hasonlóképpen, a követségnek sürgősen értesítenie szükséges a bíboros nővéreit (Csehimindszenten). […]

c. A Department, mihelyt megkapta a követség értesítését arról, hogy a bíboros a halálán jár vagy elhunyt, azonnal értesíteni fogja a Vatikánt a washingtoni apostoli delegátus útján. […]

d. Mind a haldoklás, mind az elhalálozás esetében a követségnek a magyar külügyminisztériumot is értesítenie kell. […]

e. A követségnek ugyanolyan módon kell értesítenie a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát […].

3. Amennyiben az elhalálozás előtti időszak lehetővé teszi, a követségnek sürgősen hívatnia kell a bíboros gyóntatóját, vagy ha ő nem áll a rendelkezésre, egy másik papot, hogy feladja […] az utolsó kenetet.”

*

Mint az persze ismert, Mindszenty József nem halt meg a Szabadság téren, és nem is hagyta el önkényesen a képviseletet. (Ezzel az eshetőséggel az amerikai diplomáciai zsargon walk-outként, azaz kisétálásként számolt.) Hanem 1971. szeptember 28-án, többoldalú egyeztetéseket követően a bécsi apostoli nuncius autóján távozik az épületből, majd az országból, hogy soha többé ne térjen vissza – délután már a Vatikán és VI. Pál pápa vendége. Másfél évtizeden keresztül a Szabadság téren él: testi szükségleteinek kielégítése mellett – elvégre még egy főpap is eszik, alszik, fürdik, sétál – lelki és szellemi élete is van, imádkozik, misézik, olvas, jegyzeteket készít, olykor látogatókat, gyóntatót is fogad. Mindennek egy része nem újdonság, olvasható például Alfred Puhan egykori amerikai nagykövet (1969–73) 1990-ben megjelent visszaemlékezéseiben.

April H. Foley nagykövet (jobbra) leleplezi az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén Gyémánt László Mindszenty
József-portréját, 2006
Fotó: MTI–Földi Imre

„Nyilvánvalóan remeteéletet élt a nagykövet irodájában, ahová megérkezésekor elszállásolták. Nagyon kevés kívülállóval találkozott. Közülük egyik König bécsi bíboros volt, aki évente egyszer-kétszer eljött Mindszentyhez. A találkozóknak nem sok értelmük volt azon kívül, hogy mindannyiszor meggyőzték Königet: a bíboros egy csökönyös öregember, aki teljesen elmaradt a korától. […] A számára felajánlott tévékészüléket nem fogadta el. Még az ablakon is ritkán nézett ki. Egyszer megjegyeztem neki, hogy sötét a szobája, mire azt válaszolta: szívesebben veszi ezt a fajta sötétséget, mint hogy a Szabadság téri szovjet emlékművet nézze az ablaka előtt.” (The Cardinal in the Chancery and Other Recollections, idézi Szabó Ibolya Anna, in: Hetek, 1999. IV. 17.)

De a most nyilvánosságra hozott táviratok új részletekkel is szolgálnak, például arra vonatkozóan, mi volt a feladata a bíboros „személye köré” rendelt amerikai diplomatának. Ugyanis arról is gondoskodtak, dolgozzon katolikus vallású beosztott a képviseleten.

*

„Teendők Mindszenty személye körül

Budapest, 1968. december 5.

1. Meg kell válaszolni a bíborosnak címzett rutinszerű leveleket. […]

2. Át kell fésülni a […] beérkező újságokat és folyóiratokat

– különösen az amerikai forrásúakat. Indokolt az emigráns típusú kiadványok különösen alapos áttekintése. […]

3. Át kell adni a bíborosnak a karácsonyi jókívánságokat, de előbb ellenőrizni kell, hogy azok valóban [csupán] jókívánságok. A mellékelt lelki virágcsokrok rendben vannak, de a tárgyi ajándékokat vissza kell küldeni. […]

4. Továbbítani kell a bíboros és Mrs. Csekme (a könyvtáros) közötti üzeneteket, amelyek könyvek kikérésére vonatkoznak. Az összes ilyen üzenetet ellenőrizni kell, hogy azok valóban csak az olvasnivalókra vonatkozó jogos kéréseket tartalmazzák-e. […]

5. Meg kell vizsgálni a szennyes ruhák csomagjait, hogy biztosan ne legyenek bennük titkos üzenetek. […]

8. Ahogy azt a körülmények indokolják, tartani kell a kapcsolatot Városi atyával, a gyóntatóval. […]

9. Földrajzi értelemben, a bíboros legközelebbi hozzátartozói Légrádi Katalin és édesanyja, akik Budán, a Mártírok útján laknak […] Amikor az ember meglátogatja ő[ke]t vagy a gyóntatót, valószínűleg az a legjobb, ha néhány háztömbbel arrébb parkol le, hogy ne keltsen szükségtelen figyelmet. Lehet, hogy mi nem tartjuk ezt szükségesnek, viszont azok az emberek, akiket felkeresünk, igen. […]

10. Ha a bíboros húga vagy más rokona netán látogatást tenne, segíteni kell az ágynemű és az érkezések [intézésében]. […]

11. […] nyomon kell követni a bíboros pénzügyeit.

12. Hébe-hóba be kell ugrani a bíboroshoz, és egy kicsit elbeszélgetni vele a család […] híreiről, vagy valami másról, ami esetleg érdekelheti. Figyelni kell […] kisebb kérései teljesítésére. (Vigyük el a borotváját a borbélyhoz, hogy fenje meg, gondoskodjunk arról, hogy a hétvégén megkapja a Neue Zürcher Zeitungot, adjunk át üzenetet a szakácsnak [természetesen szóban] az ételről, vagy varrassuk meg a ruhadarabjait stb.)”

*

– Refúgium volt ez, azaz menedék. De az amerikai nemzeti jog nem ismeri a menedékjog fogalmát, csak humanitárius alapon döntenek – mondta Somorjai Ádám.

Nixon elnök 1971. július 14-i válaszlevele mély csalódást okoz Mindszentynek. Ezt követően többször hangoztatja, nem vendégnek, hanem rabnak érzi magát a nagykövetségen. Deák András Miklós korábbi diplomata, a forrásközlés szakfordítója, a kötet társszerzője írja: „Az amerikai diplomácia világosan látja a magyar vonal prioritásait. […] Az amerikai-magyar kapcsolatok alakulását előbbre valónak gondolják Mindszenty bíboros sorsánál, bár az nem állítható, hogy ne éreznének felelősséget a jövőjéért. A kapcsolatfejlesztésbe ágyazzák bele a nagykövetek cseréjét (1967), Mindszenty bíboros menedékének a megnyugtató megoldását (1971) és a korona visszaadásának (1978) a kérdését. [Visszatekintve is azt kell mondanunk, hogy a Mindszenty-kérdést a helyén kezelik, azaz nem fogadják el személyét csereaalapnak például a koronáért.]”

A kétoldalú kapcsolatok olyan buktatókat is megélnek, mint azt, hogy Radványi János ideiglenes washingtoni ügyvivő 1967-ben disszidál az Egyesült Államokba, amiért itthon halálra ítélik. A verdiktet a rendszerváltás után érvénytelenítik. Radványi 2016-ban, 93 évesen az Egyesült Államokban hal meg. Mindszenty 1975-ben, 83 esztendősen, Bécsben. A mariazelli zarándokhelyen temetik el, majd a rendszerváltozás után, 1991-ben helyezik végső nyugalomra az esztergomi bazilikában. Donald Kursch is jelen van az eseményen.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.