Miért nincs a magyarságnak őseposza? Arany János váltig állította, hogy volt – lennie kellett –, és a népmesékben talált rá az egykori elbeszélőhagyomány maradványaira. A kereszténység előtti hitvilág nyomainak tárházaként, a mítoszok leszármazottjaként tekintett a mesére, és tette azt szépirodalmi műfajjá. Majd következett a műeposz, a hun–magyar mondakör verses epikai feldolgozása életművében. Honnan jöttünk, van-e létjogosultságunk? A magyarságot a herderi jóslat is az önmeghatározásra sarkallta, a letteket, észteket vagy finneket szintén a nagyhatalmak „ölelése” késztette arra, hogy rögzítsék nemzeti identitásuk alapjait.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/06/U2MDAZ5mEU0bm2-lHNL7KfyyJVkJn45c16IpplHC0Ak/fill/550/310/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2YxY2RjMDU2OWM0MjQ5ZGI4ODIyNmVlMTkxMjIyMjNk.jpg)
Kétszáz évvel ezelőtt született a magyar főváros éber és lelkiismeretes napszámosa, Podmaniczky Frigyes
A „kockás báró” életművével naponta találkozhatunk.