A fiatal univerzum eddig ismert legtávolabbi rádióforrására leltek

Ez a jelentős rádiókibocsátással rendelkező kvazár abból a korból származik, amikor az Univerzum 780 millió éves volt.

Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA által 2020. február 28-án közreadott, keltezetlen kompozit felvétel az Ophiuchus galaxishalmazról, amelyben az univerzum õsrobbanás utáni legnagyobb explózióját észlelték csillagászok Fotó: - Forrás: MTI/EPA/NASA

Felfedezték a fiatal univerzum eddig ismert legtávolabbi rádióforrását. Ez a jelentős rádiókibocsátással rendelkező kvazár abból a korból származik, amikor az Univerzum 780 millió éves volt – közölte hétfőn a Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA).

Így ez a kvazár betekintést enged a 13,8 milliárd éve keletkezett Univerzum korai időszakába.

Az MPIA és az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársai különböző teleszkópok segítségével fedezték fel a P172 18 jelű kvazárt. A tudósok felfedezésükről a The Astrophysical Journal című tudományos lapban számoltak be.

A kvazárok nagyon nagy távolságban lévő csillagszerű rádióforrások, általában távoli galaxisok aktív magjai, közepükben hatalmas energiaforrás, egy fekete lyuk van. Bár már 1963-ban felfedezték őket a rádióhullámok mérése révén, az ismert kazároknak csupán 10 százaléka olyan, amely rádiófrekvencián különösen fényesen világít.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által 2020. február 28-án közreadott, keltezetlen kompozit felvétel az Ophiuchus galaxishalmazról, amelyben az univerzum ősrobbanás utáni legnagyobb explózióját észlelték csillagászok
Fotó: MTI/EPA/NASA

A csillagászok azt igyekeznek kideríteni, mivel magyarázható ez a kis arány és hogy ez vajon a korai kozmikus korszakokat jellemzi-e.

A P172 18 az egyik leggyorsabban növekvő fekete lyuk, mely mintegy 580-szor annyi energiát bocsát ki, mint a teljes Tejútrendszer.

Az ilyen távoli „rádió-hangos” kvazárok kiemelt jelentőséggel bírnak a kora Univerzum nagy tömegű galaxisai és fekete lyukai keletkezésének és fejlődésének vizsgálatában.

„Nagyon izgalmasnak találom új fekete lyukak felfedezését és hogy újabb lépéssel közelebb jutunk az eredeti Univerzum keletkezésének megértéséhez”

– mondta Chiara Mazzucchelli, az ESO chilei munkatársa. AZ MPIA asztrofizikusainak csapatát Mazzucchelli és kollégája, Eduardo Banados vezette.

Vadászat aszteroidákra

Azon már túl vagyunk, hogy távcsővel kémlelve vizslassuk az eget, szuperszámítógépek és hihetetlen felbontású csúcskamerák segítik az égbolt titkainak feltárását. Sárneczky Krisztián csillagász eddig kétezernél több kisbolygót és öt szupernóvát fedezett fel. Deák és Kossuth lehetett névadó, Selye Jánost elutasították. Sárneczky Krisztiánnak is volt távcsöve, de az első általa megfigyelt meteorhoz ez nem kellett – szabad szemmel észlelte 1987. augusztus huszadikán, majd jegyezte fel a füzetébe a látott csodát. Két évvel később a Magyar Csillagászati Egyesület tagjaként már egyre komolyabb megfigyelések részese lett az ELTE-n 2002-ben földrajztanári diplomát szerző későbbi aszteroidavadász. Neki is volt binokulárja, azaz két külön csőből álló távcsöve. A rendszerváltás idején a szovjet hadsereg tagjaitól lehetett ilyet a Bakonyban némi vodka ellenében beszerezni.