Könyv készül Matolcsy György írásaiból
A PC19 cikksorozat elérkezett egy fontos határvonalhoz, a sorozatban megjelent írások immáron betöltötték küldetésüket.
A PC19 cikksorozat elérkezett egy fontos határvonalhoz, a sorozatban megjelent írások immáron betöltötték küldetésüket.

Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat–Kelet között működő pénzügyi központ, „átjáró” megépítésére.

2020-ban egy összetett válsággal berobbant életünkbe századunk harmadik évtizede. Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció és beütött az orosz–ukrán háború. Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized. Az új magyar tervhez először is érdemes saját választ találni arra a kérdésre, hogy merre vezetnek a 2020-as évek?

Két éve támadt ránk a vírus. Eredményesen küzdöttünk, legyőztük a krízist. A 2008/2009-es válság után hat és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év. Ahogy a 2010–2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020–2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé.

A miniszterelnök új célt tűzött ki Magyarország elé. Eszerint 2030-ra el kell érnünk el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét. Gazdaságtörténeti metszetben az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb döntésének tartom ezt, teljes egészében egyetértve a célkitűzéssel és az időzítéssel.

A rövid válasz nem. A hosszú válaszhoz azonban árnyaltabb képre van szükség, melyben értékelni kell az EU és a V4- országok válságkezelését és fejlődését is. Azt elmondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.

Magyarország fenntartható felzárkózásához át kell térnünk a minőségi növekedési szerkezetre. Közben azonban nem szabad kiöntenünk a gyermeket a fürdővízzel együtt: egy sor olyan eszközt érdemes megőriznünk, amiket sikerrel alkalmaztunk 2010 után.

Akár nemzeti liberális, akár balliberális politika köntösébe bújt, a hazai liberális gazdaságpolitika volt a felelős a lengyelhez képest jelentősen gyengébb magyar teljesítményért az elmúlt 30 évben.

A magyar–lengyel barátság ellenére alig ismerjük a lengyelek elmúlt három évtizedének történetét. Pedig Európán belül a lengyelektől tanulhatunk a legtöbbet arról, hogy a kommunista múltból hogyan lehet sikeresen a jövőbe kormányozni egy országot.

Az évtized fontos pénzügyi forrása lehet az MNB mérlege. Ez azonban csak egy sikeres inflációs küzdelem után nyitható meg újra, amihez csak egyetlen út, a gazdasági modellváltás vezet el.

2021-ben egy új pénzügyi rendszer alakult ki a világban. Évtizedünkben előre haladva egyre jobban kirajzolódnak majd az új rendszer alapvonásai, közöttük a jegybankok még erősebb szerepe.

Egyre többen egyre több hasonlóságot látnak az 1970-es és a 2020-as évtizedek között. Az élet és a történelem kettős törvénye az ismétlés és a változtatás. Mindkettő egyszerre lehet érvényes az 1970-es és a 2020-as évekre.

Az önálló nemzeti jegybank nem csupán konjunktúrában ad több és jobb lehetőséget a sikerhez, hanem egy válság kezelésében is.

A „budapesti patthelyzet” az egész ország, sőt a Kárpát-medence fenntartható felzárkózása elé is falat emel.

Több fontos érv szól amellett, hogy miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret, hiszen minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell a főváros gazdasági, demográfiai és térszerkezeti túlsúlyának csökkentésére.

Dél-Korea és Magyarország Eurázsia együttműködő nemzeteihez tartoznak, sőt a céljaik szerint képesek egy sajátos országpár megépítésére is.

Évszázadunkban elkezdődött Eurázsia gazdasági integrációja. A négy ázsiai kistigris közül Magyarország számára Dél-Korea és Szingapúr tűnik a legígéretesebbnek.

Mára világossá vált, hogy a vírus okozta válság az egész évtizedre negatív hatásokkal jár majd. Egyensúlyi fordulatra van szükség, ami nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza.

Eljött az idő, hogy kimondjuk: változtatni szükséges a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán. Az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása.

Magyarország és a térség jövőjének döntő közege az Európai Unió, érdemes tehát feltennünk a kérdést: milyen lesz az EU az évtizedünk végére?

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.