Kiberbűnözők és hekkerek vadásznak az adatainkra

A biztonságos adatkezelés érdekében új, fiataloknak szóló, a védekezőképességüket erősítő országjáró kampány kezdődik – derült ki kedden a biztonságos internet napján.

A fiataloknak szóló országjáró kampány keretében idén tizennyolc iskolát keresnek fel Fotó: Havran Zoltán

A biztonságos adatkezelés érdekében új, fiataloknak szóló, a védekezőképességüket erősítő országjáró kampány kezdődik – derült ki kedden a biztonságos internet napján. A témában videópályázatot is hirdettek általános és középiskolásoknak.

A biztonságos internet napján kedden hatóságok, informatikai cégek, civil szervezetek és gyerekek összefogásával hívták fel a figyelmet a biztonságosabb internetezés fontosságára és alapvető szabályaira. A szervezők által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a biztonságos internet napjának (Safer Internet Day) célja, hogy az Európai Unió Safer Internet programja akciótervéhez kapcsolódva több mint száz országban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire is, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális és káros tartalmakra. A szakemberek ugyanakkor tájékoztatni szeretnék a gyermekeket, a szülőket, a pedagógusokat és a döntéshozókat a problémákról, azok lehetséges kezeléséről.

A program hazai konzorciumvezetője, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, gyerekek, a sajtó, valamint a téma iránt érdeklődők részvételével figyelemfelkeltő eseményt tartott tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika főépületében. Az internetbiztonsági fórumon a közösségi média, a hírközlés, a kiberbűnözés elleni fellépés, a lelkisegély-vonal és tanácsadás, valamint az etikus hekkerség szakértői osztották meg tapasztalataikat.

A biztonságos internet napja alkalmából videópályázatot is hirdettek általános és középiskolásoknak kisfilm elkészítésére.

A fiataloknak szóló országjáró kampány keretében idén tizennyolc iskolát keresnek fel
Fotó: Havran Zoltán

Közben a biztonságos adatkezelés érdekében új, fiataloknak szóló, a védekezőképességüket erősítő országjáró kampányt indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Új Nemzedék Központ által életre hívott Digitális immunerősítő program (DIP). A tervek szerint idén tizennyolc iskolába látogat el a DIP roadshow-ja, egész napos programokkal várják a diákokat, a tanárokat és a szülőket. Jelezték, hogy interaktív módon világítanak rá a fiatalok előtt álló digitális kihívásokra, valamint a közösségi média veszélyei-re. A rendezvényeken szakértők, színészek és véleményformálók (influencerek) bevonásával egy valódi etikus hekker a diákok előtt mutatja be, hogyan zajlik, amikor eltulajdonítják valakinek a jelszavait. A hekkerek ezzel együtt az adatlopások lehetséges következményeit is bemutatják.

Az országjárás során a fiatalok megismerhetik a legfrissebb tartalomszűrő programokat, az otthoni és munkahelyi wifibeállítások gyakorlati lehetőségein kívül sok kibervédelmi eszközről is hallhatnak, amelyekkel az otthoni internetezést tehetik biztonságosabbá.

A Google megbízásából készített legfrissebb reprezentatív kutatás arra mutatott rá, hogy a magyar internetezők hatvan százaléka pénzügyi információi-­

nak, banki adatainak biztonsága miatt aggódik. A felmérésből kiderült: a megkérdezettek 41 százaléka még nem tapasztalt online visszaélést vagy csalási kísérletet. A kutatás szerint a magyarok 28 százaléka kapott már adathalász e-mailt, húsz százalékuk esetében vírus vagy más kártevő szoftver fertőzte meg számítógépüket, amellyel személyes adatokat manipuláltak, loptak vagy töröltek.

A nemzetközi biztonságosinternet-nap alkalmából az ESET IT-biztonsági vállalat arra hívta fel a figyelmet, hogy az e-mailek védelméhez nem elég az erős jelszó, több biztonsági elemre is szükség van ahhoz, hogy az elektronikus levelek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Ilyen például az a végponttól végpontig terjedő megoldás, amikor az üzenetet titkosítják a küldőnél, még mielőtt az eljutna a hálózatra, majd a fogadó gépe dekódolja. A cég közleménye felidézte: bár a közelmúltban felderített adatlopási esetben 773 millió e-mail-cím és 21 millió jelszó került a bűnözőkhöz, mégis kevesen vannak tudatában annak, hogy az elküldött e-mail ugyanolyan nyitott lehet, mint egy postai képeslap.