– Hogyan fogalmazná meg, mi a mérnöki kamara fő feladata?
Varga Mihály: Az adókat nem emelni, hanem beszedni kell
A pénzügyminiszter pénteken köszöntötte az ország tíz legnagyobb adózóját.
– Hogyan fogalmazná meg, mi a mérnöki kamara fő feladata?
– A mérnököknek akkor is meghatározó szerepük van a gazdaság fejlődésében, ha az elmúlt néhány évben más, divatosabb szakmák átmenetileg árnyékot vetettek a hivatásunkra. Mi vagyunk azok, akik alakítani tudjuk a körülöttünk lévő világot, alkotásainkkal hosszú távra formáljuk a jövőt. Gondoljon arra, hogy
a terveink alapján készült hidak, épületek, gátak, vasútvonalak akár több száz év múlva is a tájkép részei lesznek.
Ahhoz azonban, hogy mérnökként sikeresek tudjunk lenni, nemcsak a megfelelő tudással, eszközökkel kell rendelkeznünk, hanem el kell nyerjük, meg kell kapjuk a társadalom elismerését is. Ehhez a kamarának – a szakmai érdekek képviselete mellett – mindenekelőtt képzésekkel, továbbképzésekkel, konferenciákkal és szakmai segédletek kidolgozásával kell többlettudást átadnia és segítséget nyújtania a folyamatos szakmai fejlődéshez, hogy ezzel is minél inkább „helyzetbe hozzuk” magunkat. A kamara nem politizálhat, de az általunk megfogalmazott szakmai érdekeket érvényesítenünk kell a politikai érdekek között is.
Ennek a kettős feladatnak ebben a kamarai ciklusban – változó sikerrel, de – összességében eredményesen tettünk eleget.
– Milyen eredményeket értek el az elmúlt négy évben?
– A tagság részéről is gyakran felmerül a kérdés, hogy „mit ad nekem a kamara”? Nos, a kamara elsősorban lehetőséget ad, hogy segítsünk magunkon. A négy év alatt éppen ezeknek a lehetőségeknek a tárházát bővítettük: eredményeket értünk el az érdekképviselet területén, megújítottuk a továbbképzési és vizsgarendszert, a szervezeti működésünket, bővítettük a szolgáltatásainkat úgy, hogy emellett megőriztük a gazdálkodásunk stabilitását, növeltük a saját vállalkozási bevételek arányát a költségvetésünkben. Számos jogszabály módosítását kezdeményeztük, a közbeszerzés terén pedig közvetlen érdekképviseletet működtettünk. Elértük, hogy a mérnökök kedvezményes áron fizethessenek elő a szabványokra. Javaslatunkra a kisebb mérnökvállalkozások pályázhattak eszközfejlesztések kormányzati támogatására. Megjegyzem, itt még sok teendő vár az utódomra: a szakmában tipikus egyszemélyes mérnökirodák minden erőfeszítésünk ellenére kimaradtak a pályázati lehetőségekből. Az is nagyon fontos, hogy a kiváló munkát végző kollégáink nemcsak kamarai, hanem állami kitüntetésekben is részesültek, javítva a mérnökség hírnevét.
– A mérnöki munka egységes, átlátható díjszabását viszont nem sikerült rendezni. Ez miért lenne fontos?
– Régóta megoldatlan, hogy a magas színvonalú mérnöki munkáért méltányos és arányos díjat számlázhassanak a kollégáink. A piaci verseny miatt egységes díjszabást nem lehet kötelezővé tenni, de 2020 végén kidolgoztunk egy ajánlást a minőségi munkáért minőségi javadalmazás elv eléréséhez. A szakmagyakorlási jogszabály elég jól meghatározza, hogy ki, milyen végzettséggel milyen tervezői, szakértői, műszaki ellenőri mérnöki munkát végezhet. Abban viszont a következő kamarai vezetésnek sokat kell még tennie, hogy – német mintára – a beruházási folyamat teljes tartamára, az egyes munkafázisokra lebontva is meg legyen határozva, mennyiért kell dolgozniuk a mérnököknek.
– A szavaiból úgy tűnik, hogy más területen is maradtak még megoldandó feladatok.
– Sosem lehetünk elégedettek. Az eltelt évek alatt sok tapasztalatot gyűjtöttünk, látjuk, hogy mi az, amin a szervezet, a működés terén változtatni kellene. Az a szervezeti struktúra, amely a köztestületek többségét jellemzi, sajátosnak mondható, ami bizony problémákat is rejt, adott esetben csökkenti a hatékonyságot.
– Vagyis ezek a problémák a rendszerbe vannak kódolva?
– A kisebb-nagyobb szervezeti, működési súrlódások talán kevésbé jelennek meg olyan köztestületeknél, ahol a tagok azonos szakmából érkeznek. Nálunk azonban az országos kamara mellett 21 szakmai tagozat és 19 területi (megyei) kamara működik. Ez a bonyolult szervezeti struktúra meghatározó.
Nehéz ilyen színes palettán mindenki érdekét egyszerre képviselni. Ha ebben nem történik változtatás, akkor nem tudunk kitörni a korlátaink közül.
Határozott véleményem, hogy egyetlen kamaraként kell működnünk, függetlenül attól, hogy szakmai és területi belső szervezeti struktúra alakult ki. A hatékonyságunkat úgy tudnánk növelni, ha bizonyos kamarai tevékenységeket központosítanánk.
– Milyen ma a mérnökök megítélése? Mit tud tenni ennek javításáért a kamara?
– Tavasszal részletes kérdőívben kértük ki a mérnökök véleményét, mert kíváncsiak voltunk a kamara tevékenységének a megítélésére. A válaszokból az derült ki, hogy sokan éppen a mérnöki tevékenység elismertségét hiányolták, illetve azt vélelmezik, hogy ezért keveset tesz a kamara. Én azonban ezt másképp látom. Ahogy mondtam, a kamara sokat segít a mérnököknek, hogy helyzetbe hozza őket, és még ajánlja, úgymond reklámozza is őket. Abban azonban, hogy a társadalomban milyen lesz a mérnökökről kialakuló kép, valójában a kollégák szakmai munkája, a munkájuk minősége és a társadalmi megjelenésük lesz az igazán döntő. Ezért pedig minden mérnöknek saját magának kell sokat tennie.
– A négyéves ciklusa különleges volt, hiszen az utóbbi másfél évet a koronavírus-járvány árnyékában töltöttük. A mérnöki kamara életében mit jelentett a rendkívüli helyzet?
– Amikor tavaly márciusban kihirdették a veszélyhelyzetet, azt mondtam a kollégáimnak, hogy az élet menjen úgy tovább, mintha semmi nem történt volna – annyi különbséggel, hogy nem mindennap leszünk mindannyian az irodában. Az otthoni munkavégzésre gyorsan átálltunk, ez a furcsa helyzet ugyanakkor lehetőséget teremtett arra is, hogy áttekintsük a feladatainkat és javítsunk néhány folyamaton. Az online képzést például hatékonyabbá tettük, ennek elemeit hosszabb távon is megtartjuk. Az online vizsgáztatás elindításával elértük, hogy nem ragadtak be jogosultságok a járvány idején sem. Emellett igyekeztünk jobban megszólítani a tagságot: online programokat, beszélgetéseket szerveztünk, jóval több hírlevelet, jóval gazdagabb tartalommal küldtünk ki, mint azelőtt. Noha voltak kedvező hozadékai is a vírushelyzetnek, most már szívesen magunk mögött hagynánk ezt az időszakot.
– Milyen tervei vannak?
– Nagy megtiszteltetés volt kamarai elnöknek lenni, de most először is szeretném kicsit kifújni magamat, mert elfáradtam. Sok időt töltöttem a kamara ügyeivel, de úgy voltam vele, mint más munkáimnál, hogy amit elvállalok, azt szeretném igazán rendesen végigcsinálni.
A mérnöki kamarára nagy szüksége van a társadalomnak, a mérnökökön múlik, hogy milyen mértékben tudnak hozzájárulni a fejlődéshez, a lehetőségeiket milyen eredménnyel tudják kihasználni.
Bár tisztséget a következő ciklusra nem vállalok, természetesen tag maradok a kamarában, és ha szükség lesz rám, segítek. Bőven maradt energiám, amit most elsősorban a saját cégemben szeretnék hasznosítani. A fiatal kollégákat fogom segíteni, át szeretném adni nekik a tapasztalataimat, amit a könyvekből vagy az internetről nem lehet megtanulni.
A pénzügyminiszter pénteken köszöntötte az ország tíz legnagyobb adózóját.
A kormány figyel a társadalom elöregedése költségvetési következményeinek alakulására.
A szén-dioxid-kibocsátás költsége sok termék, így a villamos energia árában is megjelenik.
A 24.hu hazug állításaival szemben a hallgatók nem egy pénzügyi intézménynél, hanem többnél nyithatnak számlát.
Molnár Áron "noÁr" legjobb tanítványa Magyar Péter: 5990 forintért árulja „A haza nem egy árucikk” feliratú táskát
A NATO főtitkára felvázolta, hogyan indulna el a harmadik világháború
Újabb szörnyű vasúti baleset történt Magyarországon, több mint 150 utast kell menekíteni
Rejtély: félelmetes amerikai nehézbombázók köröznek orosz földhöz nagyon közel – egyszerre két B-52-es jelent meg a radarokon
Durván bekavar az univerzum, drámai fordulat jön 3 csillagjegy kapcsolatában
Veszélyes kórokozó jelent meg a hazai vizekben
Hallgattassék meg Csipes Ferenc is! – ezt kérik a hazai kajak-kenu sport meghatározó szereplői
Négy ferencvárosi, három paksi játékos az NS álomtizenegyében
Kikéri magának a vádakat Lipcsei Péter, aki csapatával pontot, pontokat venne el Gera Zoltánéktól
Gálvölgyi balos hazugságba mártott lándzsával támadt Orbánékra
Nagy Ervin durva elszólása a szakadékba lökheti Magyar Péter baloldali vándorcirkuszát
Most érkezett: megtalálták a verőcei hajóbaleset újabb áldozatát
A pénzügyminiszter pénteken köszöntötte az ország tíz legnagyobb adózóját.
A kormány figyel a társadalom elöregedése költségvetési következményeinek alakulására.
A szén-dioxid-kibocsátás költsége sok termék, így a villamos energia árában is megjelenik.
A 24.hu hazug állításaival szemben a hallgatók nem egy pénzügyi intézménynél, hanem többnél nyithatnak számlát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.