– Hogy vészelték át a mérnökök a karanténidőszakot?
Magyarország összeköti Kínát és a Nyugatot
Nagy Márton több Kína–Magyarország „Övezet és út” infrastrukturális projektet szorgalmaz.
– Hogy vészelték át a mérnökök a karanténidőszakot?
– Még a járványtól teljesen függetlenül széles körű felmérésbe kezdtünk, amellyel a több tízezres hazai mérnöktársadalomról szerettünk volna pontosabb képet kapni. Mivel március végére, április elejére volt időzítve a kérdések visszaküldési határideje, ez most különösen jól jött, mert így a mérnökeink sok tapasztalatot megosztottak velünk arról is, hogy a veszélyhelyzet idején milyen nehézségekkel szembesültek. Az egyik szomorú visszajelzés az volt, hogy a tervezéssel, szakértéssel, műszaki ellenőrzéssel foglalkozó mérnöki cégek – amelyek jellemzően egy-öt fős mikrovállalkozások – több mint a fele nem rendelkezik három hónapnál hosszabb időre elegendő tartalékkal.
– Mennyire tapasztaltak visszaesést a megrendelésekben?
– Azok, akik nagyobb munkákon dolgoztak, szinte meg sem érezték a járvány kedvezőtlen hatásait. Ám a folyamatosan érkező, kisebb munkákból élő mérnökök és mérnökcégek bizony szembesültek a beruházói óvatossággal, és emiatt a megbízások számának csökkenésével. Az állami szektorban is lassulást éreztünk, sok önkormányzat pedig újragondolta fejlesztési, beruházási terveit. Vagyis két, egymással ellentétes válasz volt jellemző: vagy az, hogy „nekem jelenleg nincs munkám”, vagy az, hogy „meg sem éreztem a járványhelyzetet”. Mivel egy-egy tervezés akár több hónapig is eltart, ezért sajnos lesznek olyanok, akik most még ugyan aktívan terveznek, de pár hónap múlva munka nélkül lesznek, mert tavasszal elmaradtak a várt megrendeléseik. A visszaesés mértékét összességében 15-20 százalékra becsülöm, de ez a szám önmagában keveset mond, hiszen nagyon eltérő helyzetben találták magukat az egyes vállalkozások, illetve mérnökök.
– Mit tudott tenni a kamara a problémák orvoslására?
– Folyamatosan követtük a mérnökeink tevékenységét, tartottuk a kapcsolatot, akivel csak tudtuk. Igyekszünk naprakészek lenni a járványhelyzetben, hogy milyen problémák vannak, mely területen kell esetleg beavatkozni. A kamara több eszközzel is tudott segíteni, a mérnökök, illetve a kamarai tagok által megfogalmazott problémákat, megoldási javaslatokat folyamatosan továbbítottuk a szakminisztériumoknak. Fontosnak tartjuk, hogy ezek beépüljenek a gazdaságélénkítő programokba.
– A mérnöki munka nagy része ma már digitalizált, sokan dolgoznak amúgy is távmunkában. Milyen hatása volt a kötelező home office-nak?
– Valójában a tervezésben nem okozott fennakadást az otthoni munkavégzés. A tervezőmérnökök fel vannak készülve, többségük eleve sokat dolgozik otthon, esténként, hétvégenként is. Az elektronikus kapcsolattartás adott, a felhőalapú megoldásokba pedig a világ bármely pontjáról be lehet kapcsolódni. Más a helyzet a beruházások lebonyolításánál. Az építtető, a megrendelő jellemzően nyitott volt az online munkafolyamatokra, de úgy tapasztaltuk, hogy egyes kivitelezőknél voltak fennakadások. Sok kivitelező cég ugyanis korábban egyáltalán nem élt a távmunka lehetőségével, így nem volt felkészülve az online felületeken zajló egyeztetésekre.
– Végül is mennyire hátráltatta a mérnökök munkáját a járványhelyzet?
– Már kezdetben teljes egyetértés alakult ki a mérnöktársadalomban, sőt az egész építésgazdaságban, hogy a legfőbb szempont az, hogy ne álljon le a tervezés, ne álljon le a munka. Ha a tervezők nem dolgoztak volna az elmúlt időszakban, az a beruházások későbbi fázisában is komoly időveszteségeket okozott volna. Összességében fájdalomküszöb alattiak voltak a változások.
– Hogyan zajlik az újranyitás?
– A kamarában magunk is home office-ba vonultunk hosszú hetekre. Az irodai munka – az óvatosságot szem előtt tartva, a járványügyi előírások betartásával – a múlt héten kezdődött újra. Az elmúlt időszakban is folyamatos ügyfélkapcsolatot tartottunk az elektronikus csatornákon, és ebben az időszakban a képzéseink is online módon zajlottak. A veszélyhelyzetben a korábbinál is intenzívebb kapcsolatban voltunk a Miniszterelnökséggel és az innovációs tárcával. Utóbbinak heti jelentéseket készítettünk a mérnöktársadalomban érezhető folyamatokról, tapasztalatokról. Ezt az újranyitás idején is folytatjuk, hogy a kormányzati intézkedésekben közvetlenül is meg tudjanak jelenni a javaslataink.
Nagy Márton több Kína–Magyarország „Övezet és út” infrastrukturális projektet szorgalmaz.
Az egyéb járulékok időpontjáról is beszámolunk.
A fő cél az Adriai- és a Balti-tenger közötti Ten-T hálózat magyarországi szakaszának megépítése.
A januárban kiadott, 3,5 százalékos előrejelzésüket az exportpiacok gyengélkedése miatt csökkentették.
Borzalmas képeken az orosz-ukrán háború pusztítása
Óriási botrány az Aldinál
Hatalmas lyukat találtak a Földön, a mérete még a kutatókat is meglepte
Rendkívüli bejelentés: újabb váratlan üzemanyagár-csökkenés jön napokon belül
Ennek a 3 csillagjegynek óriási szerencsét hoz a hétvégi csillaghullás
Ki hitte volna: a Moltól a Shellig egyik percről a másikra vaskos üzemanyagár-csökkentést hajtottak végre a magyar benzinkutak
Ezt követeli Zelenszkij az ukrán sportolóktól
Így indulhatnak Sallai Rolandék jövőre a BL-ben
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
Gyurcsányék kezén a Városháza: szürkezónás akcióval debütált a 2010 előtti baloldali kormányok megoldóembere
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
A természet és a történelem csodája Horvátországban (hirdetés)
Nagy Márton több Kína–Magyarország „Övezet és út” infrastrukturális projektet szorgalmaz.
Az egyéb járulékok időpontjáról is beszámolunk.
A fő cél az Adriai- és a Balti-tenger közötti Ten-T hálózat magyarországi szakaszának megépítése.
A januárban kiadott, 3,5 százalékos előrejelzésüket az exportpiacok gyengélkedése miatt csökkentették.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.