Nem lehet a szélsőséget másik szélsőséggel gyógyítani
A kisantant ismét revíziós szándékkal, fegyverkezéssel rágalmazza hazánkat, és megfenyegeti. Százharmincöt kisebbségi sérelmet állapít meg Erdélyben az amerikai–angol vizsgálóbizottság.

A New York Herald Tribune szerint hazánk a világtőke teljes bizalmára méltó, mert az egyetlen közép-európai ország, amely amerikai adósságait rendezte.

Egy népszerű brit író, George A. Birmingham a hazánkról szóló művében kifejti: Közép-Európa térképét újra kell rajzolni, mert lehetetlen, hogy Magyarország a jelenlegi állapotában maradjon meg.

A magyar kölcsönkötvények szinte példa nélküli árfolyamemelkedést érnek el a londoni tőzsdén, ami Magyarország hitelképességének helyreállását jelzi.

Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.

Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.

A The New York Times az ott tárgyalásokat folytató báró Madarassy-Beck Gyulával interjút közöl, amelyben a bankár lerántja a leplet a kisantant és Károlyi Mihály ellenséges propagandájáról.

A vitézzé avatási ünnepségen Horthy Miklós kormányzó azt mondja: a véráztatta magyar föld szeretete olyan erő, amely egyedül alkalmas arra, hogy a hazafiatlan törekvéseknek gátat szabjon.

A kommün bukása után Horthy Miklós fővezérként a legszigorúbb megtorlást helyezte kilátásba, ha katonák követnek el jogtalanságokat.

A népszövetségi bizottságban Chamberlain brit külügyminiszter közreműködésével elutasítják a kisantant azon vádját, hogy hazánk rejtett tartalékokból túl sokat költ hadseregére.

Beniczky Ödön volt belügyminiszter jogsértően közzéteszi egy lapban a Somogyi–Bacsó-gyilkosságról az ügyészségnek tett vallomását.

A Délvidéki Otthon közgyűlése határozatot fogad el arról, hogy az elszakított területek őslakosai szükségesnek tartják a trianoni békeszerződés sürgős revízióját.

Az amerikai magyarok városligeti ünnepségén az első magyar amerikai ügyvédnő úgy véli: a világ rá fog ébredni, mit tett, amikor egy ezeréves országot széttépett.
A kisantant ismét revíziós szándékkal, fegyverkezéssel rágalmazza hazánkat, és megfenyegeti. Százharmincöt kisebbségi sérelmet állapít meg Erdélyben az amerikai–angol vizsgálóbizottság.

Jeremiah Smith amerikai népszövetségi főbiztos bátorítónak, a kormány és a nép együttes sikerének nevezi a költségvetés konszolidációját.

Károlyi Mihályt eltiltják a beszédektől Amerikában, mivel úgy vélik: nem szabad megengedni semmiféle agitációt, amelynek az a célja, hogy egy másik országban felfordulást készítsen elő.

Bethlen István miniszterelnök a New York-i Foreign Affairsben közöl cikket, amelyben leírja: a béketárgyalásokon csupán a világháború által megteremtett új kreációnak tekintettek minket.

Az első Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitóján Horthy Miklós kormányzó arról beszél: országunkat földrajzi fekvése arra predesztinálja, hogy közvetítő legyen Nyugat és Kelet között.

A fajvédő és antiszemita pártok üdvözlik a szociáldemokratáktól kivált csoportot, amely Magyar Szocialista Munkáspárt néven külön formációt alapít.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.