Ez történt száz éve

Átadják párizsi nagykövetünknek az antant új jegyzékét, ám még nem ismert a szöveg. Benes csehszlovák külügyminiszter állítólag hazánk teljes felosztását szorgalmazza. Bizonyítani kívánják, hogy több mint tízezer hősi halottja volt a világháborúban a magyar zsidóságnak.

Válaszjegyzéket küld az antantnak a magyar kormány, amelyben figyelmeztet: hazánkkal ellenséges információforrásokra alapítják véleményüket. A jugoszláv kormányfő Pécs újbóli megszállásával fenyegetőzik. A brit parlamentben angol–magyar egyesület alakul a támogatásunkra.

Folytatódik a népi ellenállás Nyugat-Magyarországon. Az antant jegyzéke a magyar kormányt presszionálná, hogy lépjen fel a helyiekkel szemben, nem az osztrákot, amely képtelen a terület átvételére. A trianoni diktátum szerint a magyar borpárlatot nem hívhatják cognacnak.

A bevonuló osztrákokkal hazai kommunisták is jönnek Nyugat-Magyarországon. Bethlen István miniszterelnök kijelenti: a magyar kormány betartotta a megállapodást. Az osztrákok túszokat szedtek, s ezzel elismerték, hogy az ellenállás a lakosság köréből indult ki.

Ismét az ország részévé válnak a jugoszlávok által jogellenesen megszállt déli, főként baranyai területek, a magyar katonákat hatalmas ünnepléssel fogadják. Nyugat-Magyarország elszakítása ellen szólal fel Klebelsberg Kunó, aki szerint Ausztria a győzők közé sompolygott.

Pécsett kikiáltják a kommunisták a népköztársaságot Károlyi Mihály elnökségével, ám a jugoszlávokat az antant kötelezi Baranya visszaadására. A szélsőbaloldaliak egy magyarországi Jászi-kormány hatalomra juttatására is rávennék a belgrádi kabinetet, de ez is meghiúsul.

– Több ellenségünk már nem lehet, de azok közé tartozom, akik hisznek a magyar feltámadásban – jelenti ki Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter. Az Amerikai Egyesült Államok különbékét ajánl Magyarországnak, amit mindenki örömmel fogad.

Csak négyszáz kommunista kiengedéséért cserébe engedik haza a szovjetek a magyar hadifoglyokat. Egy német író Kun Bélát dicsőíti. Két hazai politikus a kisantanthoz fordul beavatkozásért, hogy a magyar kormányt megbuktathassák.

Érvényessé válik a trianoni szerződés, amellyel 3 és fél millió magyar kerül idegen uralom alá, ami a The Times szerint meggyorsíthatja Közép-Európa megnyugvását. Zajlik a készülődés Baranya megye visszavételére a szerbektől.

A Lenin-fiúk által megölt Fery Oszkár csendőrtábornokról utcát neveznek el. A képviselőház szintén a kommün alatt kivégzett volt elnökének, Návay Lajosnak a gyilkosát halálra ítélik. Károlyi Mihályt hazaárulóvá nyilváníthatják.

A francia kormányfő a trianoni béke ratifikálásakor kijelenti: „az elnyomó Magyarország rosszul teszi, ha panaszkodik”. A Magyar Szövetség marosvásárhelyi tagozatának alakulásakor az erdélyi zsidóság nyíltan demonstrálja magyarságát.

Kolozsváron megalakul a Magyar Szövetség. A nagyváradi gyűlést a román prefektus a zsidók csatlakozása miatt tiltja meg. Windischgraetz Lajos herceg azzal vádolja Károlyi Mihályt, hogy már a háborúban az ellenséggel működött együtt.

Keszthelyen felélesztik a Helikon-ünnepséget, amelyen a felszólaló Apponyi Albert az ország mintaállammá válását javasolja. Kiderül, hogy a kormányzó merénylője, akinek a sértett megkegyelmezett, fegyőri segédlettel Budapestről Bécsbe szökött.

A román erdélyi miniszter lemond a magyarokat érő jogtalanságok, visszaélések miatt. Az 1919. júniusi vérbe fojtott ludovikás felkelés meggyilkolt vezetője, Lemberkovics Jenő százados tiszteletére emléktáblát avatnak lakóháza falán.

Gratz Gusztáv volt külügyminiszter feltárja, hogy a baloldali emigráció a kisantant segítségével a kormányt akarja megbuktatni. Egy elemi iskoláknak írt cseh kiadvány magyar történelmi szereplők sorát minősíti át szlováknak.

A francia parlamentben hetvennégyen a magyar békeszerződés ratifikálása ellen szavaznak. Vázsonyi Vilmos elmondja: Károlyi Mihály már az 1918. őszi puccs előtt Magyarország ellen dolgozott a munkásság és a katonaság demoralizálásával.

Bethlen István Kun Béla leveleiből olvas föl, amelyekben az oroszországi magyar kommunista párt visszatelepítéséről ír és forradalmat sürget. Horthy Miklós szerint a kommunisták azt hitték, kiolthatják milliók lelkéből a magyarságot.

A rendőrség felhívást tesz közzé, hogy akik hallották Kéri Pálnak, Károlyi Mihály bizalmasának kijelentését, mely szerint Tiszának még másfél órája van, jelentkezzenek. Vázsonyi Vilmos méltatja egykori ellenfelét, Tisza Istvánt.

Horthy Miklós szerint a keresztényszocialista mozgalom erősödése bizonyítja, hogy a munkásság – kiábrándulva a világforradalom jelszavából – küzd a bolsevizmus ellen. Lord Newton úgy nyilatkozik: hazánk vonzani fogja az angol tőkét.

A kormányzó elmondja: földrajzi helyzetünk is arra predesztinál bennünket, hogy Kelet és Nyugat között közvetítsünk. Ifj. Mikszáth Kálmán szerint Bethlen István miniszterelnökségét azért fogadta jól az ország, mert rokonnak érzi Tisza Istvánnal.

A szocdem majálison a népbiztosperben elítélt vezetőt éltetik. Az angol felsőház baráti hangot üt meg és Lord Curzon ígéri, hogy szomszédainkat alkalmazkodóbb magatartásra ösztönzik.

Megújítja Bethlen István az MTI-t, hogy hazánk ne ismeretlen fogalom legyen külföldön. Rockefeller alapítványa segítséget nyújt egyetemeinknek, hogy kapcsolatokat teremtsenek a világban.

Arthur James Balfour volt brit miniszterelnök a kisebbségek zsarnoki elnyomásával vádolja hazánk szomszédait. Bethlen István kormányfő a középosztály megerősítését szorgalmazza.

Az új miniszterelnök közli: politikájának zsinórmértéke a nemzeti, keresztény és agrár irányzat lesz. Megkezdődik gróf Tisza István volt miniszterelnök gyilkosainak a polgári pere.

A környező államok háborús okként kezelték az uralkodó visszatérését. Az antant deklarálja: a Habsburg-restauráció a legvégzetesebb következményekkel járna Magyarországra.

Az uralkodó jövetele azért is meglepő, mert távozása óta nem mutatott érdeklődést Magyarország iránt. A kormányzó közli a királlyal: a nemzet érdekében mielőbb hagyja el az országot.