3°C Árpád 2023. december 11. 
Bethlen István miniszterelnök szerint meg kell tisztítani az irányzatukat az olyan emberektől, akik azt hiszik, a kereszténység, a hazafiság az ő monopóliumuk, és ezt az országgal is el akarják hitetni.
Meghal Papp-Váry Elemérné, a Magyar Hiszekegy szerzője, aki versével erősítette a magyar feltámadásba vetett hitet. A Hitlerrel szövetkező, letartóztatott Ulain Ferenc provokációt emleget.
Lakomával ünnepelve Károlyi Mihályt éltetik és fenyegető beszédeket mondanak a volt köztársasági elnök hívei az októberi forradalmi puccs ötéves évfordulóján, ami széles körű felháborodást vált ki.
Bethlen István miniszterelnök politikai analfabétáknak nevezi a fajvédőket. Vass József népjóléti miniszter kijelenti: mindegy, hogy Mohamedet vagy Mózest követi-e valaki, ha magyar akar lenni.
A Jóvátételi Bizottság pozitívan dönt a hazánknak nyújtandó kölcsönről. A New York-i kereskedelmi kamara elnöke kijelenti: Trianonban pusztulásra akartak ítélni egy virágzó országot és kultúrát.
Rakovszky Iván belügyminiszter szerint a szélsőjobboldali fajvédők azt mondják, ők megoldják a gazdasági kérdéseket, mert egy varázsvessző van a kezükben: a tettrekész antiszemitizmus.
Zala György szobrász feljelenti Csók István, Vaszary János és Réti István festőket a kormányzónál. Felemlítik azonban, hogy ő készítette a kommün alatt Marx szobrát, így hiteltelenek a vádjai.
Vass József miniszterelnök-helyettes arról ad tájékoztatást, hogy a hazánknak juttatandó külföldi kölcsön gyakorlatilag biztosra vehető Bethlen István kormányfő genfi tárgyalásai nyomán.
Államellenes bűncselekmények miatt letartóztatják az Ébredő Magyarok Egyesületének mintegy húsz tagját. A sajtó szerint katonai szervezetek létesítésével akarták megpuccsolni a kormányt.
A Házban az az álláspont alakul ki, hogy Gömbös Gyula már akkor miniszterelnök akart lenni külföldi segítséggel, a kormányfő megbuktatásával, amikor az Egységes Párt ügyvezető alelnöke volt.
Elkészül a vádirat a baloldali emigráció tagjai ellen, akik állandóan Magyarország lejáratásán dolgoznak. Éles ellentétek kerülnek felszínre a szocialistákon belül az emigránsok és az itthoniak között.
Kiéleződik a konfliktus az Egységes Párt többsége és a szélsőjobboldali kisebbség között, ezért Gömbös Gyuláék kilépésre kényszerülnek. A bizalmi szavazásnál kiderül, hogy csupán néhányan vannak.
Cegléden az ébredő magyarok akadályozzák a kormánytagok beszédeit egy nagygyűlésen. Hazahozzák Olaszországból és eltemetik Kossuth Lajos kisebbik fiának, Lajos Tódornak a hamvait.
A Bethlen-kormány megállapodik a szocialista párttal, hogy a Népszava nem ad többé helyet izgatásnak, kommunista népbiztosok nyilatkozatainak, s tartalma idegen befolyástól mentes lesz.
Lelepleződik, hogy keresztényellenes és antiszemita röplapokat terjesztettek Kun Béláék megbízásából. Nagyváradon bukaresti nyomásra döntenek: a Szent László-szobrot a román királyéra cserélik.
A Ludovika Akadémia ötvenedik születésnapi ünnepségén hangsúlyozzák: a vörös kommün alatt, 1919. június végén a növendékei voltak azok, akik fellázadtak, s bátran a magyarság védelmére keltek.
Károlyi Mihály perében kiderül: egyetértett a proletárdiktatúrával, csupán a taktikáját és tempóját kifogásolta. Jegyzékkel fordulunk a jóvátételi bizottság államaihoz, hogy kölcsönt vehessünk fel.
Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kijelenti: végzetes szerencsétlenség történt, amikor Tisza István 1917 tavaszán kénytelen volt megválni kormányfői tisztségétől.
Nyugati útjának sikerét részben a hazai közéletnek és sajtónak tulajdonítja Bethlen István. A kormányfő szerint külföldön respektálják, hogy erős nemzeti érzéstől áthatott ország vagyunk.
Bethlen István római útja után elmondja: külpolitikai helyzetünk lényegesen javult, mert a külföld érzékeli, hogy a magyar kormány szilárd alapokon áll és nem ugrunk be a provokációknak.
A magyar miniszterelnök mély benyomást tesz tehetségével mindenkire. A brit kormány támogatja hazánk szanálási akcióját, s kész a nemzetközi kölcsön garanciájának átvállalásában közreműködni.
Bethlen István miniszterelnök Párizsban a jóvátételi bizottság előtt indokolja meg, miért van szüksége a tönkretett országnak kölcsönre. Rámutat: Európa érdeke, hogy megkapjuk a segítséget.
A népszövetségi tanács Somoskőt és Somoskőújfalut Magyarországnak ítéli. Horthy Miklós kormányzó kifejti: az a nép, amelyben elsorvad vagy kialszik a nemzeti eszme, pusztulásra van ítélve.
A magyar baloldali emigráció belgrádi kongresszusa kiáltványban szólítja föl Károlyi Mihályt, bontsa ki a köztársaság zászlaját, hogy vele együtt harcba mehessenek Horthy Miklós uralma ellen.
Wild József kormánypárti képviselő két nyílt levelet is intéz Gömbös Gyulához, hogy hagyjon fel a szélsőséges politikával, mert egységre van szükség az ország érdekében.
A komáromi és a bajai képviselő-választásokon az ellenzék várakozásaival ellentétben kormánytagok győznek. Bemutatják az első magyar konstrukciójú repülőgépet, amelyet Trianon után gyárthattunk.
Bethlen István a zavargásokba torkolló tüntetések kapcsán kijelenti: a főügyészt utasította a sajtóizgatások elleni eljárásokra. A miniszterelnök fellépését a Ház minden oldala üdvözli.
A brit Lord Newton helyteleníti, hogy hazánktól jóvátételt követeljenek. Vannak képviselők, akik Petőfinek csak az Akasszátok fel a királyokat! című versét szavalják Bethlen István szerint.
A Ház Petőfi-emlékülése várhatóan elmarad a szocialisták provokatív követelései miatt. Öt évre ítélnek egy kommunista agitátort, akinek életcélja a társadalmi rend fegyveres megváltoztatása.
A Morning Postban Bethlen István miniszterelnök emlékeztet: a Népszövetségbe fel sem vettek volna bennünket, ha a békeszerződés rendelkezéseinek, leszerelési kötelezettségünknek nem teszünk eleget.
Bombát küldenek egy képviselőnek és Az Est főszerkesztőjének, ami hatalmas felháborodást kelt. Elkobozzák Károlyi Mihály vagyonát, mivel a magyar hadsereg egyoldalú fegyverletételét rendelte el.
Bethlen István szerint a szabadelvűség nem lehet végcél, mert az csak egy van: a nemzet előrehaladása. Vázsonyi Vilmos arról beszél: senki nincs közöttük, aki a hatalmat az antanttól elfogadná.
Apponyi Albert békülékeny hangokat fedez fel a kisantantnál. Daruváry Géza külügyminiszter kijelenti: az igazság fegyverével küzdünk, az európai közvéleményt egyenesen keressük.
Bethlen István kijelenti: a békeszerződés része a kisebbségi jog, jogunk van foglalkozni az elszakított magyarok helyzetével. Hangsúlyozza: mi is demokráciát akarunk, de nemzeti demokráciát.
