Ez történt száz éve

A bécsi magyar kommunisták álhíre szerint Horthy és Mussolini megállapodott egy Jugoszlávia és Ausztria elleni offenzíváról. Pogány népbiztos New Yorkban szélsőbaloldali újságot szerkeszt.

Rakovszky Iván belügyminiszter szerint a fasiszták célja a kormány hatalmának aláásása. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a tehetség szerinti előmenetel fontosságát hangsúlyozza.

A balassagyarmati felekezetek békés egyetértését állítja példaként Horthy Miklós a nemzet elé. Tisza István halálának évfordulóján elhangzik: kormányfőként mindent elkövetett a háború elhárítására.

Egy angol publicista megírja: a trianoni rendelkezések újraszabályozásra szorulnak. A britek szerint ha helyreállna gazdaságilag a régi birodalom, hatalmas fellendülés elé néznénk.

Bethlen István kijelenti: a keresztény szellemnek ellensége az antiszemita politika. A román király gyulafehérvári koronázásakor a lakosságot és a nyugati újságírókat terrorizálják.

Herczeg Ferenc testvéri békét ajánl a szlávoknak és a nemzetközieknek Petőfi Sándor centenáriuma kapcsán. Galamb József elmondja: a Ford gyárban a magyar ipariskolák mintájára szervezték meg a képzést.

Károlyi Mihály külföldön azt állítja: „Horthy rendszere” szomszédai ellen puccsokat szervez. Prohászka Ottokár szerint a magyar ifjúságnak vissza kell térnie a hithez, a hazához és az összetartozáshoz.

Az ellenzék liberális blokkot készül alakítani a kormány megbuktatására. A keresztény irányultságú jobboldalon ellenpontot akarnak létrehozni, ám más képviselők szerint arra már ott van a kormánypárt.

Jászi Oszkárék a román kormányhoz intézett memorandumukban konföderációt javasolnak, kárhoztatva a nemzeti ideálokat. Lelepleznek egy Bécsből pénzelt kommunista szervezkedést.

Bukarestben a román király elleni merénylettel vádolnak magyar tiszteket, de adattal nem szolgálnak kormányunk kérésére sem. Liberális képviselők a bécsi baloldali emigrációval tárgyalnak hazajövetelükről.

A baloldal támadása az interparlamentáris unió ülésén az ellenkező hatást váltotta ki – jelenti ki Bethlen István. Horthy Miklóst a kisantant vezetői elleni összeesküvésben való részvétellel rágalmazzák.

Hazánk elleni fellépésre akarják rávenni a bécsi interparlamentáris konferencia résztvevőit Károlyi Mihályék, Garami Ernőék és Eduard Bernstein. Utóbbi szerint a magyarországi vörös kommün vértelen volt.

Kiderül, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös akadályozta meg Tisza István miniszterelnök megegyezését az erdélyi román vezetőkkel 1913-ban. A kisantant meg akarja gátolni hazánk felvételét a Népszövetségbe.

Bethlen István kéri a kormánypárti képviselőket, ne provokálják a szociáldemokratákat, szélsőbaloldali orientációba kényszerítve őket. Horthy Miklós nyomorenyhítő felhívásában a közmunkát is ajánlja.

A drágaság letörésére razziákat tartanak, s százötven embert letartóztatnak. Az ellenzék támogatja a kormány adópolitikáját. Az erdélyi zsidókat a román kormány a magyarsághoz számítja, amit ők maguk régóta kérnek.

Nem a szociáldemokraták munkaprogramjával van gond, hanem titkolt távlati céljaikkal ― fejti ki Bethlen István. Az amerikai nagykövet szerint hazánk mindig a civilizáció élén haladt, ezért megérdemli a segítséget.

Az Ébredő Magyarok küldöttsége az Országházban újságírókat inzultál és követelőzően lép fel a miniszterelnökkel szemben is. Eckhardt Tibor négy lap betiltását javasolja, ám kiderül: a vád ingatag.

Azt terjesztik, hogy a kormányzó lemond. Bethlen István elmondja: Horthyval nevettek a cikken. Hazaérkezik az oroszországi hadifoglyok utolsó része, akiket csak magyar kommunistákért cserébe engedtek el.

Többéves szigorított börtönbüntetést kapnak csupán az izsáki polgárok gyilkosai. Egy kormánypárti képviselő a baloldali emigráció külföldi lejárató propagandájára cikkidézetekkel hívja fel a figyelmet.

Elkezdődik az orgoványi per, amelyben három izsáki polgár gyilkosai felett ítélnek. Héjjas Iván elismeri, hogy ő adta ki a parancsot, s kevély, az igazságszolgáltatást kioktató nyilatkozatokat tesz.

Az ügyész halálbüntetés kiszabását kéri a kommün után a Duna–Tisza közén elkövetett rablógyilkosságok tetteseire. A szociáldemokraták harcias elvi deklarációt tesznek közzé, amelyet a Házban is ismertetnek.

Fel kell fegyverezni a nemzet széles rétegeit gazdasági szakismeretekkel – mondja az új kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó. Horthy Miklós szerint az erők egyesítése előfeltétele a magyarság újjáéledésének.

Közzéteszik az új kormány névsorát, amelyben Klebelsberg Kunó immár a kulturális tárcát kapja. Bethlen István visszautasítja az erőszakos eszközök használatára vonatkozó ellenzéki vádakat.

Nem utódai az 1919-es forradalmi szereplőknek az óriási elvi különbségek miatt ― jelenti ki Peyer Károly szocdem vezető. Tíz évvel azelőtt próbálta meg lelőni egy képviselő Tisza Istvánt a Házban.

Kis országok lázas hazaszeretetét okolják Amerikában azért, hogy nem alakult még meg az Európai Egyesült Államok. A választáson a kormánypárt kétharmados győzelmet arat, az ellenzék nagy vereséget szenved.

A hazafias zsidóság érdeke a kormány politikájának a támogatása Bethlen István szerint. Andrássy Gyula úgy véli: a kormány bukása már biztos. Klebelsberg Kuno belügyminiszter megszünteti az internálásokat.