Derengő hajnal a magyar szemhatáron
A New York Herald Tribune szerint hazánk a világtőke teljes bizalmára méltó, mert az egyetlen közép-európai ország, amely amerikai adósságait rendezte.

Nem jelennek meg a szocialisták és a fajvédők azon a parlamenti ünnepségen, amelyet a hősi halált halt képviselők, valamint a brutálisan meggyilkolt Tisza István és Návay Lajos tiszteletére rendeznek.

Az Egyesült Államokban megtagadják Károlyi Mihálynétól a beutazási vízumot, mert férje – nem tartva meg adott szavát – politikai propagandát folytatott.

Bethlen István miniszterelnök egy rendezvényen leszögezi: nemesebb feladata a magyar külpolitikának nem lehet annál, mint hogy a magyar nemzet egyenlőségét helyreállítsa.

A városligeti Regnum Marianum alapkőletételénél Albrecht királyi herceg úgy fogalmaz: legyen a templom emlékeztető a proletárdiktatúra gyászos napjaira, amikor az egyházközség kitartott hite mellett.

Nyugati baloldali szervezetek támadásba lendülnek Rákosi Mátyás érdekében. Bethlen István miniszterelnök rámutat: a hazánk közrendje elleni merényletről akarják elterelni a figyelmet.

A körözés alatt álló, viszonylag ismeretlen kommün alatti népbiztos, Rákosi Mátyás titokban hazatér Kun Béla megbízásából Magyarországra, hogy felélessze a kommunista pártot.

A csehszlovák hatóságok minden ok nélkül kitoloncolják Papp Antal kárpátaljai görögkatolikus püspököt, mivel megsértve a trianoni békeszerződést, idegennek minősítik.

Magukra maradnak a szocialisták a parlament rendkívüli összehívására irányuló akciójukkal. A közvélemény tudja, hogy kezdeményezésük csupán a belpolitikai élet megzavarására szolgál.

Károlyi Mihály kijelenti: haza akar jönni, és mindent elkövet, hogy a perét újratárgyalják, akkor is, ha újra elítélik.

Az utolsó magyar hadifoglyok is hazaérkeznek a Szovjetunióból. Hatósági üzemekkel törné le a kormány az alapvető élelmiszerek árát és meg akarja szüntetni a több száz százalékos hasznokat.

Horthy Miklós kormányzó szerint ha mindenki a haza javát tartja szem előtt, bekövetkezik Széchenyi jóslata: „Nagy és dicső leend egykor a magyar”.

A francia sajtóban úgy vélik: Magyarország a nehézségek ellenére az állandó és biztos javulás útján van. A kormány nagy volumenű beruházási programról ad tájékoztatást.
A New York Herald Tribune szerint hazánk a világtőke teljes bizalmára méltó, mert az egyetlen közép-európai ország, amely amerikai adósságait rendezte.

Egy népszerű brit író, George A. Birmingham a hazánkról szóló művében kifejti: Közép-Európa térképét újra kell rajzolni, mert lehetetlen, hogy Magyarország a jelenlegi állapotában maradjon meg.

A magyar kölcsönkötvények szinte példa nélküli árfolyamemelkedést érnek el a londoni tőzsdén, ami Magyarország hitelképességének helyreállását jelzi.

Egy felvidéki magyar szociáldemokrata képviselő a cseh választási reformot a magyarsággal szembeni kannibalizmusnak nevezi, s a pártokra való forgácsolódás helyett egységes listát javasol.

Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.

A The New York Times az ott tárgyalásokat folytató báró Madarassy-Beck Gyulával interjút közöl, amelyben a bankár lerántja a leplet a kisantant és Károlyi Mihály ellenséges propagandájáról.

A vitézzé avatási ünnepségen Horthy Miklós kormányzó azt mondja: a véráztatta magyar föld szeretete olyan erő, amely egyedül alkalmas arra, hogy a hazafiatlan törekvéseknek gátat szabjon.

A kommün bukása után Horthy Miklós fővezérként a legszigorúbb megtorlást helyezte kilátásba, ha katonák követnek el jogtalanságokat.

A népszövetségi bizottságban Chamberlain brit külügyminiszter közreműködésével elutasítják a kisantant azon vádját, hogy hazánk rejtett tartalékokból túl sokat költ hadseregére.

Beniczky Ödön volt belügyminiszter jogsértően közzéteszi egy lapban a Somogyi–Bacsó-gyilkosságról az ügyészségnek tett vallomását.

A Délvidéki Otthon közgyűlése határozatot fogad el arról, hogy az elszakított területek őslakosai szükségesnek tartják a trianoni békeszerződés sürgős revízióját.

Az amerikai magyarok városligeti ünnepségén az első magyar amerikai ügyvédnő úgy véli: a világ rá fog ébredni, mit tett, amikor egy ezeréves országot széttépett.

A kisantant ismét revíziós szándékkal, fegyverkezéssel rágalmazza hazánkat, és megfenyegeti. Százharmincöt kisebbségi sérelmet állapít meg Erdélyben az amerikai–angol vizsgálóbizottság.

Jeremiah Smith amerikai népszövetségi főbiztos bátorítónak, a kormány és a nép együttes sikerének nevezi a költségvetés konszolidációját.

Károlyi Mihályt eltiltják a beszédektől Amerikában, mivel úgy vélik: nem szabad megengedni semmiféle agitációt, amelynek az a célja, hogy egy másik országban felfordulást készítsen elő.

Bethlen István miniszterelnök a New York-i Foreign Affairsben közöl cikket, amelyben leírja: a béketárgyalásokon csupán a világháború által megteremtett új kreációnak tekintettek minket.

Az első Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitóján Horthy Miklós kormányzó arról beszél: országunkat földrajzi fekvése arra predesztinálja, hogy közvetítő legyen Nyugat és Kelet között.

A fajvédő és antiszemita pártok üdvözlik a szociáldemokratáktól kivált csoportot, amely Magyar Szocialista Munkáspárt néven külön formációt alapít.

Magyarországon arra van szükség, hogy az összes osztály részesüljön a politikai hatalomból, ám a polgári társadalom vezető szerepét meg kell őrizni Bethlen István miniszterelnök szerint.

Bethlen István miniszterelnök elmondja: azokban a parlamentekben, ahol a szocialista pártok jelentős szerepet játszanak, a kollektív tulajdonra igyekeznek áttérni, ami nagy veszélyt jelent.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.